Search Results
You are looking at 1 - 10 of 12 items for
- Author or Editor: Tamás Major x
- Refine by Access: All Content x
A hiszteroszkópia (HSC) a nőgyógyászati diagnosztikában és terápiában széles körben elterjedt endoszkópos módszer, amely a méhüregi elváltozások vizsgálatának „gold standard”-ja. A közelmúltban megjelent office hiszteroszkópia a hagyományos módszerrel szemben lehetővé teszi a beavatkozás ambulanter elvégzését. Szükségtelenné válik az anesztézia, a bevezetésre kerülő eszköz átmérőjéből adódóan nincs szükség a cervix tágítására, illetve legtöbb esetben a cervix kifogására sem. A vizsgálat javallatai igen széles körűek. A vérzészavarok mellett a meddőségi kivizsgálás és a nemritkán szintén meddőségi panaszokat okozó, más képalkotó eljárások által felvetett méhűri elváltozások (polip, submucosus myoma, adhézió) gyanúja, illetve a méh fejlődési rendellenességei képezik a legfontosabb indikációt. Áttekintésünkkel hozzá kívánunk járulni az ambulánsan, előkészületek nélkül elvégezhető igen kis invazivitással járó módszer még szélesebb körben történő alkalmazásához. A hosszabb előkészületet, obszervációt, anesztéziát és műtőt igénylő hagyományos méhtükrözést csak a felismert elváltozások korrekciójára, nagyobb képletek eltávolítására javasoljuk. Orv. Hetil., 2011, 152, 51–54.
A meddőség előfordulási gyakorisága az utóbbi években folyamatosan emelkedett, jelenleg a párok körülbelül 15%-át érinti. A sikertelenség mögött 40%-ban a pár nő tagja, 40%-ban a férfi, 20%-ban pedig mindketten állnak. A női okokat vizsgálva a meddőség hátterében funkcionális és organikus okok találhatóak. A fejlett laboratóriumi módszerek lehetővé teszik a funkcionális okok ambuláns körülmények közötti kivizsgálását. A szervi okok – méhűri eltérések, illetve petevezető-átjárhatóság – vizsgálatára eddig használatos beavatkozások hagyományosan fekvőbeteg-ellátás keretein belül történtek. Az ambuláns keretek között alkalmazható ambuláns méhtükrözés (office hiszteroszkópia) segítségével a méhűri eltérések vizsgálhatóak a nagy költségigényű műtői körülmények, illetve hospitalizáció mellőzésével. Az ambuláns méhtükrözés közben elvégezhető szelektív tubaátjárhatósági vizsgálattal kiváltható a szintén magas költségigényű laparoszkópos kromohidrotubáció is. Az új vizsgálati módszerek az eddigi tapasztalatok alapján jól illeszthetők az ambuláns meddőségi kivizsgálásba. Orv. Hetil., 2013, 154, 1287–1290.
Az összefoglaló közlemény irodalmi adatokra hivatkozva a terhesség alatti haemorrheologiai változásokat és azok praeeclampsiában mutatott klinikai jelentőségét ismerteti. A praeeclampsia proteinuriával (legalább 0,3 g/nap) kísért, a 20. gesztációs héttől a post partum 6. hétig fellépő magas vérnyomásos állapot (RR ≥140/90 Hgmm). Etiológiája összetett, a patomechanizmus középpontjában a vegetatív idegrendszer, a placenta és a keringési rendszer közötti együttműködési zavar húzódik. A placenta szolúbilis faktorainak segítségével a keringés változását közvetíti, amelyhez fiziológiás esetben mind a vegetatív idegrendszer, mind a keringés adaptálódik. Ennek kisiklása azonban fokozott turbulenciához vezet, amelynek nyomán a keringésben részt vevő elemek kezdetben lokális, majd generalizált progresszív károsodása figyelhető meg. Később a károsodott elemek saját maguk is tovább erősítik a kórfolyamatot, végeredményként instabil keringési állapotot és szervkárosodásokat okozhat. Orv. Hetil., 2011, 152, 205–211.
Gyulladás vagy daganat?
Egy hirtelen jelentkező lateralis cysticus nyaki terime tanulságai
Inflammatory or malignant?
Lessons from a cystic lateral neck lesion with a sudden onset
Összefoglaló. A lateralis cysticus nyaki terimék két leggyakoribb oka a branchiogen cysta és a cysticus nyaki áttét. Az átfedő lokalizáció (a leggyakrabban a IIA nyaki régióban), a betegek életkora és az esetenként hirtelen kezdet alapján a két leggyakoribb ok differenciáldiagnózisa nagy kihívást jelenthet. Egy hirtelen fellépő fájdalmas, bal oldali nyaki duzzanattal, dysphagiával és lázzal jelentkező 72 éves férfi esetét ismertetjük. A nyak komputertomográfiás vizsgálata egy 6 cm legnagyobb átmérőjű, vastag falú, többrekeszes cysticus terimét igazolt. Infektív branchiogen cysta lehetőségére gondolva az elváltozást eltávolítottuk. A szövettan azonban p16-pozitív laphámrákot igazolt. A primer tumort végül az ipsilateralis tonsilla palatina állományában sikerült azonosítani. A beteg definitív radioterápiában részesült, és 18 hónappal a diagnózis után tumormentes. A nyaki cystákon, az infektív nyaki cystákon és a cysticus metastasisokon kívül a humán papillómavírussal összefüggő szájgarati laphámrákok infektív cysticus vagy necroticus metastasisait is figyelembe kell venni a lateralis cysticus nyaki terimék differenciáldiagnózisában. Orv Hetil. 2020; 162(15): 595–600.
Summary. Branchial cleft cysts and cystic neck metastases are the two most common causes of cystic lateral neck masses. Based on the overlapping location (neck level IIA), patient age at onset and the occasionally sudden onset, their differential diagnosis is challenging. We present a 72-year-old male presenting with a suddenly emerging painful, left-sided neck swelling, dysphagia and fever. Computed tomography showed a 6 cm thick-walled multicystic mass. With the suspected diagnosis of an infected branchial cleft cyst, the lesion was removed. Histology confirmed p16 positive squamous cell carcinoma. Primary tumor was identified in the ipsilateral palatine tonsil. Definive radiotherapy was performed and the patient is free of disease at the 18-month follow-up. Beyond pure and infected branchial cleft cysts and pure cystic metastases, infected cystic or necrotic metastasis of human papillomavirus associated oropharyngeal squamous cell carcinoma should be included in the differential diagnosis of cystic lateral neck lesions. Orv Hetil. 2021; 162(15): 595–600.
Kettős bárdlebeny alkalmazása fej-nyaki bőrtumorok műtéti defektusainak rekonstrukciójára
Double hatchet flap for reconstruction of skin defects in head and neck skin cancer surgery
Bevezetés: A bőr rosszindulatú daganatai a leggyakoribb humán neoplasmák, melyeknek 90%-a a fej-nyaki régióban jelentkezik. Elsődleges terápiájuk a műtéti eltávolítás, melynek során gyakran alakul ki valódi bőrhiány. Ennek zárása ideális esetben színében, vastagságában és szőrtüszőtartalmában a laesio kiindulási helyével megegyező helyi lebenyekkel történik. Célkitűzés: Jelen munkánkban egy random vérellátású helyi lebeny, a kettős bárdlebeny alkalmazásával kapcsolatos első tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: A 2021. november és 2023. június között a fej-nyaki bőrtumor eltávolítása utáni defektus kettős bárdlebennyel történő zárásán átesett betegeket prospektív módon követtük. Vizsgáltuk a primer tumor lokalizációját, méretét, az anesztézia módját, továbbá a korai és késői szövődmények előfordulását. A műtét után legalább 6 hónapig követett betegek esetében egy, a műtét utáni statusra vonatkozó elégedettségi kérdőívet töltettünk ki. Eredmények: A vizsgált időszakban 13 beteget operáltunk a kettős bárdlebeny technikájával, átlagéletkoruk 79,6 év volt. A leggyakoribb lokalizáció a skalp volt, a reszekátumok átlagos mérete 40,5 × 32,1 mm volt. Valamennyi esetben R0-reszekciót végeztünk. 1 esetben a defektus teljes zárása nem volt lehetséges. Korai szövődményként 2 betegben részleges lebenynekrózist, késői következményként 2 betegben mimikai mozgászavart észleltünk. A betegek számára a legzavaróbb következmény a hegesedés volt. Megbeszélés: A helyi lebeny kiválasztásakor a defektus elhelyezkedése, mérete, mélysége, a bőr elaszticitása, a defektus környezetében mobilizálható bőr mennyisége, a Langer-féle erővonalak és a ráncok iránya, a szőrzet (hajas fejbőr és szemöldök), valamint az arc esztétikai egységeinek és alegységeinek határai a meghatározó tényezők. Amennyiben a kettős bárdlebeny kialakításának alapelveit betartjuk (hossz és szélesség aránya, a lebeny nyelének szélessége a defektus méretéhez képest), elfogadható szövődményrátával rendelkező, megbízható módszer áll rendelkezésünkre. Következtetés: A kettős bárdlebeny mint random vérellátású helyi lebeny különösen alkalmas a hajas fejbőr és a homlok területén elhelyezkedő 2–5 cm-es bőrdefektusok zárására. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1755–1763.
Az összefoglaló közlemény a praeeclampsia patomechanizmusában szerepet játszó fontosabb tényezők alapján a megelőzés lehetőségeit ismerteti; az oxidatív hipotézisére alapozva több, az antioxidánsok hatását vizsgáló klinikai kutatást ismertet. Másik fontos tényező a nitrogén-monoxid aktivitásának megváltozása. A nitrogén-monoxid-donorok bizonyítottan képesek ellensúlyozni a praeeclampsia egyes tüneteit. A kalciumbevitel és a gestatiós hypertonia közötti fordított arányú összefüggés régóta ismert. A kalciumpótlás előnyös lehetőségnek tűnik a praeeclampsia kialakulásának megelőzésére. Az alacsony molekulasúlyú heparinokkal be tudunk avatkozni a praeeclampsiát okozó alapmechanizmusokba, antithrombocyta-hatásuk, vazoaktív tulajdonságaik és a trophoblastsejtek morfológiájára, differenciálódására kifejtett hatásuk révén. Thrombocytaaggregáció-gátlókat a tromboxán mediálta vasoconstrictio csökkentése és a placentalis thrombusképződés gátlása révén számos tanulmány vizsgált. Felmerül az alacsony molekulasúlyú heparinok és az alacsony dózisú aszpirin együttes alkalmazásának kedvező hatása is. Orv. Hetil., 2012, 153, 144–151.
Absztrakt:
Bevezetés: A herediter haemorrhagiás teleangiectasia (HHT) egy 1 : 5000 – 1 : 10 000 prevalenciájú, autoszomális domináns módon öröklődő többszervi vascularis anomália. Diagnózisa a klinikai Curacao-kritériumokra épül. Az esetek körülbelül 85%-ában az ENG- vagy az ACVRL1-génben igazolhatók családspecifikus mutációk heterozigóta formában. Célkitűzés: Jelen tanulmányunkban 23 hazai HHT-család klinikai és genetikai vizsgálatát, családszűrését és az alapító hatások vizsgálatát tűztük ki célul. Módszer: A probandokat részben az intézményünk ellátási területének stratifikált populációs szűrésével, részben a genetikai vizsgálat igényével hozzánk forduló egyének között azonosítottuk. A diagnózis a karakterisztikus teleangiectasia lokalizációkkal kiegészített fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálatból, a belszervi arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálataiból, továbbá az ENG- és az ACVRL1-gén szekvenciaanalíziséből állt. A családszűrés része a családfa-analízis, az elsőfokú rokonok fizikális vizsgálata és családspecifikus mutációra történő genetikai szűrése, valamint a definitív/valószínű HHT-betegek és/vagy a mutációhordozó egyének esetében az arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálata. Eredmények: Huszonkét családban 63 mutációhordozó egyént találtunk, közülük 48-an definitív, 12-en valószínű HHT-betegek. Hét ENG- és ugyanennyi ACVRL1-mutációt észleltünk, többségük patogén. Három esetben alapító hatás igazolódott. Egy definitív HHT-ban szenvedő proband valamennyi vizsgált HHT-specifikus locuson a vad típusú allélt hordozta. Következtetések: A genetikai teszt jelentős szereppel bír a HHT megerősítésében vagy kizárásában a patogén mutációval rendelkező családok fiatal tünetmentes tagjaiban. Az ENG- és az ACVRL-mutáció által okozott betegség tünettana átfedi egymást, így a genetikai leletnek prognosztikai jelentősége nincs. Az alapító mutációk azonosítása az illető régióból származó új HHT-betegek genetikai diagnosztikáját jelentősen egyszerűsítheti. Orv Hetil. 2019, 160(18): 710–719.
Abstract
Investigation of the effect of nuclear fuel rods to the composition of the dissolved gas in the cooling water of the cooling ponds of Paks Nuclear Power Plant is presented. Dissolved gases in coolant were measured for surveying the condition of the nuclear fuel remained in service pool No. 1 of reactor unit No. 2 after its incident in April of 2003. Two different experimental ways were applied in parallel for ensuring the better reliability of the results.
Bevezetés: A Vas megyei Markusovszky Kórházban 2009. július óta folynak szív mágneses rezonanciás vizsgálatok. Leggyakrabban a myocardialis viabilitás megítélésére, kisebb arányban myocarditis, sportolóknál előforduló tisztázatlan etiológiájú syncope, cardiomyopathia és más ritkább betegségek kivizsgálására alkalmazzák. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a krónikus coronariaocclusio mögötti myocardiumrégiók mágneses rezonanciás vizsgálatával megítélt myocardium-életképesség megléte, illetve hiánya milyen arányban járult hozzá a klinikai döntéshozatalhoz, azaz a revascularisatiós stratégia megválasztásához. Módszerek: A fő elemzési szempontok az alábbiak voltak: az occlusio utáni szívizom-életképesség jelenléte vagy hiánya, a revascularisatio szükségessége, illetve ennek tényleges megtörténte. Eredmények: A vizsgálatba bevont 88 beteg 103 elzárt coronariájának ellátási területét vizsgálva 86 régió revascularisatiós stratégiáját a mágneses rezonanciás vizsgálat eredménye alapján határozták meg, ami az elzárt coronariák 83,5%-ának felelt meg. Következtetések: A szív mágneses rezonanciás vizsgálata jelentősen hozzájárult a krónikus occlusióval rendelkező coronariabetegek revascularisatiós stratégiájának felállításához. Bár a mágneses rezonanciás vizsgálat drága, az érintett myocardiumrégió életképességének megítélését mind az infarctustransmuralitás, mind a szegmentális kiterjedés tekintetében a szívizom-szcintigráfiánál és a terheléses echokardiográfiánál pontosabban határozza meg. Orv. Hetil., 2012, 153, 1638–1644.
A pozitív élményekkel kapcsolatos pszicho-neuro-immunológiai vizsgálatok száma kevés, klinikai alkalmazhatósága korlátozott. Célkitűzés: A Mosolygó Kórház Alapítvány művészeinek beteg gyermekekre gyakorolt hatását vizsgálták a szerzők. Módszer: Branülön keresztül, fájdalommentesen vérmintákat vettek infektológiai osztályon mesélő, bábos és kézműves művészek látogatása előtt 30 perccel és utána egy órával. Huszonnégy gyermeket meglátogattak a művészek, a kontrollcsoportban kilenc gyermek volt. Vizsgálták a vérben a lymphocytaszámot és a Th1/Th2 citokinszinteket. A művészek a látogatást követően hatásukat szubjektív skálán értékelték. Eredmények: A meglátogatott csoportban a lymphocytaszám-emelkedés 8,43%-kal kifejezettebb, a csökkenés 12,45%-kal mérsékeltebb volt. A meglátogatott csoportban a lymphocytaszám-emelkedést mutató gyermekek aránya nagyobb volt. A változások a művészek szerint sikeresebb látogatásoknál voltak kifejezettebbek. A meglátogatott csoportban páros t-próbával nem szignifikáns, de nagy szórás mellett is mérhető változást találtunk az interferon-γ-szintben (p < 0,055) és a Th1/Th2 citokin mérlegben (q-érték = 0,076 permutációs teszttel). Következtetések: Ez az első gyermekeken végzett klinikai pszicho-neuro-immunológiai felmérés, amely azt jelzi, hogy a gyermekekre fordított kitüntetett figyelem esetén gyors immunváltozásokkal is számolhatunk. Orv. Hetil., 2011, 152, 1739–1744.