Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Tamás Júlia x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A poszttraumás növekedés (PTN) és vallásosság kapcsolatának eddigi vizsgálatai során a vallásosságot túlnyomórészt néhány itemmel és egydimenziós jelenségként mérték. Vizsgálatunkban figyelembe vettük, hogy mind a PTN, mind a vallásosság multidimenzionális természetű, és az egyes jellemzők közötti kapcsolatokat komplexitásukban kívántuk megragadni. Feltételeztük továbbá, hogy a PTN egyik összetevője, a spirituális növekedés közvetíteni fog a vallásosság dimenziói és a PTN további tartományai között. Kérdőíves vizsgálatunkban 282 egyetemista és főiskolás hallgató vett részt, akik bevallásuk szerint valamennyien megéltek jelentős negatív életeseményt a vizsgálatot megelőző öt évben. Ezzel az eseménnyel kapcsolatban töltötték ki a Poszttraumás növekedés kérdőívet. A vallásosságot a Kritika utáni vallásosság skálával, az Intrinzik és extrinzik vallásosság kérdőívvel és a Vallásos keresés kérdőívvel mértük. A vallásosságskálák pontértékein főkomponens-elemzést végeztünk, és a következő három faktort kaptuk: hit, vallásos keresés és vallásos konformitás. Eredményeink szerint a spirituális változás a hit és a további növekedésdimenziók kapcsolatát mediálta, a másik két vallásosságfaktor tekintetében viszont nem bizonyult közvetítő változónak. A vallásosságfaktorok közvetlen utakkal is kapcsolódtak a növekedés egyes dimenzióihoz. Összességében az adatok arra utalnak, hogy a vallásosság különböző jellemzői és a PTN összetevői között sokrétű, de alapvetően pozitív kapcsolat van, és az itt mért hitfaktor a PTN legerősebb előrejelzője.

Restricted access

Párkapcsolati mintázatok és kapcsolati elégedettség együtt élő pároknál: az Olson-modell ellenőrzése

Relationship patterns and relationship satisfaction among cohabiting couples: Verifying the Olson model

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Lakatos Csilla, Martos Júlia, Mányai Adrienn, and Martos Tamás

Theoretical background: Relationship satisfaction is one of the most researched areas of family and partnership functioning, an important indicator of the stability and quality of the partnerships. The quality of the partnership also affects general well-being, physical and mental health. Objective: To explore the partnership functioning and satisfaction of married and cohabiting couples based on David H. Olson's family structure concept. Methods: The participants of our cross-sectional questionnaire survey were married and cohabiting couples (n = 282 couples; mean of age: 45.06 ± 9.52 years and 42.74 ± 10.27 years for male and female partners). There were two sub-samples in terms of attending therapy: 202 couples did not take part in therapy (71.6%), 80 couples took part in therapy (28.4%). Measures: Olson Family Test Fourth Edition (FACES-IV), Relationship Satisfaction Scale (RAS-H), and the question in concern with the subjective state of health. Results: A hierarchical cluster analysis was performed with data from 282 couples, based on the dimensions of the Olson Test Cohesion Index, Flexibility Index and Family Communication. Five clusters were identified: (1) “high female cohesion”, (2) “well communicating, ordinary functioning”, (3) “poor communicating”, (4) “high male cohesion”, and (5) “flexible and well communicating” cluster. The difference between the two sub-samples was primarily in the relative frequency of the “poorly communicating” group (56.3% vs. 33.2% for couples with therapy and without therapy). Comparison of couples belonging to clusters showed that the means of clusters differ statistically significantly in the sexual satisfaction with both male partners (F(4) = 11.07, p < 0.002) and female partners (F(4) = 9.48, p < 0.005), as well as male partners (F(4) = 7.66, p < 0.001) and female partners (F(4) = 6.87, p < 0.001). The clusters did not show a significant association with subjective health status. Conclusions: Our results suggest that relationship satisfaction can be experienced in multiple relationship modes. A common feature of well-functioning and well-balanced partnership is good communication, which contributes to cohesion and flexibility, thereby maintaining a balance in the relationship.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Csontos Péter, Tamás Júlia, Kovács Zsófia, Schellenberger Judit, and Kalapos Tibor
Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: Judit Várkonyi, Judit Jánosy, László Gopcsa, Tamás Masszi, Júlia Tamáska, Judit Csomor, András Matolcsy, Gábor Tarkovács, Júlia Schönléber, and Ferenc Kolozsváry

It has long been believed that the coexistence of myelo- and lymphopoietic malignancies may develop as treatment-related complications. However, there are reports on the coincidence of lymphoid and non-lymphoid haemopoietic disorders, unrelated to therapy as well. Authors present 8 more examples for the concomitant development of myelodysplasia with multiple myeloma or monoclonal gammopathy. For such cases several explanations have been proposed that are also briefly reviewed.

Restricted access

A praeeclampsia két arca

The two faces of preeclampsia

Orvosi Hetilap
Authors: Péter Tamás, József Betlehem, Júlia Szekeres-Barthó, Kálmán Kovács, Girma Alemu Wami, Viola Vértes, and József Bódis

Összefoglaló. Egészséges terhességben mintegy két literrel nő a vér mennyisége. A vérvolumen növekedésének elmaradása, de extrém mértékű növekedése is súlyos következményekkel szövődhet. Ma már nem kétséges, hogy a praeeclampsia, mely a várandósság második felében magas vérnyomás és proteinuria együttes megjelenése, nem egységes kórkép. A korai kezdetű (34. hét előtt jelentkező), hypovolaemiával járó praeeclampsia placentaris eredetű, melyben az endothelium sérülése vezet a magas vérnyomásért és szervkárosodásokért felelős vasoconstrictióhoz és microthrombosisok megjelenéséhez. Magzati sorvadás, oligohydramnion alakul ki a lepényi elégtelenség miatt. A kórkép végső stádiumában magzati elhalás, eclampsia, lepényleválás várható. Az állapot kezelésében rendkívül korlátozottak a lehetőségek; a cél, körültekintő monitorizálás és az állapot stabilizálása mellett, várakozás a magzati tüdő érettségének fokozódása érdekében. A késői kezdetű, nagy perctérfogattal járó praeeclampsia anyai betegség: ebben az obesitasnak kockázati szerepe van, mivel önmagában is hajlamosít fokozott folyadék-visszatartásra, magas vérnyomásra és mérsékelt endothelkárosodásra. A kezdeti lábszár-, majd generalizálódó oedema mellett nemritkán jelentkezik magas vérnyomás és az esetek egy részében proteinuria is, mely ekkor már megfelel a praeeclampsia kritériumának. A magzat súlya normális vagy átlag feletti. Az extrém fokú folyadékretenció, valószínűleg a parenchymalis pangás miatt, asciteshez, eclampsiához, lepényleváláshoz vezethet. A hypervolaemiával járó praeeclampsia kezelésében a diuretikus furoszemidkezelés ígéretesnek tűnik. Orv Hetil. 2022; 163(17): 663–669.

Summary. During normal pregnancy, blood volume increases by nearly two liters. Distinctively, the absence and also the extreme extent regarding the volume expansion are likely accompanied with serious conditions. Undoubtedly, preeclampsia, defined as the appearance of hypertension and proteinuria during the second half of pregnancy, is not a homogenous disease. The early onset which begins prior to the 34th week, is characteristically a hypovolemia-associated form and depicts the placental origination, in which endothelial damage leads to hypertension and organ damage due to vasoconstriction and microthrombosis. Fetal blood supply progressively worsens due to placental insufficiency. The outcome of this condition often leads to fetal death, eclampsia, or placental abruption. Management is confined to a diligent prolongation of pregnancy to accomplish improved neonatal pulmonary function. The late onset form, associated with high cardiac output, is a maternal disease, in which obesity is a risk factor since it predisposes individuals to enhanced water retention, hypertension, and a weakened endothelial dysfunction. Initially, low extremity edema oftentimes progresses to a generalized form and frequently results in hypertension. In several cases proteinuria appears. This condition entirely meets the preeclampsia criteria. Fetal weight is normal or frequently over the average. It is very likely, the increasing parenchymal stasis will lead to ascites, eclampsia, or placental abruption. During the management of this hypervolemia-associated preeclampsia, the administration of diuretic furosemide treatment seemingly offers promise. Orv Hetil. 2022; 163(17): 663–669.

Open access

Diádikus stressz és megküzdés – elméleti modellek és alkalmazások

Dyadic Stress and Dyadic Coping – Theoretical Models and Applications

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Martos Júlia, Sallay Viola, Szabó Evelin, Tóth-Vajna Rita, and Martos Tamás

A stresszel való egyéni megküzdés modelljei mellett mind elméleti, mind gyakorlati szempontból egyre inkább előtérbe kerülnek a megküzdés társas folyamatai. Elméleti összefoglalónkban ezért bemutatjuk a párkapcsolati stressz és megküzdés leírására létrejött különböző modelleket, ezek között a Kapcsolatfókuszú Megküzdési Modellt; a Rendszer- Tranzakciós Modellt; a Fejlődési-Kontextuális Megküzdési Modellt; valamint a Kapcsolati Intimitás Modellt. Az egyes elméleteket annak alapján hasonlítjuk össze, hogy milyen típusú kapcsolati stresszfajtákat integrálnak a modellben, illetve összevetjük az elméletek által leírt különböző megküzdési stratégiákat. Ismertetjük továbbá a diádikus megküzdés empirikus vizsgálatára létrehozott kérdőíves mérőeszközöket és kutatási elrendezéseket, valamint bemutatjuk az egyes elméletek alapján létrehozott gyakorlati, terápiás lehetőségeket is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a páros stressz és megküzdés bemutatott modelljei egyrészt jól értelmezhetők a kapcsolati tudomány (relationship science) tágabb elméleti keretében, másrészt megfelelő alapot adnak a gyakorlati alkalmazás számára is.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A helyes kézhigiéné jelentőségét nem lehet vitatni. Semmelweis óta tudjuk, hogy a kézhigiéné a kórházi fertőzések megelőzésének egyik leghatékonyabb módja, amelynek fejlesztésére az oktatás, az ellenőrzés és a visszacsatolás módszere javasolt. Célkitűzés: A modern oktatási eszközök, digitális demonstráló és ellenőrző eszközök hatékonyságának felmérése a széles körű alkalmazásuk során. Módszer: Az általunk szervezett kézhigiénés továbbképzéseken 1269 egészségügyi szakdolgozó vett részt, amelynek keretében a résztvevők kézhigiénés technikáját is vizsgáltuk, felmérve a kézhigiéné során leggyakrabban kimaradó területeket. A kézhigiénés technikát digitális berendezés segítségével vizsgáltuk. Eredmények: A felmérésben részt vevők 33%-a nem megfelelően fertőtlenítette a kezét. A leggyakrabban kihagyott területek az ujjvégek (bal kézen 33%, jobb kézen 37%) és a hüvelykujjak (bal kézen 42%, jobb kézen 32%) voltak. Következtetés: A visszajelzésnek alapvető szerepe van a helyes kézhigiénés technika oktatásában és fejlesztésében, az elektronikus eszközök segítségével ez gyorsan és egyszerűen kivitelezhető, ezáltal pedig a képzés hatékonysága növelhető. Orv Hetil. 2017; 158(29): 1143–1148.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Fodor, István Fehér, György Szabados, Éva Júlia Varga, Róbert Herold, and Tamás Tényi

Absztrakt:

A Capgras-féle téveszme lényege, hogy a beteg elképzelése szerint a páciens életében fontos valamely személy nem ’valódi’, hanem ’hasonmás’, ’helyettesítő’, amely csere a páciens számára a legtöbbször veszélyeket rejt. Ismertek közlések, amelyek a Capgras-féle tünet esetében a violens magatartás gyakoribb megjelenésére vonatkoznak. Dolgozatunkban két férfi esetét ismertetjük: paranoid szkizofréniában szenvedő betegek követtek el szülőgyilkosságot, amely cselekmények hátterében a Capgras-féle tünet volt azonosítható. Fontos rámutatni, hogy az általunk megfigyelt esetekben a kezeléssel kapcsolatos együttműködési nehézségek (nonadherencia) jelentős szerepet játszottak az erőszakos magatartás, szülőgyilkosság megjelenésében. Orv Hetil. 2019; 160(42): 1673–1676.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ádám Domonkos Tárnoki, Dávid László Tárnoki, Tamás Horváth, Júlia Métneki, and Levente Littvay

Az ikervizsgálatok szerepet játszanak a fenotípusos változók kialakulásáért felelős genetikai és környezeti tényezők arányának, továbbá a genotípusok közötti genetikai kapcsoltság vizsgálatában. Magyarországon az ikerkutatások döntően az 1970-es években kezdődtek és alapjukat három ikernyilvántartás (köztük két iker-regiszter) biztosította. A vizsgálatok elsősorban a különböző veleszületett rendellenességekre, a fogamzásgátló tabletták és a folsav ikergyakoriságra való hatására, az ikrek pszichoszexuális viselkedésének megismerésére, az alkoholfogyasztási szokások örökletességének becslésére irányultak. Először mutatták ki a laktóz(mal)abszorpció monogénes mendeli öröklődését. 2007-ben alakult meg a Magyar Ikerregiszter, amelynek segítségével több ikervizsgálatra nyílt ismét lehetőség, például a metabolikus szindróma és az érelmeszesedés hátterének megértésére. Nemzetközi ikervizsgálat során többek között az artériás stiffness, a centrális vérnyomás, a carotis intima/media falvastagság, a vénás biomechanika, a testösszetétel, a légzésfunkció és a dohányzási szokások vizsgálatára is sor került. Először sikerült kimutatni a nem alkoholos zsírmáj örökletességének hiányát és a carotisplakkok kialakulásában az öröklődés szerepét. A dolgozat a Magyar Ikerregiszter jövőbeni terveiről is áttekintést nyújt. Orv. Hetil., 2013, 154, 1579–1586.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Jakobik, Elena Martin-Bautista, Heather Gage, Julia Von Rosen-Von Hoewel, Kirsi Laitinen, Martina Schmid, Jane Morgan, Peter Williams, Cristina Campoy, Berthold Koletzko, Monique Raats, and Tamás Decsi

Cél: A csecsemőtáplálással foglalkozó irányelvek összegyűjtése Magyarországon és összehasonlításuk másik négy európai ország (Anglia, Finnország, Németország és Spanyolország) hasonló dokumentumaival. A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon jelenik meg a táplálási programozódás jelensége a dokumentumokban. Módszer: Egy erre a célra kidolgozott egységes keresési és kódolási rendszer segítségével a szerzők megkeresték és elemezték a csecsemőtáplálással foglalkozó dokumentumokat a vizsgált öt európai országban. A keresés összesen 26 dokumentumot eredményezett: Angliában négyet, Finnországban kettőt, Németországban kilencet, Magyarországon hatot és Spanyolországban ötöt. A dokumentumokban 203 olyan megállapítást találtak, amelynek idézhető hivatkozása volt. A megállapítások a szoptatás előnyeire (24%), a fertőzések elleni védő szerepére (32%) és olyan hosszú távú hatásaira, mint a diabetes (31%) és az allergia (12%) megelőzése vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n = 8), valamint a hosszú távú védőhatásokra (n = 13) vonatkozott. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak a pozitív hatás tartamának és jellegének megítélésében. Következtetés: A csecsemőtáplálással foglalkozó nemzeti dokumentumok az összehasonlított öt európai országban jelentősen eltértek terjedelmükben és a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásainak leírásában egyaránt. A dokumentumok többségéből hiányzott a korai táplálási programozódás jelenségének a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő tárgyalása. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647.

Restricted access