Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for

  • Author or Editor: Tamás Forster x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Légzéstudományi Társaság új, 2015. évi ajánlása finomította a pulmonalis hypertonia diagnosztikus kritériumait. Új diagnosztikus algoritmust javasoltak a kivizsgálás menetére. Az új gyógyszerek bevonásával megújították a terápiás algoritmust is. A hagyományos, szekvenciális kombináció mellett megfogalmazták az azonnali (iniciális) kombináció lehetőségét is. Ráirányítják a figyelmet a centrumban történő kezelés kiemelkedő szerepére. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1522–1525.

Restricted access

A pulmonalis hypertonia egy multietiológiás betegség. A diagnózis elsősorban az egyéb kórformák kizárását követően állítható fel. A pulmonalis hypertoniát öt osztályba sorolják, amelynek egyik formája a pulmonalis artériás hypertonia, amely speciális kezelési lehetőségekkel is rendelkezik. A három fő kezelési hatásmechanizmus a foszfodiészteráz-5-bénítók, az endothelinreceptor-antagonisták és a prosztaciklinszármazékok adásán alapul. Új terápiás lehetőségek is kifejlesztés alatt vannak. A betegek rendszeres gondozásra szorulnak, kezelésüket centrumokban kell végezni, ahol megfelelő tapasztalat gyűlt össze ilyen betegség kezelésében. Orv. Hetil., 2012, 153, 603–606.

Restricted access

A bal pitvar nem egy passzív szívüreg, mivel a szívciklusnak megfelelően dinamikus mozgást végez és feszülésének megfelelően pitvari natriureticus peptideket is elválaszt. Bizonyos invazív beavatkozások során a bal pitvar mérete lényegesen változhat, így annak pontos mérése és funkciójának jellemzése esszenciális fontosságú. A jelen összefoglaló közlemény célja a bal pitvari méretek és funkcionális paraméterek mérésére jelenleg alkalmazott echokardiográfiás módszerek bemutatása. Orv. Hetil., 2014. 155(41), 1624–1631.

Restricted access

A hypertrophiás cardiomyopathia genetikailag öröklődő, nem túl ritka kardiológiai megbetegedés, amely legtöbbször az interventricularis septum hemodinamikai okokkal nem magyarázható aszimmetrikus megvastagodásával, hypertrophiájával jár együtt. Annak ellenére, hogy a hypertrophiás cardiomyopathiát a szívizomzat betegségének tartjuk, számos tanulmány igazolta a kórképpel együtt járó vascularis eltéréseket. Jelen összefoglaló tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen vascularis funkcionális eltérések ismertek hypertrophiás cardiomyopathia fennállása esetén. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1851–1857.

Restricted access

Manapság sok szó esik a pulmonalis hypertoniáról, köszönhetően a korszerű, ma már elérhető új terápiás lehetőségeknek. Az artériás hypertonia gyakran jár együtt az adott érszakasz merevedésével, artériás stiffness kialakulásával. A közlemény célja a pulmonalis artéria funkciójának, merevségének becslésére alkalmazható klinikai eljárások bemutatása. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1931–1933.

Restricted access

Absztrakt

A jobb pitvar echokardiográfiás vizsgálata a jelen gyakorlatban nagy kihívás és csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Az utóbbi évtizedekben végbement technikai fejlesztések lehetővé teszik a komplex jobb pitvari szívciklusos mozgások volumetrikus és funkcionális analízisét. Ennek az összefoglaló közleménynek a célja a jelenleg elérhető rutineljárások mellett a legkorszerűbbnek tekinthető háromdimenziós és/vagy speckle-tracking echokardiográfiás módszerek bemutatása a jobb pitvar vizsgálatában. Orv. Hetil., 2016, 157(43), 1698–1707.

Restricted access

Absztrakt

A bal kamrának alapvető szerepe van a szervezet vérkeringésének fenntartásában, ezért annak noninvazív vizsgálata esszenciális fontosságú. A jelen összefoglaló közlemény célja a jelenleg elérhető, a bal kamra vizsgálatában használatos echokardiográfiás módszerek klinikai jelentőségének bemutatása, kiemelve a legkorszerűbbnek tartott háromdimenziós (és) speckle-tracking eljárások fontosságát. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1723–1740.

Restricted access

Az érrendszerben létrejövő funkcionális eltérések gyakran megelőzik a morfológiaiakat, így azok diagnosztizálása elméletileg javíthatja az érkárosodás korai felismerését. Az összefoglaló közlemény célja a jelenleg elérhető és a klinikumban már használható noninvazív módszerek bemutatása (vascularis érmerevségi vizsgálatok, coronariaáramlási rezerv vizsgálat, áramlás mediálta vasodilatatiós vizsgálat, myocardialis áramlási rezerv vizsgálat). Orv. Hetil., 2012, 153, 1887–1895.

Restricted access

A krónikus szívelégtelenség hazánkban is népegészségügyi probléma. Magas halálozással járó, rossz prognózisú kórkép, amelynek incidenciája folyamatosan növekszik. A szisztolés szívelégtelenség prognózisát többféle gyógyszerrel és eszközös kezeléssel lehet javítani a jelenleg érvényben lévő (európai, amerikai) szakmai irányelvek megjelenése óta. Súlyos szisztolés diszfunkció esetén angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók vagy angiotenzinreceptor-blokkolók, béta-receptor-blokkolók, illetve aldoszteronantagonista kezelés bizonyítottan csökkenti a szívelégtelenség miatti halálozást és a hospitalizációt. Bizonyos kritériumok fennállása esetén eszközös terápia (intracardialis defibrillátor, reszinkronizáció), illetve a bal kamrát támogató eszközös eljárások (intraaorticus ballonpumpa, ventricular assist device, műszív), végül terminális szívelégtelenség stádiumában szívtranszplantáció is szóba jöhetnek. Jelen tanulmányban a szerzők a krónikus szisztolés szívelégtelenségben alkalmazható gyógyszeres és eszközös terápiás lehetőségeket tekintik át, kiemelve a terápia legújabb (Európai Kardiológiai Társaság, 2012) ajánlásait és lehetőségeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 2021–2029.

Restricted access

A valvularis aortabillentyű szűkület (aortastenosis) kialakulásáért leggyakrabban a billentyűlemezek degeneratív elváltozása, atherosclerosisa, kalcifikálódása tehető felelőssé, de fontos prediszponáló tényező a congenitalis bicuspidalis aortabillentyű, illetve az anamnesztikus reumás láz. Az aortabillentyű szűkülete gyakran jár együtt különböző funkcionális vascularis eltérésekkel. A jelen összefoglaló közlemény célja ezeknek a noninvazív módon vizsgálható vascularis eltéréseknek és a mögöttük álló (pato)fiziológiai folyamatoknak a bemutatása. Orv. Hetil., 2011, 152, 993–999.

Restricted access