Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Tamás Rozgonyi x
  • All content x
Clear All Modify Search

A szerzők a közterületet olyan hatalmi erőtérként értelmezik, amelyben a résztvevő személyek és szervezetek olyan mozgás- és cselekvési szabadságfokkal rendelkeznek, amelynek következtében a szereplők magatartása kevésbé befolyásolható. A szerzők bemutatják a közterület szereplői kapcsolatrendszerének néhány markáns jellemzőjét. Empirikus adatfelvételek felhasználásával külön foglalkoznak a közterület rendjének és tisztaságának társadalmi-ökológiai összefüggéseivel, a lakosság viselkedésének összetevőivel.

Restricted access

A szervezeti kultúra kutatásának fordulópontját az 1980-as években Hofstede kutatási eredményeinek publikálása jelentette, amely megteremtette a nemzeti kultúrák, és a szervezeti kultúrák összehasonlításának alapját. Lehetővé tette az összehasonlító kultúrakutatások megvalósítását különböző elemzési szinteken, valamint ezen szintek közötti összefüggések keresését. Jelen cikk keretei között a szervezeti kultúrát vizsgáljuk a magyar vízügyi igazgatóságok példáján, Hofstede modelljét használva elemzési keretként. A vízügyet választva lehetőségünk nyílt egy évszázados hagyományokkal bíró szervezet vizsgálatára, mely központi szerepet játszik a lakosság mindennapjaiban. Elemzésünk célja a különböző kulturális határok felvázolása (régió, szakma, hierarchia), valamint a releváns szubkultúrák feltárása, jellemzése a választott módszertan adta keretek között.

Restricted access

A közelmúltban a kormányzati szervezetrendszer átalakításának munkálatai során a minisztériumok által fenntartott, attól feladatokat átvevő, illetve számára feladatokat teljesítő ún. h_

Restricted access

A szerzők azt a sajátos cselekvési és döntési teret teszik elemzés tárgyává, amelyben az árvízi krízishelyzet kialakul, s amely egyidejűleg értelmezhető természeti és társadalmi jelenségként. Az árvízi cselekvési tér szerkezetének áttekintése után három szereplő (la­kosság, önkormányzat és vízügyi igazgatóság) viselkedésének és döntéseinek hatalmi és érdekösszetevőit vizsgálják. Elemzik a korlátozott racionalitás, valamint a felelőtlenség jelenségét az egyes szereplők döntéseiben.

Restricted access
Restricted access

Az államszervezeti reformtörekvések társadalmi összefüggéseire irányuló kutatások keretei között kérdőíves vizsgálatra is sor került. A kérdezettek az Oktatási és Kulturál__

Restricted access
Társadalomkutatás
Authors: István Jávor, Tibor Papházi, and Tamás Rozgonyi

A tanulmány a 2001 tavaszi felső-Tisza-vidéki árvízről készült sajtóbeszámolókat elemzi. A szerzők a beszámolók három vonatkozására összpontosítanak: az események és helyzetek leírásának stílusára, az egyes értékelések politikai aspektusaira és az árvíz gazdasági kihatásaira. A tanulmány továbbá foglalkozik a sajtónak a vízgazdálkodási szervek iránt megnyilvánuló attitűdjével is. Az elemzés a magyar sajtó három (kormány­zati, ellenzéki és semleges) szektorában született mintegy 250 íráson alapul.

Restricted access
Társadalomkutatás
Authors: Tamás Rozgonyi, Béla Fenyvesi, István Jávor, and Tibor Papházi

A szerzők az első olyan reprezentatív szociológiai kutatás eredményeit ismertetik, amely a vízügy megítélését ilyen nagy mintán, ilyen részletességgel kísérelte meg felderíteni. A tapasztalatok szerint a lakosság nem rendelkezik alapvető ismeretekkel a vízügy területén, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kitapintható érdekei az ivóvíz, a víztározók, a mezőgazdasági földterületek vonatkozásában. A lakosság részéről a vízügyi szakemberekkel kapcsolatosan előítélet, rosszindulat nem tapasztalható. A lakossági vélemények szerint is Magyarországon a víz jelentősége felértékelődik.

Restricted access