Search Results

This paper presents a case study on a building, which was designed in the influence of the New Brutalism in the 1970s. At first the origin, the concept and the values of the building are revealed, then several experts’ opinion are summarized about its problems emphasizing the necessity of the frontal modernization. From the description of the designed modernization it is visible how the house will be able to fulfill the recent functional and energetic requirements.

A huszadik század hetvenes és nyolcvanas éveitől kezdve a közszektor területén egyre inkább törekedtek az üzleti szférában alkalmazott szervezési módszerek elterjesztésére. Ezzel összefüggésben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az állami túlvállalás leépítésének, valamint a decentralizációnak. A kormányzatok önkormányzat-politikai gyakorlatának középpontjába az ún. alternatív közszolgáltatás-szervezési formák kerültek. Noha a nyugati „konzervatív”korszakváltás óta történtek újabb politikai fordulatok, a szóban forgó igazgatásszervezési értékek és megoldások maradandónak bizonyultak.

Absztrakt:

Bevezetés: Az internet mélyebb implementálása az egészségügybe több szempontból is javítja az ellátást, de ehhez meg kell ismerni a betegek preferenciáit az internetalapú infokommunikációs eszközök egészségügyi célú használatát illetően. Célkitűzés: A betegek egészségügyi célú internethasználatára vonatkozó szokásainak, attitűdjének megismerését tűztük ki célul. Módszer: Kérdőíves felmérést végeztünk 2016. október és 2017. április között fül-orr-gégészeti magánrendelőnkben, vizsgálaton megjelent betegek körében. Eredmények: 208 kérdőívet elemeztünk. A betegek nagy része naponta használja az internetet, elsősorban mobileszközökön. Szinte mindegyikük keresett már egészségügyi információt online, 19%-uk rendszeresen. 53%-uk elégedett a tartalommal, és nyitottak az orvos által javasolt weboldalak irányában. A betegek 32%-a kommunikált már online orvosával, és 93%-uk elégedett volt ezzel a kapcsolati formával. A betegek 8%-a használ rendszeresen okostelefonon egészségügyi alkalmazást, 6%-uk egyéb internetalapú egészségügyi adatrögzítő eszközt. A páciensek 60%-a választott már online információk alapján kezelőorvost, 17%-uk pedig rendszeresen így keres doktort. A válaszadók 82%-a még nem osztott meg egészségével kapcsolatos információt a világhálón. Következtetések: A betegek nagy arányban az internetről tájékozódnak az egészségükkel kapcsolatban. Az ott fellelhető információ minőségével nem teljesen elégedettek, viszont orvosuktól elfogadnák, ha ajánlana honlapokat. Növelné a betegmegelégedettséget, akár a kezelés hatékonyságát is, ha a betegek online kommunikálhatnának orvosukkal. Az egészségügyi jellegű okostelefon-alkalmazások, digitális eszközök terén nem érezni igazi áttörést, az elvi igény is mérsékelt, és az online betegközösségek sem kifejezetten népszerűek. Viszont az orvostársadalomnak szembe kell néznie a ténnyel, hogy az orvosválasztás egyre nagyobb arányban a világhálón fellelhető információn alapul. Orv Hetil. 2018; 159(51): 2175–2182.

Bevezetés: Az alvásfüggő légzészavarok arany standard diagnosztikus eszköze a poliszomnográfia. A respiratorikus pulzoximetria alkalmazható szűrővizsgálatként, előszűrés céljából pedig számos kérdőív áll rendelkezésünkre az obstruktív alvási apnoe rizikójának felmérésére. A STOP-BANG kérdőív egyszerűen használható, és irodalmi adatok alapján jó hatásfokú. Célkitűzés: A STOP-BANG kérdőív hatékonyságának vizsgálata a benignus horkolók és az enyhe obstruktív alvási apnoe betegségben szenvedők kiszűrésére. Módszer: Retrospektív módon feldolgoztuk az osztályunkon 2021. 06. 20. és 2022. 03. 19. között alvásfüggő légzészavar gyanúja miatt vizsgált betegek adatait. Kórlapelemzés alapján utólagosan STOP-BANG-rizikót állapítottunk meg, melyet összevetettünk a respiratorikus pulzoximetria leletével. Mivel a kérdőív elemei közül egyedül a horkolás erősségét nem ismertük, az elemzést a hangos horkolás vonatkozásában pozitív és negatív eredménnyel is elvégeztük. Szenzitivitást, specificitást, pozitív, illetve negatív prediktív értékeket határoztunk meg. Eredmények: 36 beteg adatait dolgoztuk fel, 1 betegünk vizsgálata kétszer történt meg testsúlyvesztés miatt. A respiratorikus pulzoximetria 19 beteg esetében igazolt benignus horkolást, 9-nél enyhe, 4-nél középsúlyos, 5-nél súlyos obstruktív alvási apnoét. A hangos horkolás kritériumát pozitívnak feltételezve, a habituális horkoló és az enyhe obstruktív alvási apnoés betegeket egészségesnek véve, a STOP-BANG kérdőívre vonatkoztatott szenzitivitás 100%-nak, a specificitás 21%-nak, a pozitív prediktív érték 29%-nak, a negatív prediktív érték 100%-nak igazolódott. Hangos horkolást nem feltételezve, a szenzitivitás 100%-os, a specificitás 54%-os, a pozitív prediktív érték 41%-os, a negatív prediktív érték 100%-os eredményt adott. Következtetés: A STOP-BANG kérdőív hatékony, az alapellátásban is alkalmazható eszköz a benignus horkolók és az enyhe obstruktív alvási apnoés betegek kiszűrésére. Bevezetésével csökkenthetjük a felesleges eszközös vizsgálatok számát, és jelentősen lerövidíthetjük a magas rizikójú betegek várakozási idejét az alvásvizsgálatokra. Orv Hetil. 2023; 164(7): 265–272.

A hajtatás során a túlzott műtrágya-használat problémákat okozhat. Célul tűz-tük ki az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló preparátum hatásának feltárását nagy sótartalmú talajon paprikahajtatásban. A preparátumot in vivo (termesztési), valamint in vitro (laboratóriumi) körülmények között vizsgáltuk három éven keresz-tül (2011–2013). Laboratóriumi körülmények között a talaj kémhatását, továbbá, a tápanyag, humusz-, kalcium-karbonát-, só-, valamint nátriumtartalmát vizsgáltuk. Termesztési körülmények között a növényekre gyakorolt hatást értékeltük mono-kultúrában. A kisparcellás kísérlethez két kezelést (kezelt, ill. kezeletlen kontroll) állítottunk be.

A preparátumos kezelések hatására szignifikánsan növekedett a talaj foszfortar-talma, azonban a készítmény nem növelte a talaj kálium-, magnézium-, kén- és kalciumtartalmát. A termék használata feltételezhetően növeli a talaj mikroelem valamint humusztartalmát. Feltételezéseink szerint a preparátum pozitív hatást gya-korol a talaj mikroflórájára, ennek köszönhetően pedig kedvező folyamatok (pl. foszfor feltáródás, humusztartalom növekedés) alakulnak ki a talajban. Úgy véljük, hogy szervestrágyázással kombinálva a preparátum hatékonysága növelhető. A készítmény kedvezően befolyásolta a termések mennyiségét és minőségét, külö-nösen az értékesíthető termések tömegét növelte jelentősen. A preparátum a termé-sek darabosságára is kedvező hatású volt azáltal, hogy növekedett a minőségi extra valamint az I. osztályú termések átlagtömege. A preparátumos kezelések hatására javult a növényi kondíció és az általános ellenálló képesség.

Feltevésünk szerint a termék szinergista módon indukálja a gyökér-gomba ún. arbuszkuláris mikorrhiza (AMF) gomba kapcsolatokat. A mikorrhizáció eredmé-nyeként pedig a növény nagyobb tápanyag- és vízfelvétele képes, ezáltal növekszik a növények termésprodukciója, valamint javul a stressztűrő-képessége. Tapasztala-taink alapján úgy látjuk, hogy a preparátum hatékonyan használható a mezőgazda-sági termelésben.

Köszönettel tartozunk a Cheminova FMC magyarországi vállalatának, amely kísér-letünk lefolytatásához anyagi támogatást és szaktanácsadást nyújtott.

The anticipated transformation of public utility sector at local level consists of the following main steps. Firstly, after the devolution, commercialisation takes place and the sector becomes independent of municipalities. Then, cost recovery begins to operate through tariffs instead of former budgetary transfers and simple cross-subsidies. Parallel to this, service regulations and quality standards are legislated. This is followed by the establishment of semi-autonomous regulatory agencies in the emerging market environment. However, in reality the development process is not so linear. Transition countries have to face not only the traditional failures of government functions. As competition is underdeveloped, market conditions should be established together with correction of market failures and design of new-born public regulatory functions, absolutely at the same time. In this situation market and government failures are mixed. These cumulative transformation failures might be avoided only with effective national and local policies.

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az online egészségügyi felvilágosítás megbízhatatlan minősége új és komoly kihívás elé állítja az orvosi szakmát. Ha a weboldalakat hitelesség szempontjából minősítjük, akkor növeljük az esélyét, hogy a beteg jobb szakmai minőségű információhoz jusson. Magyarországon eddig nem történtek gyakorlati lépések az online betegfelvilágosítás minőségének ilyen irányú javítására. Módszer: Az EgészségKommandó elnevezésű, az egészségügyi honlapok hitelességét vizsgáló magyar, objektív szempontrendszer 2017 augusztusa óta működik nyilvánosan, és elismert indikátorokat használ (transzparencia, tartalom, ajánlás, hivatkozások). Eredmények: Segítségével 2017. október 10-ig 122 weboldalt értékeltünk, és a meghatározott megfelelési küszöböt (21/27 pont) a honlapok 22,1%-a (27/122) teljesítette, míg a JAMA-benchmark ajánlása szerint történő átvilágításuk során csak 1 weboldalt találtunk hitelesnek (0,8%). A leggyakoribb hiányosságnak a hivatkozások mellőzése bizonyult, csak a honlapok 15,6%-ában volt rendszeresen (>25%) jelezve az információ eredeti forrása, valamint csak a weboldalak 18,9%-án volt feltüntetve, hogy a leírtak nem helyettesítik a betegvizsgálatot. Szintén kiemelendő, hogy a honlapok 35,8%-ában nem volt nyilvános a szövegek szerzője, viszont pozitívum, hogy az összes vizsgált oldal csaknem felében (45,9%) orvosok írják a tartalmat, elérhetőséggel. Következtetés: Az EgészségKommandó a különböző jellegű hitelességi és minőségi indikátoroknak egy megfelelésiküszöb-alapú pontrendszerben való alkalmazásával hatékonyan értékeli az egészségügyi felvilágosítással foglalkozó weboldalakat. Az elismert indikátorok többszörös hiányossága esetén kizárja a hitelességet, tehát szűr, viszont különböző jellegű weboldalakat is képes egy rendszerben értékelni, ráadásul a magyar online egészségügyi szférához mérten mennyiségében tud ajánlani a betegeknek információforrást. Orv Hetil. 2018; 159(13): 511–519.

Kutatásunkban a depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát vizsgáltuk a stressz, a stresszküzdő magatartásformák, valamint az önértékelés és a társas támogatás függvényében, hazai serdülő populációban. Demográfiai tényezőként az életkor és a nem szerepelt. Hipotézisek: Az átélt stressz fokozódása növeli, a magas önbecsülés, a nagyobb társas támogatás, valamint a problémamegoldó coping csökkenti a depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát. Módszerek: egy kisvárosi gimnázium teljes 14–18 év közötti korosztályából (201 fő) 183 fő (91%) töltötte ki az önkéntes, anonim, önkitöltős kérdőívünket (97 lány, 86 fiú). A depresszív-szomatoform tünetek gyakoriságát a Juhász-féle Neurózis Pontozó Skálával (JPNS), az átélt stressz mennyiségét a Rövid Stressz Kérdőívvel (Rahe), az önbecsülést Rosenberg, a társas támogatást Caldwell, a stresszel való megbirkózás típusait pedig Folkmann és Lazarus kérdőívével mértük fel. A függő és független változóink közötti kapcsolatot egy-, illetve többváltozós lineáris regresszióval, a nemi különbségeket F-próbával vizsgáltuk (SPSS 11.5). Eredmények: a depresszív-szomatoform tünetek gyakorisága alapján közepes szintű testi-lelki zavart jelzett a fiúk 22,1%-a, a lányok 32%-a, súlyos zavart pedig a fiúk 19,8%-a, a lányok 36%-a. A fiúk kevesebb panaszt (6,50 vs. 8,58 p<0,01) és magasabb önbecsülést (29,94 vs. 27,09 p<0,01) jeleztek, jellemzőbb volt rájuk az érzelmi indíttatású cselekvés (p<0,05), míg a lányok nagyobb fokban törekedtek külső segítség megszerzésére (p<0,001). Többváltozós elemzésünk alapján a pszichoszomatikus tünetek gyakoriságát az átélt stressz mennyiségén túl (β:0,586 p<0,001), a női nemhez tartozás (β:0,207 p<0,001), az életkor (β:0,116 p<0,05), és a problémaelemző coping magatartás növelte (β:0,183 p<0,01). Az önbecsülés és a társas támogatás nem bizonyult szignifikáns hatásúnak. Vizsgálatunkban egyetlen protektív tényezőt sikerült feltárni, a céltudatos cselekvés, mint a probléma-centrikus megközelítés egyik vállfaja, szignifikánsan csökkentette a depresszív-szomatoform tünetek előfordulási gyakoriságát (β:–0,170 p<0,01). Következtetések: Eredményeink alapján úgy véljük, hogy a serdülő populáció testi–lelki egészségvédelmének egyik kiemelt intervenciós lehetősége az őket ért stressz mennyiségének csökkentése, továbbá az adaptív stresszküzdő mechanizmusok kifejlesztése.

A szerzők a várandósok folsavszupplementációs és egyéb egészség-magatartási szokásait, illetve azok demográfiai tényezőkkel való összefüggéseit igyekeztek feltárni. Módszer: Szombathely város tíz védőnői körzetében populációs monitoringot hoztak létre, ahol 2008. február 1. és 2009. február 1. között minden terhességi nyilvántartásba kerülő nőről rendszeres adatgyűjtést folytattak. Eredmények: Az alacsonyabb életkor és iskolai végzettség a gyermekvállalásra való felkészülés esélyét csökkentette. A gyermekvállalásra tudatosan készülők közül több mint kétszer annyian vittek be folsavat, háromszor annyian vittek be vitaminokat és csaknem feleannyian dohányoztak. A folsavszupplementáció esélyét a magasabb életkor és szocioökonómiai státus, valamint a felsőfokú végzettség szignifikánsan növelte, míg a testvérek száma csökkentette. Az érettséginél alacsonyabb végzettségűek nagyobb eséllyel dohányoztak (EH = 4,72; 95% MT = 2,34–9,51), mint a felsőfokú végzettségűek, csakúgy, mint az élettársi kapcsolatban élők a házasságban élőkhöz képest (EH = 2,74; 95% MT = 1,54–4,89). Következtetések: A folsavszupplementációban nem részesülők főleg a fiatalok, az alacsony képzettséggel és jövedelemmel rendelkezők köréből kerülnek ki, ugyanők egyéb vonatkozásban is kedvezőtlen egészség-magatartást folytatnak.