Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Tamás Szőnyi x
Clear All Modify Search

The author is a graduated student of Pázmány Péter Catholic University who carried out research in Rome for three months in 1999. In this period he found in the General Archives of the Dominican Order several documents related to Hungary which arrived to Rome presumably after the second world war. In this paper he is presenting two of these documents that he is now studying on photographs. The two Latin texts are from the beginning of the XVIth century and contain valuable informations for researchers of the history of asile right.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsófia Küronya, Tamás Martin, Edina Kiss, Mihály Szőnyi and Krisztina Bíró

Absztrakt:

A kannabisz a legnépszerűbb lágy drogok közé tartozik, a kávé, a dohány és az alkohol után világszerte a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív szer. A két legismertebb növényi kannabinoid, a szigorúan ellenőrzött pszichotrop delta-9-tetrahidrokannabinol és a pszichoaktív hatással nem rendelkező, 2004 óta Magyarországon is elérhető, csupán bejelentési kötelezettséggel járó, étrend-kiegészítőnek minősülő kannabidiol. Az orvosi célú kannabisz használatával kapcsolatban, főleg onkológiai indikációban, számos tévhit kering. Közleményünkben összefoglaljuk a kannabisz történetét, hatásmechanizmusát, az onkológiai alkalmazásra jelenleg rendelkezésre álló evidenciákat, a jogi szabályozást, és külön felhívjuk a figyelmet a kannabidiol alkalmazásakor felmerülő potenciális veszélyekre. Orv Hetil. 2020; 161(25): 1035–1041.

Restricted access
Acta Ethnographica Hungarica
Authors: Dóra Kovács, Vivien Szőnyi, Beáta Gatti, Petra Horváth-Bálint, Judit Czövek, Katalin Fenyves, Tamás Ildikó, Sándor Varga and Gábor Vargyas
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nóra Kecskeméti, Anita Gáborján, Magdolna Szőnyi, Marianna Küstel, Ildikó Baranyi, Mária Judit Molnár, László Tamás, Anikó Gál and Ágnes Szirmai

Absztrakt:

Bevezetés: Veleszületett halláscsökkenés 1000 újszülöttből 1–3 esetben fordul elő. A gyermekkori súlyos fokú percepciós halláscsökkenés hátterében számos ok szerepelhet. Az esetek döntő százalékában genetikai eredet valószínűsíthető, de emellett lehet infekció, fejlődési rendellenesség és egyéb szerzett megbetegedések is. Célkitűzés: Célunk volt a Semmelweis Egyetem Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikáján a 18 év alatti, cochlearis implantáción átesett betegek között az etiológiai tényezők előfordulási arányának felmérése. Módszer és eredmények: A halláscsökkenés okát betegeink 62,9%-ában meg tudtuk határozni. A leggyakoribb etiológia a gap junction protein β-2 gén c.35delG patogén mutációja, mely a vizsgált populációban 38,8%-os allélfrekvenciát mutatott. Emellett az infektív eredet (10,1%), a meningitishez, illetve a cytomegalovirusfertőzéshez társuló halláscsökkenés fordult elő nagyobb százalékban. Betegeink 79,7%-a részesült a beszédfejlődés lezáródását megelőzően műtéti rehabilitációban, a veleszületett halláscsökkent gyermekek 11,2%-a azonban továbbra is későn diagnosztizált eset volt. Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyermekkori súlyos fokú halláscsökkenés esetén fontos a genetikai eredet tisztázása. Az időben megkezdett rehabilitáció a gyermek egész életére hatással van, késői implantáció esetén a gyermek beszédfejlődése jelentősen elmarad. A késői implantációk magas aránya a 2015-ben bevezetett új újszülöttkori hallásszűrés-protokollal, valamint az orvoskollégák megfelelő tájékoztatásával és a betegeknek a megfelelő centrumba történő irányításával várhatóan csökkenthető. Orv Hetil. 2019; 160(21): 822–828.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Márton Vértesaljai, Sándor Szőke, Tibor Szőnyi, Zsolt Piróth, Géza Fontos, Krisztina Szüts, Margit Szegedi, Tamás Böhm and Péter Andréka

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Koronáriaőrzőjébe egy 43 éves, diabéteszes, hipertóniás nőbeteg került felvételre fizikai terhelést követően jelentkező típusos mellkasi fájdalom, nehézlégzés miatt. A felvételi EKG-n anterior ST-elevatio látszott. Az azonnal elvégzett koronarográfia ép epicardialis érstátuszt ábrázolt. A szívultrahang csökkent szisztolés balkamra-funkciót mutatott az összes csúcsi szegmentum akinézisével. A laborvizsgálatok csak enyhén emelkedett cTnI- és CKMB-értékeket mutattak. A kórházi tartózkodást követően a beteget jó általános állapotban emittáltuk, a 4 hét múlva megismételt képalkotó vizsgálatok során csaknem teljesen normális bal kamrai funkció igazolódott szegmentális falmozgászavar nélkül. A fent ismertetett tünetegyüttes megfelel az irodalomban tako-tsubo-szindrómaként ismert betegségnek, amely ép koszorúérrendszer mellett jelentkező átmeneti csúcsi falmozgászavarral és bal kamrai diszfunkcióval jár. Irodalmi adatok alapján a legvalószínűbbnek tartott ok az emelkedett szérumkatekolamin-szint, melyet fizikai vagy emocionális stressz, subarachnoidealis vérzés, phaeochromocytoma vagy akár kokainhasználat is kiválthat. A szerzők a magyar orvosi irodalomban elsőként számolnak be a tako-tsubo-szindróma fizikai terhelés indukálta formájáról.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Kóbori, Zoltán Máthé, János Fazakas, Zsuzsanna Gerlei, Attila Doros, Imre Fehérvári, Enikő Sárváry, Erika Hartmann, Andrea Németh, Tamás Mándli, Szabolcs Tóth, László Szőnyi, Zsuzsanna Korponay, Mátyás Kiss, Dénes Görög and Jenő Járay

A májátültetés jelenti a gyermekkori végstádiumú májbetegségek egyetlen kezelési módját. A split, majd az ezt követően kifejlesztett élő donoros májátültetés ma már rutinbeavatkozásnak számít, és a gyermekkori átültetések alapját jelentik. Az átlagos Kaplan–Meier-féle meghatározás szerinti 1, illetve 5 éves túlélés 80–90% feletti. A donormáj splittelése során két májbetegen segíthetünk. A bal oldali laterális szegmenteket általában gyermekeknek, a nagyobb jobb oldalt felnőtteknek ültetjük át. Természetesen többféle kombináció jön szóba attól függően, hogy élő donoros vagy split-, vagy redukált májátültetésről van szó. Az átültetéshez szükséges májszövet mennyisége a testsúly minimum 1%-át jelenti. A hazai több mint 340 májátültetés során 27 gyermek (14 parciális graft) májátültetéséről számolhatunk be, és elindult az élődonor-program is. Az alkalmazott technikák eredményeit és szövődményeit is figyelembe véve elmondható, hogy megfelelően szigorú kivizsgálási protokollok betartásával, a sebészi, aneszteziológiai és intenzív osztályos kezelés megfelelő szintű fejlesztésével a hazai átültetések eredményei nemzetközi szintre emelkedtek. Az utolsó 5 év átlagos túlélése 80% feletti volt.

Restricted access