Search Results

You are looking at 1 - 10 of 33 items for

  • Author or Editor: Tamás Forster x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Légzéstudományi Társaság új, 2015. évi ajánlása finomította a pulmonalis hypertonia diagnosztikus kritériumait. Új diagnosztikus algoritmust javasoltak a kivizsgálás menetére. Az új gyógyszerek bevonásával megújították a terápiás algoritmust is. A hagyományos, szekvenciális kombináció mellett megfogalmazták az azonnali (iniciális) kombináció lehetőségét is. Ráirányítják a figyelmet a centrumban történő kezelés kiemelkedő szerepére. Orv. Hetil., 2016, 157(38), 1522–1525.

Restricted access

A pulmonalis hypertonia egy multietiológiás betegség. A diagnózis elsősorban az egyéb kórformák kizárását követően állítható fel. A pulmonalis hypertoniát öt osztályba sorolják, amelynek egyik formája a pulmonalis artériás hypertonia, amely speciális kezelési lehetőségekkel is rendelkezik. A három fő kezelési hatásmechanizmus a foszfodiészteráz-5-bénítók, az endothelinreceptor-antagonisták és a prosztaciklinszármazékok adásán alapul. Új terápiás lehetőségek is kifejlesztés alatt vannak. A betegek rendszeres gondozásra szorulnak, kezelésüket centrumokban kell végezni, ahol megfelelő tapasztalat gyűlt össze ilyen betegség kezelésében. Orv. Hetil., 2012, 153, 603–606.

Restricted access

A bal pitvar nem egy passzív szívüreg, mivel a szívciklusnak megfelelően dinamikus mozgást végez és feszülésének megfelelően pitvari natriureticus peptideket is elválaszt. Bizonyos invazív beavatkozások során a bal pitvar mérete lényegesen változhat, így annak pontos mérése és funkciójának jellemzése esszenciális fontosságú. A jelen összefoglaló közlemény célja a bal pitvari méretek és funkcionális paraméterek mérésére jelenleg alkalmazott echokardiográfiás módszerek bemutatása. Orv. Hetil., 2014. 155(41), 1624–1631.

Restricted access

A hypertrophiás cardiomyopathia genetikailag öröklődő, nem túl ritka kardiológiai megbetegedés, amely legtöbbször az interventricularis septum hemodinamikai okokkal nem magyarázható aszimmetrikus megvastagodásával, hypertrophiájával jár együtt. Annak ellenére, hogy a hypertrophiás cardiomyopathiát a szívizomzat betegségének tartjuk, számos tanulmány igazolta a kórképpel együtt járó vascularis eltéréseket. Jelen összefoglaló tanulmány célja annak bemutatása, hogy milyen vascularis funkcionális eltérések ismertek hypertrophiás cardiomyopathia fennállása esetén. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1851–1857.

Restricted access

Absztrakt

A jobb pitvar echokardiográfiás vizsgálata a jelen gyakorlatban nagy kihívás és csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Az utóbbi évtizedekben végbement technikai fejlesztések lehetővé teszik a komplex jobb pitvari szívciklusos mozgások volumetrikus és funkcionális analízisét. Ennek az összefoglaló közleménynek a célja a jelenleg elérhető rutineljárások mellett a legkorszerűbbnek tekinthető háromdimenziós és/vagy speckle-tracking echokardiográfiás módszerek bemutatása a jobb pitvar vizsgálatában. Orv. Hetil., 2016, 157(43), 1698–1707.

Restricted access

A valvularis aortabillentyű szűkület (aortastenosis) kialakulásáért leggyakrabban a billentyűlemezek degeneratív elváltozása, atherosclerosisa, kalcifikálódása tehető felelőssé, de fontos prediszponáló tényező a congenitalis bicuspidalis aortabillentyű, illetve az anamnesztikus reumás láz. Az aortabillentyű szűkülete gyakran jár együtt különböző funkcionális vascularis eltérésekkel. A jelen összefoglaló közlemény célja ezeknek a noninvazív módon vizsgálható vascularis eltéréseknek és a mögöttük álló (pato)fiziológiai folyamatoknak a bemutatása. Orv. Hetil., 2011, 152, 993–999.

Restricted access

Az érrendszerben létrejövő funkcionális eltérések gyakran megelőzik a morfológiaiakat, így azok diagnosztizálása elméletileg javíthatja az érkárosodás korai felismerését. Az összefoglaló közlemény célja a jelenleg elérhető és a klinikumban már használható noninvazív módszerek bemutatása (vascularis érmerevségi vizsgálatok, coronariaáramlási rezerv vizsgálat, áramlás mediálta vasodilatatiós vizsgálat, myocardialis áramlási rezerv vizsgálat). Orv. Hetil., 2012, 153, 1887–1895.

Restricted access

A krónikus szívelégtelenség hazánkban is népegészségügyi probléma. Magas halálozással járó, rossz prognózisú kórkép, amelynek incidenciája folyamatosan növekszik. A szisztolés szívelégtelenség prognózisát többféle gyógyszerrel és eszközös kezeléssel lehet javítani a jelenleg érvényben lévő (európai, amerikai) szakmai irányelvek megjelenése óta. Súlyos szisztolés diszfunkció esetén angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók vagy angiotenzinreceptor-blokkolók, béta-receptor-blokkolók, illetve aldoszteronantagonista kezelés bizonyítottan csökkenti a szívelégtelenség miatti halálozást és a hospitalizációt. Bizonyos kritériumok fennállása esetén eszközös terápia (intracardialis defibrillátor, reszinkronizáció), illetve a bal kamrát támogató eszközös eljárások (intraaorticus ballonpumpa, ventricular assist device, műszív), végül terminális szívelégtelenség stádiumában szívtranszplantáció is szóba jöhetnek. Jelen tanulmányban a szerzők a krónikus szisztolés szívelégtelenségben alkalmazható gyógyszeres és eszközös terápiás lehetőségeket tekintik át, kiemelve a terápia legújabb (Európai Kardiológiai Társaság, 2012) ajánlásait és lehetőségeit. Orv. Hetil., 2012, 153, 2021–2029.

Restricted access

Absztrakt

A bal kamrának alapvető szerepe van a szervezet vérkeringésének fenntartásában, ezért annak noninvazív vizsgálata esszenciális fontosságú. A jelen összefoglaló közlemény célja a jelenleg elérhető, a bal kamra vizsgálatában használatos echokardiográfiás módszerek klinikai jelentőségének bemutatása, kiemelve a legkorszerűbbnek tartott háromdimenziós (és) speckle-tracking eljárások fontosságát. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1723–1740.

Restricted access

Manapság sok szó esik a pulmonalis hypertoniáról, köszönhetően a korszerű, ma már elérhető új terápiás lehetőségeknek. Az artériás hypertonia gyakran jár együtt az adott érszakasz merevedésével, artériás stiffness kialakulásával. A közlemény célja a pulmonalis artéria funkciójának, merevségének becslésére alkalmazható klinikai eljárások bemutatása. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1931–1933.

Restricted access