Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Tamás Deli x
Clear All Modify Search

A szerzők egy 18 éves, másodszor szülő esetét ismertetik, akinek első terhessége polyhydramnionnal szövődött, majd a 30. gesztációs héten a magzat méhen belüli elhalása következett be. A dysmorph küllemű magzatot akkor lepényleválás miatt császármetszéssel emelték ki, a rendellenességről pontos leírás nem született. Jelen cikkünk tárgyát képező második terhessége 19. hetétől észleltük a később extrém mértéket elérő polyhydramniont, majd a terhesség előrehaladtával sorra jelentkeztek magzati malformatióra utaló ultrahangjelek: abnormális helyzetű végtagok, szűk mellkas, koponya körüli oedema, a gyomortelődés hiánya. A 34. héten tehermentesítő amniocentesis vált szükségessé, az ekkor elvégzett magzati kromoszómavizsgálat normális karyotypust igazolt. A 39. gesztációs héten pozitív amnioszkópos lelet miatti szülésindukció során tartós magzati bradycardia jelentkezett, ezért sürgős császármetszést végeztünk. A 3000 grammos fiú újszülött a komplex resuscitatio ellenére, befolyásolhatatlan légzési elégtelenség miatt 2,5 órás korában exitált. A kórbonctani és hisztopatológiai vizsgálat a következő fenotípusos jegyeket írta le: nagy, oedemás fej, micrognathia, macroglossia, gégeoedema, szűk mellkas tüdőhypoplasiával, gracilis végtagok atrófiás izomzattal, gracilis ujjak karomállásban, valamint rövid köldökzsinór. Az anamnézis, a kórlefolyás és a fenotípusos jegyek alapján felállítható volt az I-es típusú Pena–Shokeir-szindróma diagnózisa. A közlemény második részében irodalmi adatok alapján áttekintjük a kórkép etiológiáját, patogenezisét, praenatalis diagnosztikáját és differenciáldiagnosztikáját, valamint a genetikai tanácsadás szempontjait. Tudomásunk szerint a jelen közleménnyel hazánkban először számolunk be diagnosztizált Pena–Shokeir-szindrómás esetről.

Restricted access

A magzat intrauterin élete során és perinatalisan számos, potenciálisan fájdalmas beavatkozáson eshet át. Az elmúlt években a magzati fájdalom létével és csillapításának szükségességével foglalkozó tudományos állásfoglalások kereteit túllépve széles körű társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi, filozófiai vita bontakozott ki – leginkább a művi abortusz során a magzat által megélt szenvedést helyezve a középpontba. Munkánkban összefoglaljuk a magzati fájdalommal kapcsolatos orvosi szakirodalomban fellelhető ismereteket. Definiáljuk a fájdalmat, majd a szubjektív fájdalomérzet kialakulásában szerepet játszó neuroanatómiai struktúrák rövid ismertetése után utóbbiak ontogenezis során bekövetkező fejlődését ismertetjük. Ezt követően a noxa kiváltotta stresszválasz objektív (neuroendokrin-vegetatív, cardiovascularis, reflexes és viselkedési) komponensének intrauterin megfigyelhető bizonyítékait vesszük sorra.

Restricted access

A magzat intrauterin élete során és perinatalisan számos, potenciálisan fájdalmas beavatkozáson eshet át. Az elmúlt években a magzati fájdalom létével és csillapításának szükségességével foglalkozó tudományos állásfoglalások kereteit túllépve széles körű társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi, filozófiai vita bontakozott ki – leginkább a művi abortusz során a magzat által megélt szenvedést helyezve a középpontba. Munkánkban összefoglaljuk a magzati fájdalommal kapcsolatos orvosi szakirodalomban fellelhető ismereteket. Az Orvosi Hetilap 11. számában megjelent cikkben definiáltuk a fájdalmat, majd a szubjektív fájdalomérzet kialakulásában szerepet játszó neuroanatómiai struktúrák rövid ismertetése után utóbbiak ontogenezis során bekövetkező fejlődését ismertettük. Ezt követően a noxa kiváltotta stresszválasz objektív (neuroendokrin-vegetatív, cardiovascularis, reflexes és viselkedési) komponensének intrauterin megfigyelhető bizonyítékait vettük sorra. Ebben a második közleményben részletesen tárgyaljuk a korai fájdalom- és stresszélmény későbbi életkorban tapasztalható hosszú távú patológiás hatásait. Végül áttekintjük a magzatnak fájdalmat és stresszt okozni képes prae- és perinatalis beavatkozásokat, valamint az elméletileg lehetséges és a szülészeti gyakorlatban is alkalmazható intrauterin fájdalomcsillapító eljárások körét.

Restricted access

Absztrakt:

A Nemzeti Véradó és Vérmentő Program célja a vérkészítmények észszerű és indokolt alkalmazásának támogatása és az irracionális transzfúziós gyakorlat megszüntetése, ezáltal a betegbiztonság növelése. Az általános elvek mellett a programnak vannak speciális szülészeti vonatkozásai is. A szülészeti, különösen a postpartum vérzések ugyanis világszerte az anyai halálozás vezető okai közé tartoznak, előfordulásuk pedig a fejlett országokban emelkedő tendenciát mutat. A szülésre való felkészülés fontos elemei a vérkép rendezése, a rutinszerű profilaktikus vagy terápiás vaspótlás és a szülészeti vérzés tekintetében nagy rizikóval rendelkező gravidák időben történő kiszűrése, gondozása. A peripartum vérzések legfőbb okai az abruptio placentae, placenta praevia, uterusatonia, szövetretenció a méh üregében, sérülés, a haemostasisrendszer zavarai és ezek kombinációi. A postpartum vérzés megelőzése érdekében a szülés során fontos a lepényi szak aktív vezetése, melynek alapvető eleme az uterotonikumok profilaktikus alkalmazása. A vérmentő technikák használata – megfelelő indikációval – császármetszés és postpartum vérzés során is megfontolandó. A szülészeti vérzések kezelése során a legfőbb prioritás a lumenes, sebészi vérzés szülész által történő ellátása. A masszív vérzéshez társuló szekunder coagulopathia megszüntetése érdekében a faktorkoncentrátum-alapú, viszkoelasztikus teszttel monitorozott, egyénre szabott kezelési mód preferált, de ilyenkor a terhesség során érvényes – és a nem terhes állapottól eltérő – referencia- és célértékeket kell alkalmaznunk. A szülészeti vérzések részben a megelőzhető halálokok közé tartoznak. A Nemzeti Véradó és Vérmentő Program szülészeti alkalmazásával reményeink szerint tovább javíthatók a szülészeti vérzésekből származó morbiditási és mortalitásai adatok. Orv Hetil. 2020; 161(37): 1588–1598.

Open access
Authors: Orsolya Micskei, Tamás Deli, Attila Jakab and Antal Bugán

Bevezetés: A polycystás ovarium szindróma a nők leggyakoribb endokrin betegsége. Pszichikai következményei megnehezítik a teherbe esést, s a betegség rontja az életminőséget, mivel megváltoztatja a külső megjelenést. A szövődmények miatt fontos a betegek pszichikai állapotának és a betegséghez kapcsolódó attitűdjének feltérképezése. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki annak vizsgálatát, hogy a betegség hogyan hat az életminőségre és a testképpel való elégedettségre. Módszer: A Betegségteher-indexet, a Polycystás Ovarium Szindróma Kérdőívet és a szerzők által kidolgozott testképkérdőívet használták. A vizsgálatban 121 beteg vett részt. Eredmények: Negatívan korrelált a betegségteher és az életminőség (r = −0,353), míg pozitívan a testkép és az életminőség (r = 0,614). A testképpel való elégedettséget illetően szignifikáns különbséget (p<0,05) találtak a külső elváltozásokat mutató és az anyagcserezavarral küzdő betegek csoportja között. Jobb volt azoknak a túlsúlyos betegeknek az életminősége, akik táplálkozási és testkontrollal megszabadultak súlyfeleslegüktől (p<0,05). A betegség által érintett testrészeikkel elégedetlenebbekben az alkatilag meghatározott testjellemzők integrálódtak a testképhez (p<0,05). Következtetések: Az eredmények meggyőzőek abból a szempontból, hogy indokolt lenne a betegek orvosi ellátása mellett a betegek differenciált pszichológiai ellátása is. Orv. Hetil., 2014, 155(27), 1071–1077.

Restricted access
Authors: Szilvia Veszelka, Judit Laszy, Tamás Pázmány, László Németh, Izabella Obál, László Fábián, Gábor Szabó, Csongor S. Ábrahám, Mária A. Deli and Zoltán Urbányi

Abstract

Serum amyloid P component (SAP), a member of the innate immune system, does not penetrate the brain in physiological conditions; however, SAP is a stabilizing component of the amyloid plaques in neurodegenerative diseases. We investigated the cerebrovascular transport of human SAP in animal experiments and in culture blood-brain barrier (BBB) models. After intravenous injection, no SAP could be detected by immunohistochemistry or ELISA in healthy rat brains. Salmonella typhimurium lipopolysaccharide injection increased BBB permeability for SAP and the number of cerebral vessels labeled with fluorescein isothiocyanate (FITC)-SAP in mice. Furthermore, when SAP was injected to the rat hippocampus, a time-dependent decrease in brain concentration was seen demonstrating a rapid SAP efflux transport in vivo. A temperature-dependent bidirectional transport of FITC-SAP was observed in rat brain endothelial monolayers. The permeability coefficient for FITC-SAP was significantly higher in abluminal to luminal (brain to blood) than in the opposite direction. The luminal release of FITC-SAP from loaded endothelial cells was also significantly higher than the abluminal one. Our data indicate the presence of BBB efflux transport mechanisms protecting the brain from SAP penetration. Damaged BBB integrity due to pathological insults may increase brain SAP concentration contributing to development of neurodegenerative diseases.

Restricted access