Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Tamás Hoffmann x
- Refine by Access: All Content x
Bread is baked from the crushed (or ground) seeds of grain. Around 10,000 years ago people cooked porridge or gruel and at least 3000 years ago leavened the dough of bread. In Europe, north of the Alps, it was only from the 16th century that the consumption of bread (and porridge) spread widely. Urban population concentrations grew, while yields fell due to the climatic deterioration. Greater areas of land were ploughed for grain cultivation and, independently of the quality of flour improved as a result of technical innovations in milling. The main factors for the dominance of grain were given. In regions where little was produced due to the natural endowments, such as the Mediterranean, bread grain was imported from Antiquity (Panem et circenses!). In mediaeval Europe nutrition was still characterised by the consumption of meat and vegetables (mainly cabbage). The balance tilted in the towns where the predominance of cereals can be observed. North-western Europe imported grain from the Baltic region. Up to the 18th century Eastern Central Europe exported beef cattle to the towns of Central Europe. As the demand for grain grew grazing land was ploughed and in the 19th century the country exported grain. Cereal consumption took the forms mainly of porridge, griddle-cakes, and later bread, dumplings and various kinds of boiled noodles. At the same time the role of soups (hot pots) in the daily diet increased. Bread and soup marked a new era in the history of menus. The people of Eastern Europe are still porridge-eaters. Almost from the start brewing has been one of the technologies for cereal consumption. Beer, with an increasing alcohol content, was at first the drink of urban dwellers, but later after the Middle Ages the peasantry also drank increasing quantities of ever stronger beer. Together with this latter process, grain spirits (whisky, gin, vodka, etc.) were also drunk on a growing scale. Distillation was an Arab invention and spread in the monasteries from the Middle Ages. At first Aqua vitae was a medicine but later shifted to the profane sphere in almost all respects.
Abstract
The Russian Federation launched an armed invasion of Ukraine on 24 February 2022, resulting in an international armed conflict of a level unprecedented since the Second World War. This article attempts to clarify the main international legal issues concerning the use of force and the support to of the belligerent parties. In the first part, it evaluates the Russian claims that the use of force is in accordance with the rules of international law, i.e. whether self-defence, the protection of nationals or humanitarian intervention could justify the intervention. In the second part, it investigates whether supporting one of the belligerent parties, especially Ukraine, could amount to a violation of the rules of neutrality or even constitute participation in the Russia–Ukraine conflict.
Abstract
The role of the basal ganglia in cognition is still uncertain. This case study investigates the partial neuropsychological profile of a 20-year-old patient with a perinatal left putaminal lesion. This pathology is relatively rare and little is known of its cognitive effects. The focuses of our neuropsychological assessment were working memory, executive functions, analysis of spontaneous speech and implicit skill learning. The patient's executive functions did not attain the normal range, and working memory was also partially impaired. In addition, the temporal features of her speech revealed an increased pause/signal time ratio. Finally, in an implicit skill learning task, the patient showed general motor skill learning, but no sequence specific learning. Together these findings suggest that the frontal/subcortical circuit between the putamen and frontal motor areas plays a role in higher cognitive processing such as executive functions, working memory, as well as in first-order sequence learning.
Absztrakt:
Háború és/vagy nyomor sújtotta közel-keleti, ázsiai és afrikai országok felől 2015-ben milliós nagyságrendű migrációs áradat indult el Európa felé, amely Magyarországot is elérte. A menekültkrízis komoly kihívást jelentett mindegyik európai ország egészségügyi rendszere számára. Kevés figyelmet kapott az a hatalmas munkaterhelés, amelyet a menekültek/migránsok egészségügyi ellátása jelentett az alapellátás számára, amely erre kapacitásában és részben szakmailag sem volt megfelelően felkészülve. A magyar alapellátás elsősorban a hazánkon átvonuló migránsok ellátásában volt érintett. A betegközpontú, együttérző, a menekültek egészségügyi szükségleteit felmérő, bizonyítékalapú intervenciók iránti igény és ezek alapján megfelelő, az integrált alapellátás kapacitását bővíteni képes oktatási program kifejlesztésére való szándék indította el az EUropean Refugees – HUman Movement and Advisory Network (EUR-HUMAN) projektet, 7 európai ország közreműködésében. Az EUR-HUMAN projekt fő célja a gyakorlati ismeretek bővítése volt mindazon európai országokban, amelyek migránsokat és menekülteket fogadnak: felmérni egészségügyi igényeiket, minimalizálni a határokon való átkelés egészségügyi kockázatait, főleg a korai megérkezés periódusára és az átmeneti vagy tartós letelepedés idejére fókuszálva. Fő céljai az intervenció igényének felismerésére, meghatározására, tervezésére, az alapellátás minőségének javítására irányulnak, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra. Közleményünk leírja a projekt menetét, bemutatja eredményeit, és összegzi a háziorvosok számára készült oktatási anyag legfontosabb gyakorlati tanácsait; megmutatja azon szakmai továbbképzési források elérhetőségét a magyar (házi)orvosok számára, amelyek hasznosak a migrációban érintett országokból érkezők ellátásában. Az EUR-HUMAN projekt a Horizont 2020 programok keretében futott le 2016-ban az Európai Bizottság felügyelete alatt, a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) által finanszírozva. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1414–1422.
