Search Results

You are looking at 1 - 10 of 24 items for

  • Author or Editor: Tamás Kristóf x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Discussion on methodological problems of corporate survival and solvency prediction is enjoying a renaissance in the era of financial and economic crisis. Within the framework of this article, the most frequently applied bankruptcy prediction methods are competed on a Hungarian corporate database. Model reliability is evaluated by Receiver Operating Characteristic (ROC) curve analysis. The article attempts to answer the question of whether the simultaneous application of data reduction and univariate splitting (or just one of them) improves model performance, and for which methods it is worth applying such transformations.

Restricted access

The article attempts to answer the question whether or not the latest bankruptcy prediction techniques are more reliable than traditional mathematical-statistical ones in Hungary. Simulation experiments carried out on the database of the first Hungarian bankruptcy prediction model clearly prove that bankruptcy models built using artificial neural networks have higher classification accuracy than models created in the 1990s based on discriminant analysis and logistic regression analysis. The article presents the main results, analyses the reasons for the differences and presents constructive proposals concerning the further development of Hungarian bankruptcy prediction.

Restricted access

Beszámoló a Society of Hematologic Oncology 2019. évi kongresszusáról. Houston, Texas, Amerikai Egyesült Államok, 2019. szeptember 11–14.

Report on the 2019 Congress of the Hematologic Oncology Society. Huston, TX USA, September 11–14, 2019

Hematológia–Transzfuziológia
Author: Kristóf Tamás Dani
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Ferenc Jakab, Kristóf Dede, István Láng, Attila Bursics, and Tamás Mersich

Absztrakt

A „hanging maneuver” (LHM – Liver Hanging Maneuver) emelőszalag átvezetését jelenti a vena cava inferior és a májparenchyma között a resectio megkönnyítésére. A szerzők áttekintik a „hanging maneuver” májsebészeti alkalmazását, különböző módosításait, anatómiai és szövettani alapjait. Megállapítják, hogy a módszer a májsebészet biztonságának fokozására és a radikalitás növelése érdekében alakult ki. Kezdetben a jobb májfél nagy kiterjedésű, rekesszel összekapaszkodott daganatainak eltávolításához használták, később számos új indikációja és módosítása született. A szerzők két újabb indikációt dolgoztak ki a „hanging maneuver” alkalmazására. A IVA szegmentumban elhelyezkedő colorectalis májmetastasis, illetve a HCC resecabilitásának műtéti megállapítására és vérmentes resectiójához használták. A VII. szegmentumban lévő vena cava inferiort infiltráló daganat esetében pedig a hanging maneuver a partialis cavaresectiót könnyítette meg. A szerzők 4 esetüket mutatják be röviden. Megállapítható, hogy az LHM részint a IVA, VII. szegmentum resectiójának kivitelezhetőségét, részint biztonságát fokozza. A képalkotó eljárások utalhatnak a vena cava inferiorhoz közel fekvő daganatra, de a fali infiltratiót kizárólag intraoperatíve lehet teljes biztonsággal megállapítani. A vascularis infiltratio igazolására vagy kizárására az intraoperatív ultrahang és a jelenlegi előadásban javasolt LHM alkalmazható.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Rácz, Tamás Tiszai-Szűcs, János Gál, and Miklós Kertai D.

Az érsebészeti betegeket fokozott kardiális kockázat terheli a körükben gyakori koszorúér-megbetegedés miatt. A preoperatív kivizsgálás a nagy kockázatú betegek kiszűrését és a tervezett koszorúérfestést teszi lehetővé. Így szükség esetén a revascularisatio az angiográfiával egy ülésben végezhető a perioperatív és a hosszú távú kardiális kimenetel javítása céljából. Ugyanakkor a revascularisatio különböző módszereinek indikációja és hatékonysága a kardiális kockázat csökkentésében ellentmondásos a gyógyszeres kezeléssel összehasonlítva. Áttekintésünk célja, hogy a szakirodalom újabb vizsgálatai alapján megvizsgáljuk a preoperatív revascularisatio különböző módszereinek hatékonyságát, összevetve a konzervatív gyógyszeres kezeléssel, az elektív érsebészeti műtétre kerülő betegek körében.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Rácz, Tamás Tiszai-Szűcs, János Gál, and Miklós D. Kertai

Helyreigazítás a DOI: 10.1556/OH.2009.28545 közleményhez. (OH 150. évfolyam, 8. szám – 2009. február 22. 341–352. o.)

Open access

Májsejtspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat alkalmazása colorectalis eredetű májáttétek reszekciója előtt

The role of liver-specific contrast-enhanced MRI before resection of colorectal liver metastases

Orvosi Hetilap
Authors: Kristóf Dede, Tamás Kátai, Boglárka Demjén, Zsolt Nagy, Tamás Egyed, Márton Varga, Zsófia Egyed, and Attila Bursics

Összefoglaló. Bevezetés: A colorectalis eredetű májáttétek (CRCLM-ek) kuratív célú kezelésében elsődleges a sebészi reszekció. A műtét előtt különböző képalkotó vizsgálatok végezhetők, az egyik ilyen speciális vizsgálat a májsejtspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat. Célkitűzés: Tanulmányunkban a májsejtspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat helyét és szerepét vizsgáltuk a májsebészeti gyakorlatban colorectalis áttétes betegek esetében. Módszer: Az Uzsoki Utcai Kórház Sebészeti-Onkosebészeti Osztályán 2017. 01. 01. és 2019. 12. 31. között CRCLM miatt májreszekcióra kerülő betegek adatait elemeztük. Retrospektív módon vizsgáltuk a betegek általános sebészeti és onkosebészeti paramétereit, a képalkotó diagnosztikai eredményeket, a műtéti adatokat és a patológiai leleteket. Eredmények: 132, CRCLM miatt operált betegből 73 szoliter áttét (55%), míg 59 beteg (45%) többszörös áttét miatt került műtétre. 94 betegnél (71%) történt májsejtspecifikus MR-vizsgálat. Szoliter áttét esetén 60%-ban, multiplex áttétek esetén 85%-ban történt májsejtspecifikus MR-vizsgálat (p = 0,02). A szoliter áttétes betegek 8%-ában, míg a multiplex áttétes betegek 39%-ában mutatott további áttétet a májspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat (p = 0,001). A betegek 5%-ában igazolódott fals pozitivitás és 6%-ában fals negativitás a májsejtspecifikus MR-vizsgálat során. 264 góc vizsgálata alapján a májspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat szenzitivitása CRCLM esetén 95%-os, míg pozitív prediktív értéke 93%-os volt vizsgálatunkban. Következtetés: A májsejtspecifikus kontrasztanyaggal végzett MR-vizsgálat hasznos diagnosztikai módszer a CRCLM-ek sebészi reszekciója előtt. Leginkább többszörös áttétek esetén, preoperatív szisztémás onkológiai kezelést követően, illetve más képalkotó vizsgálaton igazolt eltűnt áttét esetén javasolható az alkalmazása. Orv Hetil. 2021; 162(50): 2010–2016.

Summary. Introduction: Liver resection is the only curtive treatment option of colorectal cancer liver metastases (CRCLMs). While different diagnostic modalities are available before surgery, a specific diagnostic tool is the liver-specific contrast-enhanced MRI. Objective: The purpose of this study was to evaluate the role of liver-specific contrast-enhanced MRI before resection of colorectal liver metastases. Method: Patients with CRCLM, resected at the Department of Surgical Oncology, Uzsoki Teaching Hospital, between 01. 01. 2017 and 31. 12. 2019 were enrolled in our study. Clinical data, diagnostic, intraoperative and pathological findings were analyzed in a retrospective setting. Results: 132 CRCLM patients were resected in this period, 73 patients had solitary (55%), and 59 patients (45%) had multiple metastases. Liver-specific contrast-enhanced MRI was performed in 94 patients (71%). 60% of the patients with solitary and 85% of the patients with multiple CRCLM had liver-specific contrast-enhanced MRI (p = 0.02). Compared to other modalities, liver-specific contrast-enhanced MRI showed additional metastases in 8% of the patients with solitary, and in 39% of the patients with multiple metastases (p = 0.001). Liver-specific contrast-enhanced MRI had a 5% false-positivity and a 6% false-negativity rate. 264 leasions were analyzed, and the sensitivity of the liver-specific contrast-enhanced MRI was 95% with a predictive positive value of 93%. Conclusion: Liver-specific contrast-enhanced MRI is a useful diagnostic tool in CRCLM patients before liver resection. It is highly recommended in the case of multiple metastases, after preoperative chemotherapy and in the case of disappearing metastases. Orv Hetil. 2021; 162(50): 2010–2016.

Restricted access

Egy ritka sérvtípus kétszeri megjelenése klinikánkon

A rare type of hernia seen twice in our department

Magyar Sebészet
Authors: Kristóf Illés, Judit Tamás, Damján Pekli, Rezső Szlávik, Bálint Kokas, and Attila Szijártó

Összefoglaló. Esetismertetések: 66 éves nő vizsgálatai irreponibilis fájdalmas inguinalis terime miatt kezdődtek. Ultrahangvizsgálat során a panaszok hátterében femoralis sérvben kizárt gangraenás appendix vermiformis igazolódott. Inguinalis metszésből appendectomiát és hernioplasticát végeztünk. Posztoperatív szövődménye nem volt, szövettana appendicitist igazolt. Pár héttel később egy 76 éves, több társbetegséggel rendelkező férfi fájdalmas, sercegő gangraenás, jobb inguinalis terime miatt került átvételre. CT-vizsgálat femoralis sérvbe kizárt abscedáló appendix vermiformist ábrázolt. Inguinalis metszésből, illetve alsó median laparotomiából a féregnyúlványt a hasüregbe reponáltuk, majd appendectomia és inguinalis necrectomia történt. Posztoperatív adhéziós ileus és hasfali disruptio miatt egy alkalommal reoperáltuk, adhaesiolysist és hasfali resuturát végeztünk. Ezt követően lágyéki sebén negatív nyomásos sebkezelést alkalmaztunk, a beteget a 22. napon otthonába bocsájtottuk. Az appendix szövettana low grade mucinosus neoplasiát igazolt. Megbeszélés: A femoralis sérvbe szorult appendix vermiformis de Garengeot-sérvként ismeretes, extrém ritka incidenciájú sérvtípus, ennél is ritkább az appendix mucinosus neoplásiájával szövődő variánsa. E sérv klinikai megjelenése széles spektrumon mozoghat, pontos preoperatív diagnózisa CT-vizsgálat nélkül kifejezetten nehéz. A műtéti megoldásra többféle lehetőség választható, mely nagyban függ az esetleges komplikációktól, a rendelkezésre álló eszközöktől, az intraoperatív lelettől, valamint az operáló sebész jártasságától.

Summary. Case reports: a 66-year-old woman was admitted to our Department due to a painful inguinal lump. During examinations an incarcerated femoral hernia was found with an inflamed vermiform appendix inside the hernial sac. Appendectomy and femoral hernioplasty was performed from inguinal approach. The patient was discharged home without complications. Pathological examinations of the specimen showed signs of acute appendicitis. A few weeks later a 76-year-old man with severe comorbidities was admitted to our unit due to painful gangraenous inguinal skin lesion. CT scan showed an incarcerated femoral hernia containing the appendix with subcutaneous abscess. Appendectomy, hernioplasty, and inguinal necrosectomy was performed from an inguinal and low median approach. Another operation was necessary due to postoperative obstruction and subcutaneous dehiscence. After intraabdominal adhaesiolysis and abdominal wall reconstruction negative pressure wound therapy was applied to the inguinal wound, the patient was discharged 22 days after the primary operation. Pathological examinations of the appendix showed low grade mucinous neoplasm. Discussion: The femoral hernia containing the appendix is called de Garengeot’s hernia and is one of the rarest types of inguinofemoral hernias. The clinicopathology of this type of hernia can cover a wide range of symptoms. The definitive preoperative diagnosis is relatively difficult to find without a CT-scan. The surgical approach and treatment depends on the manifestation, clinical findings and on the available equipment and the expertise of the surgeon.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: István Besznyák, Imre Svastics, Tamás Egyed, Félix Szentpétery, Dániel Teknős, Péter Nagy, Tamás Mersich, Kristóf Dede, and Attila Bursics

Absztrakt

Bevezetés: A laparoscopos appendectomia egyike az elsőként kidolgozott minimálisan invazív sebészeti eljárásoknak, mégis a mai napig ellentmondásos a megítélése mind az előnyeit, mind az indikációit tekintve. Módszer: A szerzők áttekintik és elemzik a laparoscopos appendectomiával kapcsolatos irodalmat, valamint a 2005. január 1. és 2013. szeptember 30. között laparoscopos és nyílt technikával appendectomizált betegeik adatait. Eredmények: Az Uzsoki Kórház Sebészeti Osztályán 2005. január 1. és 2013. szeptember 30. között 1214 betegnél történt appendectomia appendicitis acuta miatt. 1065 (87,73%) betegnél laparoscoposan, 149 (12,27%) betegnél nyílt technikával végeztük a műtétet. 2006 januárja óta alapelvünk, hogy appendicitis esetén a laparoscopos appendectomia az elsőként választandó eljárás. Konverzióra a betegek 16,5%-ánál kényszerültünk, az osztály műtéti tapasztalatának növekedésével a konverziók aránya csökkenő tendenciát mutat. Következtetések: A laparoscopos appendectomia előnyei az elmúlt évtizedben egyértelművé váltak a nyílt műtéttel összehasonlítva, a beavatkozás minden korcsoportban ajánlható. Acut appendicitis gyanúja esetén osztályunkon elsőként választandó eljárás a laparoscopos műtét, amelynek eredményei legalább olyan jók, mint a nyílt appendectomiáéi. A laparoscopos appendectomia rutinszerű végzése kiváló alapot ad a haladó laparoscopos műtétek elsajátításához, az appendectomia nem veszíti el tanuló jellegét a laparoscopos megközelítés miatt.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Tamás Mersich, Sándor Faludi, Orsolya Ping, Jenő Jóbaházi, Balázs Szabó, Kristóf Dede, István Besznyák, and Attila Bursics

Absztrakt

Bevezetés: Az 1996-ban bevezetett őrszemnyirokcsomó-biopszia technikája jelentős előrelépést jelentett az emlőrák sebészi kezelésében, csökkentve azon betegek számát, akik az axillaris nyirokcsomó-dissectio (ALND) korai és késői szövődményétől szenvednek. Összefoglalónkban a sentinelbiopszia elmúlt 15 éves európai „evolúcióját” szeretnénk bemutatni, és ehhez kapcsolódóan beszámolni a saját betegeink kezelésében történt változásokról az axilla staging tekintetében. Módszerek: A szerzők ismertetik és elemzik az őrszemnyirokcsomó-biopszia technikájával kapcsolatos irodalmat, valamint a 2001. január 1. – 2012. december 31. között végzett emlőműtétek adatait. Eredmények: Az Uzsoki Utcai Kórházban 2001 és 2013 között 3756 beteget operáltunk emlőbetegség miatt, ezek közöl 2742 műtét malignus tumor miatt történt. Összesen 744 sentinelnyirokcsomó-biopsziát végeztünk. A sentinelnyirokcsomó-biopsziát igénylő betegek aránya emelkedik, 2001–2006 között 24,6%, 2007–2012 között 29,2% volt. A sentinelbiopszia indikációs köre világszerte szélesedik, multifocalis, multilocularis daganatok, redo műtétek, férfi-emlődaganatok és terhességi emlőrák esetén is létjogosultsága lehet a technika alkalmazásának. Következtetések: A sentinel-nyirokcsomó szövettani vizsgálata és pozitivitásának hatása a komplex kezelésre és a beteg túlélésére a legújabb ismeretek szerint a sebészi axilla staginget egészen új aspektusba helyezheti a nem túl távoli jövőben.

Restricted access