Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Tamás Halász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A többszeletes spirál-CT-berendezések széles körű alkalmazása és a perfúziós szoftverek bevezetése lehetővé tette az agyi véráramlás CT-vizsgálatát. Cél és módszerek: A szerzők ismertetik az agyi perfúziós CT-vizsgálatok elvét, technikáját, amelyet az elmúlt másfél évben 96 betegükön végzett vizsgálatuk tapasztalataival egészítenek ki. A folyamatos technikai fejlődés eredményeként a közeljövőben lehetővé válik a teljes agy perfúziós CT-vizsgálata. Következtetések: Az agy perfúziós CT-vizsgálata gyors, viszonylag olcsó és a stroke kórismézésében pontos diagnózist eredményez.

Restricted access

A több detektorsoros spirál-CT-berendezések és a hozzájuk tartozó speciális rekonstrukciós szoftverek bevezetése lehetővé tette az erek jó minőségű CT-vizsgálatát. Cél és módszerek: A szerzők ismertetik a CT-angiográfiai vizsgálatok elvét, technikáját, amelyet az elmúlt három évben közel 700 saját betegükön végzett vizsgálataik eredményeivel, tapasztalataival egészítenek ki. Bemutatják a CT-angiográfia jelentőségét, valamint annak más vascularis képalkotó eljárások helyett vagy melletti alkalmazhatóságát. Következtetések: A CT-angiográfia gyors, noninvazív vizsgálati módszer, amellyel – önmagában vagy más vizsgálattal kiegészítve – pontos diagnózis állítható fel.

Open access

A hegsérvek hálóval történő rekonstrukcióját követő késői szövődmény: a pseudocysta-képződés

Late complication after mesh repair of incisional hernias: pseudocyst formation

Magyar Sebészet
Authors:
Gábor Sahin-Tóth
,
Tamás Halász
,
Csaba Viczián
, and
Tibor Oláh

Absztrakt

Bevezetés: A háló alkalmazásával végzett rekonstrukciók egyre gyakoribbak a különféle sérvek ellátásánál, beleértve a posztoperatív sérveket is. A hálós sérvműtétek esetén a leggyakoribb szövődmény a seroma-, haematoma- és abscessusképződés. Korábban irodalmi ritkaságnak számított a késői posztoperatív időszakban megjelenő fibrosus cystás elváltozás, azonban több klinikai tanulmány, valamint saját tapasztalatunk is arra enged következtetni, hogy ez gyakoribb elváltozás, és esetleges jelentkezésével számolnunk kell.

Beteganyag: 2001. január 01. és 2005. december 31. között 148 esetben végeztünk háló beültetésével hasfali rekonstrukciót hegsérv miatt. Késői szövődményként 4–25 hónap után 5 esetben észleltük pseudocysta kialakulását onlay behelyezett polipropilén hálót követően. A cystafal széles excisióját követően betegeink szövődménymentesen gyógyultak.

Megbeszélés: A pseudocysta-képződés etiológiája nem tisztázott, de valószínűsíthető az összefüggés seroma, illetve haematoma kialakulásával, annak ellenére, hogy ezeket az elváltozásokat a közvetlen posztoperatív szakban betegeinknél nem észleltük. Nem bizonyítható az sem, hogy a háló tulajdonsága, illetve beültetésének módja hatással van-e a fibrosus cysta kialakulására. Kiemelendő, hogy az onlay hálós sérvrekonstrukcióknak ezen késői szövődménye csak egy ismételt műtéttel gyógyítható. A pseudocysta-képződés megelőzhetőnek tűnik a sublay és minimálisan invazív technikák szélesebb körű alkalmazásával.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gyöngyi Petra Major
,
Szabolcs Halász
,
Tamás Simor
,
Orsolya Németh
,
Orsolya Pothárn
, and
Lajos Nagy

Bevezetés: A Vas megyei Markusovszky Kórházban 2009. július óta folynak szív mágneses rezonanciás vizsgálatok. Leggyakrabban a myocardialis viabilitás megítélésére, kisebb arányban myocarditis, sportolóknál előforduló tisztázatlan etiológiájú syncope, cardiomyopathia és más ritkább betegségek kivizsgálására alkalmazzák. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a krónikus coronariaocclusio mögötti myocardiumrégiók mágneses rezonanciás vizsgálatával megítélt myocardium-életképesség megléte, illetve hiánya milyen arányban járult hozzá a klinikai döntéshozatalhoz, azaz a revascularisatiós stratégia megválasztásához. Módszerek: A fő elemzési szempontok az alábbiak voltak: az occlusio utáni szívizom-életképesség jelenléte vagy hiánya, a revascularisatio szükségessége, illetve ennek tényleges megtörténte. Eredmények: A vizsgálatba bevont 88 beteg 103 elzárt coronariájának ellátási területét vizsgálva 86 régió revascularisatiós stratégiáját a mágneses rezonanciás vizsgálat eredménye alapján határozták meg, ami az elzárt coronariák 83,5%-ának felelt meg. Következtetések: A szív mágneses rezonanciás vizsgálata jelentősen hozzájárult a krónikus occlusióval rendelkező coronariabetegek revascularisatiós stratégiájának felállításához. Bár a mágneses rezonanciás vizsgálat drága, az érintett myocardiumrégió életképességének megítélését mind az infarctustransmuralitás, mind a szegmentális kiterjedés tekintetében a szívizom-szcintigráfiánál és a terheléses echokardiográfiánál pontosabban határozza meg. Orv. Hetil., 2012, 153, 1638–1644.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Bálint
,
Gabriella Lengyel
,
Romána Zelkó
,
Sándor Halász
,
Zoltán Vincze
, and
János Fehér
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Bálint
,
Gabriella Lengyel
,
Romána Zelkó
,
Sándor Halász
,
Zoltán Vincze
, and
János Fehér
Restricted access

Egy nemzetközi nyelészavarszűrési módszer hazai adaptálása

Hungarian adaptation of an international swallowing screening method

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Műhelyi
,
Tímea Halász
,
Katalin Anna Béres-Molnár
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Bevezetés: A szakirodalom alapján a stroke okozta nyelészavar a betegek felét is érintheti. A nemzetközi ajánlások mentén a hazai stroke-betegek táplálásterápiás szakmai irányelve több nyelészavarszűrési módszert ajánl. Ezek közül világszerte elterjedt a Gugging Swallowing Screen (GUSS), mely eddig magyar nyelven nem volt elérhető. Célkitűzés: A GUSS magyar nyelvre történő adaptálása és validálása akut stroke-betegeken. Módszer: A kétfázisú elrendezés első részében az adaptációhoz ötlépéses protokollt állítottunk össze a nemzetközi irányelvek alapján, amelyet a második fázisban validáltunk. A vizsgált betegektől (n = 31) nyert adatokat a száloptikás nyelésvizsgálat (FEES) referenciaértékeihez hasonlítottuk, mind dysphagia-, mind aspiratiokockázat szempontjából. A belső validitást két független megítélőtől kapott adatok (n = 20) összehasonlításával nyertük. Eredmények: Mintánkban a dysphagia előfordulásának gyakorisága a FEES alapján 45%, míg az aspiratióé 32% volt. A megítélők közötti egyetértés erős volt, a GUSS-H-nyerspontok és a dysphagia súlyosságát tekintve egyaránt (κ = 0,899, p<0,001; κ = 0,801, p<0,001). A felmérőlap diagnosztikus érzékenysége jó eredményt mutatott mind a dysphagia, mind az aspiratio kockázatára (szenzitivitás: 93%, 90%; specificitás: 65%, 57%; pozitív prediktív érték: 68%, 50%; negatív prediktív érték: 92%, 92%). Megbeszélés: A GUSS eredeti változatával és más, betegágy melletti felmérésekkel összehasonlítva a GUSS-H a szenzitivitás és a negatív prediktív érték tekintetében az átlagosnál jobb eredményt mutatott. A felmérőlap a dysphagia és az aspiratio kockázatát előre jelzi, a műszeres vizsgálat szükségességére és a dysphagiaétrendre ajánlást tesz. Következtetés: Az akut stroke-betegek táplálásterápiája csak interdiszciplináris ellátás keretében valósulhat meg, amelynek egyik első eleme a nyelészavar szűrése. A jelen tanulmánnyal elérhetővé tettük a GUSS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1431–1439.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Szabolcs Szappanos
,
Róbert Farkas
,
Zoltán Lőcsei
,
Zoltán László
,
Judit Kalincsák
,
Szabolcs Bellyei
,
Zsolt Sebestyén
,
László Csapó
,
Klára Sebestyén
,
Judit Halász
,
Zoltán Musch
,
Tamás Beöthe
,
László Farkas
, and
László Mangel

Bevezetés: A prosztatarák az idősebb életkor és a fejlett világ daganatos megbetegedése. Lokalizált prosztatarák esetében a műtéti ellátás mellett komoly szerepe van a definitív sugárkezelésnek. Célkitűzés: A szerzők intézetében telepített Novalis TX gyorsító segítségével úgynevezett intenzitásmodulált sugárterápia, annak dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája, illetve verifikáció során háromdimenziós lágy szöveti képellenőrzést biztosító, integrált kilovoltos cone-beam komputertomográfiával végzett képvezérelt sugárterápia került bevezetésre, amely módszerekkel szerzett első tapasztalataikat ismertetik a szerzők. Módszer: 2011 decembere és 2013 februárja között, dóziseszkalációt követően, 102 dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelést végeztek, majd 10-10 szelektált, alacsony és magas kockázatú betegnél (átlagéletkor 72,5 év) elkészítették a háromdimenziós konformális besugárzási terveket is. Azonos célterület-lefedettség mellett összevetették a rizikószervek dózisterhelését. Eredmények: A dinamikus ívbesugárzással elvégzett kezelések mellett a rizikószervek szignifikánsan alacsonyabb dózisterhelését érték el, amelyet a kedvező korai mellékhatásprofil is alátámaszt. Következtetések: Az intenzitásmodulált sugárterápia dinamikus ívbesugárzással elvégzett formája biztonsággal alkalmazott standard kezelési módozattá vált a szerzők intézetében. Késői mellékhatások és lokális kontroll további vizsgálata szükséges. Orv. Hetil., 2014, 155(32), 1265–1272.

Restricted access