Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tamás Rózsa x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsanett Renáta Csoma, Szandra Dalmády, Rita Ábrahám, Tamás Rózsa, Katalin Rácz and Lajos Kemény

Absztrakt:

Bevezetés: Az infantilis haemangioma a leggyakoribb csecsemő- és kisdedkori vascularis tumor; speciális, különleges klinikai lefolyásának, magas spontán remissziós hajlamának köszönhetően általában nem igényel bőrgyógyászati kezelést. A tumorok 10–15%-a azonban komoly szövődményeket okozhat, ezen utóbbi esetek speciális kezelést és szoros utánkövetést igényelnek. Célkitűzés: A szerzők célkitűzése az volt, hogy négy és fél éves vizsgálati periódus során feldolgozzák a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának Gyermekbőrgyógyászati Szakrendelésén infantilis haemangioma miatt kezelt betegek adatait, és bemutassák a kezelést igénylő esetek kapcsán szerzett tapasztalataikat. Módszer: Részletesen vizsgálták a csecsemők demográfiai adatait (nem, gesztációs kor és gesztációs súly, perinatalis anamnézis, édesanya terhességi kórtörténete), az infantilis haemangioma miatt bőrgyógyászati szakrendelésen való megjelenés idejét, a tumorok számát, klinikai altípusát és anatómiai lokalizációját, a tumorokkal kapcsolatosan jelentkező szövődményeket. Ezt követően részletesen elemezték a kezelés módját, időtartamát, eredményességét és a gyógyszeres kezelés során fellépő mellékhatásokat. Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 96 gyermeket észleltek infantilis haemangioma diagnózissal összesen 163 tumorral. 54 esetben elegendő volt a rendszeres obszerváció, míg 42 gyermek esetén helyi vagy szisztémás béta-blokkoló kezelés beállítása volt indokolt. A kezelt csoportban valamennyi esetben a tumorok regressziója következett be, mellékhatás mindössze hat esetben jelentkezett. A béta-blokkoló kezelést igénylő gyermekek átlagos gesztációs kora és gesztációs súlya szignifikánsan alacsonyabb volt a kezelést nem igénylő gyermekekéhez képest. Következtetések: A komplikált infantilis haemangiomák kezelésében jelenleg a szisztémás propranololkezelés az első vonalbeli terápia. Eredményeink egyértelműen megerősítik a gyógyszer kiváló terápiás effektusát. Jelentős probléma, hogy a gyermekek sok esetben későn kerülnek a tumorok kezelésében jártas bőrgyógyászati centrumokba. A korai életkorban elkezdett terápia jelentősége hangsúlyozandó. Orv Hetil. 2017; 158(39): 1535–1544.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Ferenc Grezsa, Zsuzsanna Mirnics, András Vargha, Zsuzsanna Kövi, Sándor Rózsa, Zoltán Vass and Tamás Koós

Absztrakt

Elméleti háttér: A drogok használatának széles körű elterjedtsége és a kipróbálás egyre korábbi időpontra kerülése miatt napjaink fontos kutatási célja a szerekhez kapcsolódó rizikó- és védő faktorok azonosítása. Az „Iskolai Egészségfejlesztés és Univerzális Drogmegelőzés” (IEUD) elnevezésű kutatást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatócsoportja indította. Reprezentatív adatok alapján hiteles képet kívántunk nyerni a 6—18 éves iskolás generáció mentálhigiénés állapotáról, ezen belül a szerhasználatról (dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás), a kockázati tényezőkről, illetve a védő (preventív, protektív) faktorokról. Elemzésünkben elsősorban a szerek kipróbálásának és használatának környezeti-kapcsolati összefüggéseit tártuk fel. Módszerek: A vizsgálatban 7623, 1., 3., 5., 7., 9. és 11. osztályos tanuló vett részt. Kérdőíves (tanórai) adatfelvételt végeztünk egy olyan komplex tesztbattériával, amely a szerhasználati szokásokon kívül rákérdezett a kapcsolati mintákra és modellekre, felmért továbbá számos pszichés faktort (pl. Big Five személyiségjegyek, deviancia, hangulati változók). Eredmények: A szerfogyasztási mutatók a Magyarországon készült korábbi reprezentatív vizsgálatok eredményeihez hasonlóan alakultak. A Globális Szerhasználati Mutató mintegy 51 százalékát lehet pszichoszociális változókkal magyarázni, ezen belül erősen meghatározónak találtuk a devianciát, az anyai nevelést, a családból és kortárs közösségből származó modelleket, egyes személyiségjegyeket (pl. extraverzió, neuroticizmus) és a másik nem körében való észlelt népszerűséget. Következtetések: Vizsgálatunk tanulságait a drogprevenció célkitűzéseinek és módszereinek kijelölésénél lehet alkalmazni. Álláspontunk szerint a célzott prevenció során fokozott figyelemmel kell kísérni a deviáns magatartásra veszélyeztetett csoportokat; továbbá egyes kockázatot jelentő személyiségjegyekkel bíró (pl. érzelmileg labilisabb) serdülőket. Adataink tükrében ígéretes eredményeket hozhatnak a családra fókuszáló, például szülői monitoring technikákat erősítő és a kortárscsoportokat bevonó intervenciók.

Restricted access