Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Tamás Dezső x
  • All content x
Clear All Modify Search

Šubria, with other 1st millennium BC Hurrian states (Hubuškia, Ukku, Kumme, etc.) formed a zone of buffer states between the Assyrian Empire and its Northern Rival Urartu. Šubria defied the commands of Assyrian and Urartian kings for a long time, especially in the 8th and early 7th centuries BC. The reason behind might be that Šubria was probably an acknowledged refuge state with an ancient refuge sanctuary, which held back the two superpowers from annexing the kingdom.

Restricted access

In this paper we present an analysis of the nature of early contacts between the Greeks and the ancient Near Eastern states (mainly the Neo-Assyrian Empire) in the 9th–7th centuries BC. In the first part, on the base of cuneiform sources we try to reconstruct the historical background of the western expansion of Assyria, in consequence of which the Levant came under the firm control of the Neo-Assyrian Empire, and the process of the eastern expansion of the Greeks as colonists, mercenaries or traders.In the second part of the article we discuss and emphasize the effect of the Assyrian imperial control on the trade of the Levant, namely the construction and functioning of the kāru-s, a system of ports of trade, whereto the Assyrians restricted the long-distance trading activity.

Restricted access

International child abduction cases in Hungary

A comprehensive summary of statistics, legal framework and important case law

Acta Juridica Hungarica
Author: Tamás Dezső Ziegler

This article summarizes the background of child abduction cases related to Hungary, giving a comprehensive analysis of such cases between the period of 2000 and 2014. In the first section, the reader finds a statistical analysis and the second part deals with the legal and practical background. The final conclusions give some recommendations for the European and domestic legislators. The essay was created as part of a report published by the European Parliament, collected by the Swiss Institute of Comparative Law on the actual situation of child abduction in Europe.

Full access

Absztrakt

A szerzők egy 47 éves asszony esetét ismertetik, akinek bal oldali mellékveserák eltávolítása után néhány hónap múlva helyileg kiújult a daganata, és a vena cava inferioron keresztül beterjedt a jobb pitvarba. A vena cava inferiort szinte teljesen kitöltő tumorthrombus jelentős májpangást, ascitest és alsó végtagi vizenyőt okozott. A tumorthrombust extracorporalis keringés és 20°C testhőmérsékletnél teljes keringésmegállítás segítségével, a jobb pitvar feltárásával, szem ellenőrzése mellett sikerült egészben eltávolítani. Egy hónappal később eltávolításra került a bal oldali mellékvese helyén kiújult daganat is. A szövettani vizsgálatok közepesen differenciált adrenocorticalis carcinomát mutattak, 10% feletti proliferációs rátával. A beteg a legutóbbi műtéte óta onkológiai gondozásban részesül, egy éve panasz- és daganatmentes. Klinikai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a vena cava inferiorba beterjedő különböző eredetű tumorthrombus eltávolítása extracorporalis keringés segítségével (keringés megállításával vagy anélkül) biztonságosan elvégezhető, és a túlélési esélyek jók, ha az elsődleges daganat is eltávolítható.

Restricted access
Learning & Perception
Authors: Tamas Sefcsik, Dezso Nemeth, Karolina Janacsek, Ildiko Hoffmann, Jeff Scialabba, Peter Klivenyi, Geza Gergely Ambrus, Gabor Haden, and Laszlo Vecsei

Abstract

The role of the basal ganglia in cognition is still uncertain. This case study investigates the partial neuropsychological profile of a 20-year-old patient with a perinatal left putaminal lesion. This pathology is relatively rare and little is known of its cognitive effects. The focuses of our neuropsychological assessment were working memory, executive functions, analysis of spontaneous speech and implicit skill learning. The patient's executive functions did not attain the normal range, and working memory was also partially impaired. In addition, the temporal features of her speech revealed an increased pause/signal time ratio. Finally, in an implicit skill learning task, the patient showed general motor skill learning, but no sequence specific learning. Together these findings suggest that the frontal/subcortical circuit between the putamen and frontal motor areas plays a role in higher cognitive processing such as executive functions, working memory, as well as in first-order sequence learning.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Kálmán Almási, Szabolcs Ábrahám, József Baracs, Attila Bursics, Zoltán Jánó, Tamás Sztipits, Áron Szűts, Dezső Tóth, Attila Zaránd, and Balázs Bánky

Absztrakt:

A rectum jó- és korai rosszindulatú elváltozásainak kivizsgálási, sebészeti kezelési, valamint betegkövetési elveit foglaltuk össze. Célunk a transanalis minimálisan invazív műtéti technika hazai szakmai gyakorlatának egységes szemléletű összefogása (szinopszis), valamint egy közös, hazai transanalis műtéti audit (minőségellenőrzési) rendszer alapjainak a megteremtése.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: F. Tamás Molnár, Örs Péter Horváth, László Farkas, Imre Gerlinger, László Pajor, Dezső Kelemen, Károly Kalmár Nagy, György Tizedes, Gábor Pavlovics, József Bódis, Péter Gőcze, and György Szekeres

Absztrakt

A modern onkológiai sebészetben elengedhetetlen a lokoregionális nyirokcsomók műtéti eltávolítása szövettani vizsgálatra stádiummeghatározás végett, mely a pTNM besorolás egyik feltétele is. Az egyes nyirokcsomók eltávolításának terápiás és/vagy prognosztikus értéke ellentmondásokkal teli, a protokollok pedig szervenként, szubspecialitásonként különböznek. Nemzetközi jelenség, hogy a műtéti területről a mikroszkópig vezető út számos csapdával terhes, az információvesztés veszélye nagy, melynek kiküszöbölése közös érdek. A felhasi, retroperitonealis (urológiai, nőgyógyászati), emlő- és nyaki dissectio során eltávolítandó nyirokcsomók azonosítására dolgoztunk ki egy közös elvű integrált rendszert, az adott régiók anatómiai jellegzetességeinek figyelembevételével.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Párniczky, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Miklós Sahin-Tóth, Flóra Szabó, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Gábor Veres, Ákos Szücs, and Natália Lásztity

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Ákos Szücs, and László Czakó

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

Open access