Search Results
You are looking at 1 - 10 of 263 items for
- Author or Editor: Tamás László x
- Refine by Access: All Content x
Beszámoló az ERIC CLL 2022 Kongresszusról
Report on the ERIC CLL 2022 Congress
Debts, crises and competitiveness
Interview with Ángel Gurría, Secretary-General of the OECD
In this interview, Ángel Gurría looks back at a decade of financial and economic crisis and draws conclusions for macroeconomic policy. What concerns the European Economic and Monetary Union, he stresses the need to further improve the shock absorption capacity of the single currency. He insists that the OECD remains committed to going beyond GDP, and this is particularly relevant at a time when a new Jobs Strategy is being developed. He also highlights some key chapters in the 22 year long cooperation between the OECD and Hungary.
Az előrehaladott emlő-, prosztata-, tüdő-, vese-, pajzsmirigy- és egyéb szolid daganatok áttétei leggyakrabban a csontrendszert érintik (nem is beszélve a myeloma multiplexről), és a csontáttétek csaknem minden esetben halállal végződő súlyos morbiditással járnak. A fejlett országokban évente 600 000 csontáttétes beteg jelentkezik. A betegek átlagosan 4–6 havonta olyan súlyos skeletalis történések sorozatát szenvedik el, mint a patológiás törések, a gerincvelő-kompresszió, hypercalcaemiás események stb. A fájdalom állandó. A lokális külső sugárkezelés, a szisztémás radioizotópos, endokrin és citosztatikus kezelés, valamint a per os és intravénásan adagolható biszfoszfonátkezelés, valamint újabban a subcutan denosumabadagolás alkotják a kezelések vázát a fájdalomcsillapítás és az egyéb szokásos beavatkozások mellett. A modern kezelések jelentősen csökkentik a skeletalis szövődmények valószínűségét, javítják a betegek életminőségét – és néha meghosszabbítják a túlélést is. A szerzők röviden összefoglalják a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket. Orv. Hetil., 2014, 155(6), 217–225.
A távoli áttétes kolorektális rák (mCRC) első választású kezelésének fejlődése
The development of the first line treatment of metastatic colorectal cancer (mCRC)
Absztrakt
A távoli áttétes, IV. stádiumú kolorektális rák (metastatic colorectal cancer, mCRC) gyógyszeres kezelése jelentős fejlődésen ment át az utóbbi években. A standard fluorouracil/folinát-kezelések mellett új hatóanyagok jelentek meg (oxaliplatin, irinotecan), de legújabban a “célzott” biológiai terápiás szerek (bevacizumab, cetuximab, panitumumab) is bizonyították hatékonyságukat. A közlemény összefoglalja az mCRC első választású kezelésének fejlődését.
Időskorú kolorektális daganatos betegek gyógyszeres kezelése
Chemotherapy of elderly patients with colorectal cancer
Absztrakt
Napjainkra egyre inkább az idős emberek teszik ki az onkológiai betegek többségét. Mivel a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok beválasztási kritériumai többnyire kizárják a 60–65 évnél idősebbeket, nagyon kevés bizonyított adatunk van a kemoterápia és/vagy a célzott biológiai terápia valódi értékéről ebben a korosztályban. A szisztémás gyógyszeres kezelések ugyanolyan eredménnyel kecsegtetnek az idős betegeknél, mint a fiataloknál, de az időseknél a kísérőbetegségek korlátozhatják a várható élettartamot és a kezelés hatásosságát is. Az onkológus és a geriátriai szakorvos közötti szoros együttműködés szükséges az idős rákbeteg kezelésének eldöntéséhez.
Simon László (szerk.): Talajszennyezodés, talajtisztítás (Környezetügyi Muszaki Gazdasági Tájékoztató 5. kötet) (Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 1999) Tamás János: Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
Absztrakt
Bevezetés: Az újszülöttkori komplett nagyér-transzpozíció anatómiai korrekciójának (artériás switchműtét) eredményei egy adott ellátás sebészi minőségének indikátorai. Célkitűzés: A betegcsoportok elemzése, az artériás switchműtétek paramétereinek és eredményeinek vizsgálata és elhelyezése az ellátásban. Módszer: A szerzők új, teljes körű congenitalis szívellátást hoztak létre, amelyben az újszülöttkori primer korrekcióra helyezték a hangsúlyt. A nagyér-transzpozíciós betegeket két csoportba sorolták a kamrai sövényhiány megléte alapján. A társuló anomáliákat (például aortaív-hypoplasia) az anatómiai korrekcióval egy ülésben kezelték. Az újszülöttkor után jelentkező betegséget mechanikus keringéstámogatással kezelték a posztoperatív szakban. Eredmények: 2007–2014 között 118 artériás switchműtétet végeztek, 96,62%-os túléléssel. Kamrai sövényhiány társulása nem rontotta a morbiditást-mortalitást. A bal kamra újraedzését segítő mechanikus keringéstámogatás sikeres, és átlagosan 4,5±1,5 nap volt. Következtetések: Az ellátás algoritmusa és a sebészi technika e betegségcsoportban standardizálható, ami hozzájárul a magas, szövődménymentes túlélés biztosításához és modellül szolgálhat egyéb újszülöttkori veleszületett szívhibák sikeres kezeléséhez. A mechanikus keringéstámogatás elérhetősége kulcsa az újszülöttkor után jelentkező betegség gyógyításának. Orv. Hetil., 2015, 156(25), 1014–1019.
Online patológiai vizsgálatkérő felület létrehozása a Semmelweis Egyetemen
Online pathology request platform at the Semmelweis University
Összefoglaló. Bevezetés: Az I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet – a Semmelweis Egyetemen belüli diagnosztikai szolgáltatásnyújtás mellett – kiterjedt külső partneri hálózattal (vizsgálatmegrendelővel) bír. Az Intézet a napi működése során párhuzamosan használja az egyetem központi informatikai rendszerét, valamint belső, folyamattámogató alkalmazását (workflow management). A külsős partnerek hozzáférése vizsgálatfeladásra az egyetemi központi informatikai rendszerhez nincs biztosítva. A vizsgálatok rendelése papíralapú, a minta érkeztetésekor a klinikai adatok rögzítése manuális, kifejezetten humánerőforrás-igényes. Célkitűzés: Célunk volt a patológiai minták regisztrációjának egyszerűsítése és felgyorsítása, az adminisztratív folyamatok hatékonyságának javítása. Módszer: A kitűzött célt a minőségfejlesztésből ismert Plan-Do-Check-Act (Tervezés-Cselekvés-Ellenőrzés-Beavatkozás) ciklus módszereit alkalmazva kívántuk elérni, online, a mintavétel helyén elérhető, a meglévő belső folyamattámogató alkalmazáshoz kapcsolódó, szakterület-specifikus vizsgálatkérő felület kifejlesztésével. Eredmények: A vizsgálati minták regisztrációjának átlagos ideje 65%-kal csökkent az online vizsgálatkérő rendszerhez csatlakozott klinikai partnerek körében. Megbeszélés: Az elmúlt években tapasztalható volt, hogy kisebb, nem hatékonyan működtethető patológiai osztályok megszűntek, részben vagy egészben beolvadtak nagyobb diagnosztikai egységekbe. A humánerőforrás-problémák (elöregedő szakma a patológia) a fenti folyamatot minden bizonnyal tovább erősítik. Várható, hogy a nagyobb patológiai osztályokon a következő években a mintaszám tovább növekszik, a vizsgálatkérések egyre nagyobb hányada érkezik majd intézményen kívülről. Következtetés: A patológiai informatika fejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy szükséges már a mintavétel helyén biztosítani az informatikai támogatást a minta nyomon követéséhez, nem elégséges csak a laboron belüli folyamatok kiszolgálása. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1962–1967.
Summary. Introduction: The 1st Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Semmelweis University (Budapest, Hungary) has a broad network of clinical partners, many of which are non-university hospitals. A separate hospital information system and a local laboratory workflow management system is used at the Department. University clinics use the hospital information system for electronic requesting of tests. Non-university partners have no access to the systems, requesting tests is paper-based, registration of the requests at the pathology lab is manual and laborious. Objective: Our main objective was to improve the efficiency of the sample registration step of the pathology workflow. Method: Applying the Plan-Do-Check-Act procedure, a quality improvement project has been carried out and an online, subspecialty-based requesting application tool, interfaced with the current laboratory information system, was developed. Results: The average sample registration time improved with 65% among the early user partners. Discussion: The past years have shown smaller, inefficient pathology labs decreasing in number and integrated into larger regional diagnostic centers. Both issues of efficiency and quality assurance and problems rooted in human resources are drivers of further centralisation. The numbers of test requests and samples from non in-house partners are expected to be increased in the pathology labs in the future. Conclusion: Efficient and safe sample tracking has to start at the site of sample acquisition. State of the art laboratory information systems should support this expansion of competence. Orv Hetil. 2021; 162(49): 1962–1967.
