Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tamás Habon x
Clear All Modify Search

Capsaicin is a well-known component of red pepper. Recent studies have shown that capsaicin could prevent gastric ulcer provoked by various NSAID-s like acetylsalicylic acid (ASA). Primary objective of this human clinical phase I trial was to investigate whether two different doses of capsaicin co-administered with ASA could alter the inhibitory effect of ASA on platelet aggregation. 15 healthy male subjects were involved in the study and treated orally with 400 μg capsaicin, 800 μg capsaicin, 500 mg ASA, 400 μg capsaicin+500 mg ASA and 800 μg capsaicin+500 mg ASA. Blood was drawn before and 1, 2, 6 and 24 hours after the drug administration. After that epinephrine induced platelet aggregation was measured by optical aggregometry. Between treatments, volunteers had a 6-day wash-out period. Our results showed that capsaicin had no effect on platelet aggregation, while as expected, ASA monotherapy resulted in a significant and clinically effective platelet aggregation inhibition (p ≤ 0.001). The combined ASA-capsaicin therapies reached equivalent effectiveness in platelet aggregation inhibition as ASA monotherapy. Our investigation proved that capsaicin did not influence the inhibitory effect of ASA on platelet aggregation, thus the capsaicin-ASA treatment would combine the antiplatelet effect of ASA with the possible gastroprotection of capsaicin.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: L. Gábor Kovács, Noémi Nyolczas, Tamás Habon, Róbert Sepp, Zsolt Piroth, Ágota Hajas, Imre Boncz, János Tomcsányi, János Kappelmayer and Béla Merkely

Absztrakt

A szíveredetű natriureticus peptidek (B típusú natriureticus peptid, pre-prohormon B típusú natriureticus peptid) fontos szerepet játszanak a cardiovascularis homeostasisban, többek között vasodilatatiós, natriureticus, diuretikus és antiproliferatív hatásaik által. A natriureticus peptidek szakszerű mérésével dyspnoe esetén eldönthető, hogy respirációs vagy cardialis eredetű, lehetséges a szívelégtelenség korai diagnózisa, a szívbetegség súlyosságának elbírálása (prognózis) és a kezelés hatékonyságának monitorozása. Sok országban mérése nagyon elterjedt akár a szakvizsgálat első lépcsőjeként a szív érintettségének eldöntésére. Eddigi elméleti és klinikai vizsgálatok nemcsak megerősítették, hogy a natriureticus peptideknek helye van a mindennapi betegellátásban, hanem napjainkra nemzetközi ajánlások is rendelkezésre állnak ezen biomarkerek gyakorlati alkalmazásáról. A szerzők a dolgozatban áttekintik a natriureticus peptidek hazai mérésének problémakörét, beleértve a laboratóriumi, kardiológiai és egészség-gazdaságtani vonatkozásokat. Orv. Hetil., 2015, 156(31), 1235–1245.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Noémi Nyolczas, Krisztina Heltai, Attila Borbély, Tamás Habon, Zoltán Járai, Erzsébet Sziliczei, Péter Stadler, Réka Faludi, Béla Herczeg, Előd Papp, Ferenc Lakatos, Katalin Nagy, András Katona, Imre Kovács, János Tomcsányi, András Nagy and Róbert Sepp

Absztrakt:

A szívelégtelenség az elmúlt évtizedek jelentős terápiás fejlődése ellenére is rossz prognózisú és különösen a nagyszámú kórházi felvétel miatt igen magas költségigényű kórkép. Mindezek miatt a magas szakmai színvonalú ellátás alapvető érdeke a betegeknek, az ellátóknak és a finanszírozóknak egyaránt. Egy adott kórkép vonatkozásában az ellátási színvonal értékelésének legjobb módszerét a betegségspecifikus regiszterek jelentik. Mind ez ideig Magyarországon a szívelégtelenségben szenvedő betegek jellemzőit, ellátását értékelő regiszter nem volt. E hiány pótlására hozta létre a Magyar Kardiológusok Társasága a Magyar Szívelégtelenség Regisztert. Jelen közlemény célja a regiszter céljainak, módszertanának, működésének és első éves eredményeinek bemutatása. A regiszter célja egy korszerű, internetalapú adatbázis kialakítása, ami nagyszámú, aktuálisan vagy korábban szívelégtelenség miatt kórházi felvételre került, illetve aktuálisan vagy korábban súlyos szívelégtelenség (NYHA III–IV.) miatt ambuláns ellátásban részesült beteg adatait összegzi. A regiszter kialakításában jelenleg 17 kardiológiai osztály vesz részt. A tervezett betegszám 2000. A betegeket első lépésben egy évig tervezzük követni (pilot vizsgálat), majd ezt követően, a megfelelő tapasztalatok értékelése után, hosszú távú követést tervezünk. A regiszterben adatokat gyűjtünk a szívelégtelenség típusára (csökkent – LVEF≤45% – vs. megtartott ejekciós – LVEF>45% – frakciójú szívelégtelenség), etiológiájára, a komorbiditásokra, a diagnózishoz felhasznált vizsgálatokra, a kezelés során alkalmazott terápiás módszerekre, valamint a hospitalizációra és a mortalitásra vonatkozóan. Az első év során a regiszterbe bevont 698 beteg kiindulási adatait értékelve azt láttuk, hogy a betegek többsége (87,8%) csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben szenved, 39,8%-ban a szívelégtelenség hátterében coronariabetegség áll, a társbetegségek közül leggyakoribb a hypertonia, ezt követik a diabetes mellitus, a veseelégtelenség és a COPD. A betegek 94,4%-a kapott ACE-gátlót vagy angiotenzinreceptor-blokkolót, 95,9%-a béta-receptor-blokkolót és 73,9%-a mineralokortikoidreceptor-antagonistát. A neurohormonális antagonista készítmények átlagos dózisa minden szer esetében meghaladta az irányelvekben meghatározott céldózisok felét. A kardiális reszinkronizációs kezelés alkalmazása 11,7%-os, az implantálható cardioverter defibrillátorral élők aránya 25,8% volt. A Magyar Szívelégtelenség Regiszterbe eddig bevont betegek gyógyszeres és eszközös kezelése megfelel az aktuális irányelvek előírásainak. Ez azonban minden bizonnyal nem azt jelenti, hogy hazánkban a szívelégtelenség-ellátással nincs probléma, hanem azt, hogy a szívelégtelenség kezelése iránt elkötelezett kardiológiai osztályokon az irányelveknek megfelelő szívelégtelenség-gondozással magas színvonalú betegellátás érhető el. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 94–100.

Open access