Search Results
You are looking at 1 - 10 of 20 items for
- Author or Editor: Tamás Rácz x
- Refine by Access: All Content x
Abstract
Since the eastern enlargement of the European Union (EU), the movement from east to west has become the main driver of intra-EU mobility. Recently, the free movement of labour has been contested not only in the debates around Brexit, but also in other receiving countries. It is not on the political agenda, but several studies have highlighted the economic and demographic effects of massive emigration in eastern EU Member States. More recently, the COVID-19 pandemic has disrupted the functioning of free movement. Economic integration theory assumes that migration continues until wages are equalized in the receiving and sending countries. This paper analyses the perception of intra-EU mobility in the literature and empirically tests whether there is a relationship between the dynamism of income growth in the receiving (Germany, Austria and Spain) and sending (Central and Eastern European) countries, and the dynamism of migration. The empirical results do not support the neoclassical assumption that an equalization mechanism can function, even in the long run. To cope with recent challenges, this paper argues that free movement should not be considered as an element of a spontaneous market mechanism, but as an economic-political product, based on a constitutional order.
Az epekövesség mellett kialakult akut cholecystitis diagnosztikája és terápiája jól meghatározott. A cholecystectomia a leggyakoribb műtétek közé tartozik. Az akut acalculosus cholecystitis ezzel szemben másodlagos kórkép, amelyben a kiváltó ok azonosítása differenciáldiagnosztikai kihívást jelenthet, és a műtét indikációja gyakran nem egyértelmű. A dolgozat áttekinti az akut acalculosus cholecystitis lehetséges kiváltó okait, és irodalmi adatok alapján támpontokat nyújt a cholecystectomia javallatának felállításához. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 89–91.
Kettős bárdlebeny alkalmazása fej-nyaki bőrtumorok műtéti defektusainak rekonstrukciójára
Double hatchet flap for reconstruction of skin defects in head and neck skin cancer surgery
Bevezetés: A bőr rosszindulatú daganatai a leggyakoribb humán neoplasmák, melyeknek 90%-a a fej-nyaki régióban jelentkezik. Elsődleges terápiájuk a műtéti eltávolítás, melynek során gyakran alakul ki valódi bőrhiány. Ennek zárása ideális esetben színében, vastagságában és szőrtüszőtartalmában a laesio kiindulási helyével megegyező helyi lebenyekkel történik. Célkitűzés: Jelen munkánkban egy random vérellátású helyi lebeny, a kettős bárdlebeny alkalmazásával kapcsolatos első tapasztalatainkról számolunk be. Módszer: A 2021. november és 2023. június között a fej-nyaki bőrtumor eltávolítása utáni defektus kettős bárdlebennyel történő zárásán átesett betegeket prospektív módon követtük. Vizsgáltuk a primer tumor lokalizációját, méretét, az anesztézia módját, továbbá a korai és késői szövődmények előfordulását. A műtét után legalább 6 hónapig követett betegek esetében egy, a műtét utáni statusra vonatkozó elégedettségi kérdőívet töltettünk ki. Eredmények: A vizsgált időszakban 13 beteget operáltunk a kettős bárdlebeny technikájával, átlagéletkoruk 79,6 év volt. A leggyakoribb lokalizáció a skalp volt, a reszekátumok átlagos mérete 40,5 × 32,1 mm volt. Valamennyi esetben R0-reszekciót végeztünk. 1 esetben a defektus teljes zárása nem volt lehetséges. Korai szövődményként 2 betegben részleges lebenynekrózist, késői következményként 2 betegben mimikai mozgászavart észleltünk. A betegek számára a legzavaróbb következmény a hegesedés volt. Megbeszélés: A helyi lebeny kiválasztásakor a defektus elhelyezkedése, mérete, mélysége, a bőr elaszticitása, a defektus környezetében mobilizálható bőr mennyisége, a Langer-féle erővonalak és a ráncok iránya, a szőrzet (hajas fejbőr és szemöldök), valamint az arc esztétikai egységeinek és alegységeinek határai a meghatározó tényezők. Amennyiben a kettős bárdlebeny kialakításának alapelveit betartjuk (hossz és szélesség aránya, a lebeny nyelének szélessége a defektus méretéhez képest), elfogadható szövődményrátával rendelkező, megbízható módszer áll rendelkezésünkre. Következtetés: A kettős bárdlebeny mint random vérellátású helyi lebeny különösen alkalmas a hajas fejbőr és a homlok területén elhelyezkedő 2–5 cm-es bőrdefektusok zárására. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1755–1763.
Az érsebészeti betegeket fokozott kardiális kockázat terheli a körükben gyakori koszorúér-megbetegedés miatt. A preoperatív kivizsgálás a nagy kockázatú betegek kiszűrését és a tervezett koszorúérfestést teszi lehetővé. Így szükség esetén a revascularisatio az angiográfiával egy ülésben végezhető a perioperatív és a hosszú távú kardiális kimenetel javítása céljából. Ugyanakkor a revascularisatio különböző módszereinek indikációja és hatékonysága a kardiális kockázat csökkentésében ellentmondásos a gyógyszeres kezeléssel összehasonlítva. Áttekintésünk célja, hogy a szakirodalom újabb vizsgálatai alapján megvizsgáljuk a preoperatív revascularisatio különböző módszereinek hatékonyságát, összevetve a konzervatív gyógyszeres kezeléssel, az elektív érsebészeti műtétre kerülő betegek körében.
Helyreigazítás a DOI: 10.1556/OH.2009.28545 közleményhez. (OH 150. évfolyam, 8. szám – 2009. február 22. 341–352. o.)
Absztrakt:
Bevezetés: A herediter haemorrhagiás teleangiectasia (HHT) egy 1 : 5000 – 1 : 10 000 prevalenciájú, autoszomális domináns módon öröklődő többszervi vascularis anomália. Diagnózisa a klinikai Curacao-kritériumokra épül. Az esetek körülbelül 85%-ában az ENG- vagy az ACVRL1-génben igazolhatók családspecifikus mutációk heterozigóta formában. Célkitűzés: Jelen tanulmányunkban 23 hazai HHT-család klinikai és genetikai vizsgálatát, családszűrését és az alapító hatások vizsgálatát tűztük ki célul. Módszer: A probandokat részben az intézményünk ellátási területének stratifikált populációs szűrésével, részben a genetikai vizsgálat igényével hozzánk forduló egyének között azonosítottuk. A diagnózis a karakterisztikus teleangiectasia lokalizációkkal kiegészített fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálatból, a belszervi arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálataiból, továbbá az ENG- és az ACVRL1-gén szekvenciaanalíziséből állt. A családszűrés része a családfa-analízis, az elsőfokú rokonok fizikális vizsgálata és családspecifikus mutációra történő genetikai szűrése, valamint a definitív/valószínű HHT-betegek és/vagy a mutációhordozó egyének esetében az arteriovenosus malformatiók képalkotó vizsgálata. Eredmények: Huszonkét családban 63 mutációhordozó egyént találtunk, közülük 48-an definitív, 12-en valószínű HHT-betegek. Hét ENG- és ugyanennyi ACVRL1-mutációt észleltünk, többségük patogén. Három esetben alapító hatás igazolódott. Egy definitív HHT-ban szenvedő proband valamennyi vizsgált HHT-specifikus locuson a vad típusú allélt hordozta. Következtetések: A genetikai teszt jelentős szereppel bír a HHT megerősítésében vagy kizárásában a patogén mutációval rendelkező családok fiatal tünetmentes tagjaiban. Az ENG- és az ACVRL-mutáció által okozott betegség tünettana átfedi egymást, így a genetikai leletnek prognosztikai jelentősége nincs. Az alapító mutációk azonosítása az illető régióból származó új HHT-betegek genetikai diagnosztikáját jelentősen egyszerűsítheti. Orv Hetil. 2019, 160(18): 710–719.
Introduction
Many coronary anastomotic devices have been designed to replace manual stitching in coronary surgery; however, interestingly, none of them became widespread. Our aim was to work out an easy and fast endoluminal vessel-to-vessel stent bridge distal anastomotic technique.
Materials and methods
Ten coronary arteries of eight fresh human hearts were used in this study. The anastomosis was performed with the implantation of a graft vessel into the lumen of the coronary artery by performing stent fixation. The technique is described and photo documented in detail. The durability and the conductibility of the anastomosis were examined with intraluminal endoscopy, functional streaming test, and a coloring of the vessels.
Results
The anastomosis had great results in all cases. Obstruction, dissection, or dislocation of the vessels was not observable.
Conclusions
This study confirmed the ex-vivo feasibility of the described technique. This method can be an easy, fast, and reliable method applied in the endoscopic distal coronary artery anastomosis surgery. The development of stents adapted to this method and the in-vivo testing of this technique are necessary for the future.
Absztrakt:
Bevezetés: Az infantilis haemangioma a leggyakoribb csecsemő- és kisdedkori vascularis tumor; speciális, különleges klinikai lefolyásának, magas spontán remissziós hajlamának köszönhetően általában nem igényel bőrgyógyászati kezelést. A tumorok 10–15%-a azonban komoly szövődményeket okozhat, ezen utóbbi esetek speciális kezelést és szoros utánkövetést igényelnek. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy négy és fél éves vizsgálati periódus során feldolgozzák a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelésén infantilis haemangioma miatt kezelt betegek adatait, és bemutassák a kezelést igénylő esetek kapcsán szerzett tapasztalataikat. Módszer: Részletesen vizsgálták a csecsemők demográfiai adatait (nem, gesztációs kor és gesztációs súly, perinatalis anamnézis, édesanya terhességi kórtörténete), az infantilis haemangioma miatt bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés idejét, a tumorok számát, klinikai altípusát és anatómiai lokalizációját, a tumorokkal kapcsolatosan jelentkező szövődményeket. Ezt követően részletesen elemezték a kezelés módját, időtartamát, eredményességét és a gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásokat. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 96 gyermeket észleltek infantilis haemangioma diagnózissal összesen 163 tumorral. 54 esetben elegendő volt a rendszeres obszerváció, míg 42 gyermek esetén helyi vagy szisztémás béta-blokkoló kezelés beállítása volt indokolt. A kezelt csoportban valamennyi esetben a tumorok regressziója következett be, mellékhatás mindössze hat esetben jelentkezett. A béta-blokkoló kezelést igénylő gyermekek átlagos gesztációs kora és gesztációs súlya szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelést nem igénylő gyermekekéhez képest. Következtetések: A komplikált infantilis haemangiomák kezelésében jelenleg a szisztémás propranololkezelés az első vonalbeli terápia. Eredményeink egyértelműen megerősítik a gyógyszer kiváló terápiás effektusát. Jelentős probléma, hogy a gyermekek sok esetben későn kerülnek a tumorok kezelésében jártas bőrgyógyászati centrumokba. A korai életkorban elkezdett terápia jelentősége hangsúlyozandó. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535–1544.
Bevezetés: Az akut gastrointestinalis vérzések korai endoszkópos diagnózisa és az endoszkópos vérzéscsillapító kezelés döntő fontosságú. A közelmúltban kifejlesztett Hemospray alkalmas a heveny gastrointestinalis vérzések kezelésére. Célkitűzés: A szerzők célja az első hazai tapasztalatok bemutatása 10 Hemospray-vel kezelt betegben. Módszer: 14 hónap alatt 10 vérző beteget kezeltek Hemospray-vel, 11 alkalommal. Öt betegben a megelőző endoterápia sikertelen volt, 5 betegben a Hemospray-t első lépésben alkalmazták. Eredmények: A 10 kezelt betegből 9-ben értek el vérzésmegállást a por befúvásával. A kórházi kezelés alatt egy beteget uralhatatlan artériás vérzés, egy másik beteget hepaticus encephalopathia miatt vesztettek el. Haemostasis és hemodinamikai stabilitás 4 thrombopeniás betegben is kialakult. Következtetések: A Hemospray úgynevezett „rescue” kezelésként alkalmas a primer haemostasis biztosítására súlyos gastrointestinalis vérzésekben még thrombopenia esetén is. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 528–531.
A szerzők 21 éves colitis ulcerosás nőbeteg esetét mutatják be. Azathioprinkezelés mellett pancytopenia és szeptikus sokk lépett fel. A kórképet az immunszuppresszív kezelés mellett aktiválódott cytomegalovirus-fertőzéshez társuló haemophagocytosis szindrómával és szövődményesen kialakult lázas neutropeniával magyarázták. Parenteralis ganciclovir- és széles spektrumú antibiotikus és komplex intenzív osztályos kezelés mellett a beteg gyógyult. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1959–1961.
