Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tamás Martin x
Clear All Modify Search
Authors: Zsófia Küronya, Tamás Martin, Edina Kiss, Mihály Szőnyi and Krisztina Bíró

Absztrakt:

A kannabisz a legnépszerűbb lágy drogok közé tartozik, a kávé, a dohány és az alkohol után világszerte a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív szer. A két legismertebb növényi kannabinoid, a szigorúan ellenőrzött pszichotrop delta-9-tetrahidrokannabinol és a pszichoaktív hatással nem rendelkező, 2004 óta Magyarországon is elérhető, csupán bejelentési kötelezettséggel járó, étrend-kiegészítőnek minősülő kannabidiol. Az orvosi célú kannabisz használatával kapcsolatban, főleg onkológiai indikációban, számos tévhit kering. Közleményünkben összefoglaljuk a kannabisz történetét, hatásmechanizmusát, az onkológiai alkalmazásra jelenleg rendelkezésre álló evidenciákat, a jogi szabályozást, és külön felhívjuk a figyelmet a kannabidiol alkalmazásakor felmerülő potenciális veszélyekre. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1035–1041.

Restricted access
Authors: Tamás Csáki, Miklós Heltai, Ferenc Markolt, Balázs Kovács, László Békési, Márta Ladányi, Erika Péntek-Zakar, Aránzazu Meana, Cristina Botías, Raquel Martín-Hernández and Mariano Higes

Nosema ceranae is present in honey bee (Apis mellifera L.) colonies worldwide. Studies on the comparative virulence of N. ceranae and N. apis showed significant differences in individual mortality, and the prevalence of N. ceranae seems to be predominant in both the continental and the Mediterranean climate regions. This study attempted to monitor the geographical and seasonal distribution of these two Nosema species in Hungary, using a simple laboratory method. The distribution of N. ceranae and N. apis infection rates along all seasons was homogeneous (P = 0.57). In co-infected samples, the intensity of N. ceranae infection was always significantly higher than that of N. apis infection (P < 0.001). The infection rate of infected bees in exterior samples was higher than in interior samples in each season; however, the differences were not statistically significant. The species N. ceranae had been present in Hungary already in 2004. Statistical analysis of data shows that the infection level is best represented by sampling exterior bees to establish the proportion of infected bees rather than by determining the mean spore count.

Restricted access
Authors: Viktória Jakobik, Elena Martin-Bautista, Heather Gage, Julia Von Rosen-Von Hoewel, Kirsi Laitinen, Martina Schmid, Jane Morgan, Peter Williams, Cristina Campoy, Berthold Koletzko, Monique Raats and Tamás Decsi

Cél: A csecsemőtáplálással foglalkozó irányelvek összegyűjtése Magyarországon és összehasonlításuk másik négy európai ország (Anglia, Finnország, Németország és Spanyolország) hasonló dokumentumaival. A szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon jelenik meg a táplálási programozódás jelensége a dokumentumokban. Módszer: Egy erre a célra kidolgozott egységes keresési és kódolási rendszer segítségével a szerzők megkeresték és elemezték a csecsemőtáplálással foglalkozó dokumentumokat a vizsgált öt európai országban. A keresés összesen 26 dokumentumot eredményezett: Angliában négyet, Finnországban kettőt, Németországban kilencet, Magyarországon hatot és Spanyolországban ötöt. A dokumentumokban 203 olyan megállapítást találtak, amelynek idézhető hivatkozása volt. A megállapítások a szoptatás előnyeire (24%), a fertőzések elleni védő szerepére (32%) és olyan hosszú távú hatásaira, mint a diabetes (31%) és az allergia (12%) megelőzése vonatkoztak. A magyar dokumentumokban a legtöbb megállapítás az anyatejes táplálás fertőzésekkel szembeni védő szerepére (n = 8), valamint a hosszú távú védőhatásokra (n = 13) vonatkozott. Az egyes országok között jelentős különbségeket találtak a pozitív hatás tartamának és jellegének megítélésében. Következtetés: A csecsemőtáplálással foglalkozó nemzeti dokumentumok az összehasonlított öt európai országban jelentősen eltértek terjedelmükben és a csecsemőtáplálás hosszú távú hatásainak leírásában egyaránt. A dokumentumok többségéből hiányzott a korai táplálási programozódás jelenségének a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek megfelelő tárgyalása. Orv. Hetil., 2011, 152, 1641–1647.

Restricted access