Search Results
You are looking at 1 - 10 of 23 items for
- Author or Editor: Tamás Takács x
- Refine by Access: All Content x
GyöngyösiKissEnikő–OláhAttila(szerk.): Vázlatok a személyiségről. A személyiség-lélektan alapvető irányzatainak tükrében (Kállai János) 381GeoffreyMiller: A párválasztó agy. A párválasztás szerepe az emberi agy evolúciójában (Takács Endre) 384Block, Ned: Consciousness, function, and representation. Collected papers. Vol. 1 (Pléh Csaba) 388CsibraGergely–GergelyGyörgy(szerk.): Ember és kultúra. A kulturális tudás eredete és átadásának mechanizmusai (Tófalvy Tamás) 390s
Anneo Cornuto: Compendio di Teologia Greca. (Testo greco a fronte.) Saggio introduttivo e integrativo, traduzione e apparati di Ilaria Ramelli. Milano 2003.; Commentum Cornuti in Persium. Recognoverunt et adnotatione critica instruxerunt W. V. Clausen et J. E. G. Zetzel. Monachii et Lipsiae in aedibus K. G. Saur, Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum Teubneriana MMIV.; David Noy-Alexander Panayotov-Hanswulf Bloedhorn: Inscriptiones Judaicae Orientis. vol. I. Eastern Europe. (Texts and Studies in Ancient Judaism 101.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004.; David Noy-Hanswulf Bloedhorn: Inscriptiones Judaicae Orientis. vol. III. Syria und Cyprus. (TSAJ 102.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004.; Walter Ameling: Inscriptiones Judaicae Orientis. Bd. II. Kleinasien. (TSAJ 99.) Tübingen, Mohr Siebeck 2004. Edward Champlin: Nero. The Belknap Press of Harvard University Press, Cambridge (Massachusetts) - London (England) 2003.; Pesthy Monika: A csábítás teológiája. A kísértés fogalmának története az ókorban. Kairosz Kiadó, Budapest 2005.; Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II. Összeállította, fordította, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Bugár M. István. Catena, a Pécsi Tudományegyetem Patrisztika Központja, a Paulus Hungarus és a Kairosz Kiadó közös sorozata. Budapest 2004.
Absztrakt
A szerzők konzervatív módon sikeresen kezelt esetük kapcsán a pancreatopleuralis fistula (PPF) terápiás stratégiájának lehetőségeit foglalják össze. A PPF ritka szövődménye a krónikus pancreatitisnek. Többnyire alkoholos etiológiára visszavezethető, relapsusban levő pancreatitis talaján jön létre, és dominálóan dyspnoés tüneteket produkál. Diagnózishoz fizikális vizsgálat mellett a mellkasi folyadék laboratóriumi vizsgálatával, illetve képalkotó eljárások segítségével juthatunk. Az ERCP a legfontosabb lépés a PPF diagnózisának felállításában. Gyógyítása során a somatostatin analóg gyógyszeres, az endoscopos kezelés során végzett EST, illetve a ductus Wirsungianus stentelése és a folyamatos enteralis (jejunalis) táplálás együttes hatása vezethet eredményre. E komplex terápia melletti sikertelenség esetén a PPF műtéti megoldása javasolt.
Szilágyi János György: Pelasg ősök nyomában. Budapest 2002.; Horváth László: Az athéni Hypereidés (fordítás és tanulmányok). Budapest 2001.; K. W. Kierdorf: Römische Geschichtsschreibung der republikanischen Zeit. Heidelberg 2003.; Michael von Albrecht: A római irodalom története, I-II. kötet. Ford. Tar Ibolya. Budapest 2003-2004.; Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában, Lénárd Sándor írásai a nyelvekről. Szerk. Siklós Péter és Terts István. Budapest, Typotex Kiadó 2003.; Richard F. Thomas: Virgil and the Augustan Reception. Cambridge 2001.; Bölcske. Römische Inschriften und Funde. Hrsg. Á. Szabó-E. Tóth. Libelli Archaeologici Ser. Nov. No. II. Ungarisches Nationalmuseum. Budapest 2003.;
Az akut pancreatitis diagnosztikája és kezelési lehetőségei jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben. A laboratóriumi és képalkotó diagnosztika fejlődése, a kórkép patomechanizmusának kutatási eredményei a betegség diagnosztikus és terápiás elveinek jelentős változását eredményezték. A szerzők célkitűzése az volt, hogy a Szegedi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati és Sebészeti Klinikáján 1996-ban (I. periódus) és a 2004-ben (II. periódus) kezelt akut pancreatitises betegeik adatainak elemzésével és összehasonlításával értékeljék a betegség nemzetközileg elfogadott kezelési elveinek érvényesülését a belgyógyászati és sebészi kezelés során. Eredmények: A két vizsgálati periódusban észlelt 126, illetve 124 akut pancreatitises beteg adatait elemezték. Ennek során a biliaris acut pancreatitis előfordulásának növekedését, a következményes antibiotikum-szükséglet emelkedését, az urgens operatív endoszkópia (papillotomia, kőeltávolítás) gyakoribbá válását, az enterális táplálás általános elterjedését, a nekrózis felülfertőződésének gyanúja esetén az ultrahang vezérelte mintavétel és bakteriális tenyésztés gyakorlatának terjedését, valamint a fertőzött nekrózissal járó esetek komplex sebészi (necrosectomia, lavage) és szupportív kezelésének hatékonyabbá válását észlelték a II. vizsgálati periódusban. Következtetések: Bár az akut pancreatitises betegek belgyógyászati/endoszkópos és sebészi ellátásában a nemzetközi trendeknek megfelelő elvek többsége érvényre jutott, a betegek morbiditási és mortalitási adatainak érdemi változása a két periódus összevetése során nem volt kimutatható.
Az akut pancreatitis klinikai diagnosztikájának és kezelésének mai gyakorlata több évtizedes kísérletes és humán vizsgálatok eredményeként alakult ki. Az elmúlt évtizedekben számos állatkísérletes pancreatitismodellt dolgoztak ki, amelyek lehetőséget adtak a betegség etiopatogenezisének tanulmányozására, a gyulladásos folyamatok helyi és távoli szövődményeinek vizsgálatára és az esetleges terápiás hatású vegyületek, gyógyszerek előzetes tesztelésére. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás patomechanizmusának számos aspektusa, így mindenekelőtt a betegség korai fázisának tanulmányozása kizárólag állatkísérletes vizsgálatokkal lehetséges. Az utóbbi években a molekuláris genetikai módszerek lehetővé tették azt is, hogy kísérletes körülmények között a gyulladásos folyamatokban részt vevő mediátorok géntechnológiai módosításával kiiktassuk vagy éppen felerősítsük azok hatásait. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az experimentális pancreatitismodellekben kapott eredmények csak korlátozott mértékben tükrözik a humán pancreatitis során történteket. Ennek ellenére jelenleg úgy tűnik, hogy a klinikai pankreatológia fejlődésében nem nélkülözhetjük az állatkísérletes vizsgálatok során nyerhető tudományos eredményeket.
Absztrakt
A spontán nyelőcsőruptura kezelése magas morbiditással és mortalitással jár. Primer sebészeti ellátást követően számos szövődménnyel szembesülhetünk. Egy 29 éves Boerhaave-syndromás férfi beteg esetében a suturázott nyelőcsőszakasz insufficientiáját a stentelés sem oldotta meg, ezért transgastricus drainage-t alkalmaztunk. Ezzel lassan, fokozatosan letapadt a sérült terület, a beteg nem szorult újabb műtétre, nyelőcsövét meg lehetett őrizni. Strictura sem alakult ki. A transgastricus nyelőcsődrainage válogatott esetekben eredményes kezelési eszköz lehet.
A szepszishez társuló encephalopathia a szisztémás gyulladásos reakció korai szakaszában jelentkező, gyakori, de klinikai szempontból elhanyagolt tünete. A szisztémás szepszis okozta diffúz agyi működészavar, újabb elnevezés szerint a szepszishez társuló encephalopathia (sepsis-associated encephalopathy – SAE) változatos megjelenésű lehet: az átmeneti, reverzíbilis encephalopathiával jellemezhető formától egészen a visszafordíthatatlan agyi károsodással járó súlyos formáig terjedhet a klinikai spektrum. A jelen közleményben a hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján össze kívántuk foglalni a kórkép kórélettani hátterét, a leggyakrabban előforduló klinikai tüneteket és a kezelés lehetséges módjait. Fel kívántuk hívni a figyelmet arra, hogy szepszisben a különböző súlyosságú tudatzavar az egyik legkorábbi figyelmeztető tünet, ezért a szepszis szempontjából veszélyeztetett betegekben felismerése nagy klinikai jelentőségű.
