Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Tamás Pinczés x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: A serdülőkor olyan átmeneti fejlődéstani periódus, amelynek során számos biológiai és pszichoszociális változás történik, így például ez a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka is. A szerfogyasztáshoz nagyon sokféle egyéni és környezeti tényező járul hozzá, többek között a serdülőkorral összefüggő jelenségek is, mint a fokozott kockázatvállalás, élménykeresés. Cél: Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk az impulzivitás, kockázatvállalás, empátia és énhatékonyság jellegzetességeit a serdülők dohányzása és alkoholfogyasztása függvényében, a nemek vonatkozásában is, valamint összehasonlítsuk a sportoló és nem sportoló fiatalok csoportjait. Módszer: Adatgyűjtésünkre 2012 első félévében került sor Debrecenben, három középiskola bevonásával (N = 413), 214 (51,8%) sporttagozatos és 199 (48,2%) általános gimnáziumi osztályba járó diák körében. Önkitöltéses kérdőívet alkalmaztunk, amely kiterjedt a szociodemográfiai adatokon túl a sporttal kapcsolatos kérdésekre és a személyiségjegyekre. Eredmények: A leíró statisztikai elemzés, valamint a bináris logisztikus regresszióelemzés alapján megállapíthatjuk, hogy az impulzivitással hozható leginkább összefüggésbe a serdülők szerfogyasztása. Megerősítést nyert az is, hogy a sportolók impulzivitása és kockázatvállalása nagyobb mértékű, aminek következménye lehet a gyakoribb dohányzás és alkoholfogyasztás is a körükben. Következtetések: Adataink támogatják azt a felvetést, hogy az információadáson túlmenően szükség van a szerfogyasztás szempontjából magas rizikójú helyzetekre való felkészítésre is, hogy a serdülők hatékonyan tudják e szituációkat kezelni.

Restricted access

Az empirikus vizsgálatok számos oldalról vizsgálják a serdülőkort (Csibi és Csibi, 2013; Költő és Zsiros, 2013), ugyanis számos átalakuláson megy keresztül a gyermek ebben az életszakaszban. Tanulmányunkban megvizsgáltuk a serdülők megküzdési stílusait és összefüggést kerestünk az optimális élmény (flow) és a coping stratégiák megjelenése között. Adatgyűjtésünkre 2012 májusában került sor Debrecenben, három középiskola részvételével (N = 413). Kutatásunk alapját egy önkitöltéses kérdőív alkotta, amely kiterjedt a szociodemográfiai adatokon túl a fiatalok megküzdési módjaira és a flow-, valamint antiflow-élményeire. Adataink azt mutatják, hogy az optimális élmény kialakulásához elengedhetetlen a problémacentrikus coping stratégiák alkalmazása, míg az emóciófókuszú stratégiák antiflow-élmények kialakulását eredményezhetik. Sporttagozaton inkább vegyes megküzdési stílusok használata jellemzőbb, míg általános tagozaton az emóciófókuszú stratégiák kerülnek előtérbe. A nemek vizsgálatánál nem az eddigi eredményeknek megfelelő két élesen elhatárolódó (fiúk: problémacentrikus; lányok: emóciófokuszú) coping stratégiát találtunk, hanem a két nem megküzdési stílusa egyre inkább közeledik egymáshoz, ugyanis a fiúk is alkalmaznak emóciófókuszú, a lányok pedig problémacentrikus coping stratégiákat.

Restricted access