Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Tamás Ungvári x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Tüdődaganatok nagy pontosságú stereotaxiás kezelésének bevezetése a Markusovszky Kórházban

Introduction of high-precision stereotactic body radiotherapy of lung tumors at Markusovszky Hospital

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Ungvári
,
Zsófia Dankovics
,
Döme Szabó
,
Gergely Kovács
,
Gergő Padányi
,
Balázs Kiss
, and
András Csejtei

Bevezetés: A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Onkoradiológiai Osztályán 2021 szeptemberétől új, modern komputertomográf-szimulátor áll rendelkezésre. A komputertomográf-szimulátor nemcsak megkönnyíti a szakdolgozók munkáját az automata kontúrozóeszközzel, hanem képes négydimenziós komputertomográf-felvételek készítésére is. Ez az opció elengedhetetlen a tüdő- és emlődaganatos betegek sugárkezeléséhez. Célkitűzés: A jelen tanulmányban röviden áttekintjük a tüdődaganatok nagy pontosságot igénylő sugárterápiáját. Összefoglaljuk a betegkiválasztás szempontjait, a tervezési és kezelési minőségbiztosítási folyamatokat, illetve a betegek kezelése során szerzett tapasztalatokat. Módszer: Kutatásunkba 5 beteget választottunk be. Betegségük az alábbi kritériumoknak felelt meg: 1 góc, a tumor átmérője nem haladta meg az 5 centimétert, a beteg nem volt műthető, vagy nem fogadta el a műtétet. A tervezési komputertomográf-felvételt Siemens Somatom go.Sim készülékkel végeztük. Minden légzési fázisban megrajzoltuk a tumor kontúrját, majd ezeket integrált térfogatként összesítettük, és erre készítettük el a besugárzási tervet. A kezeléseket Varian TrueBeam gyorsítón végeztük. Eredmények: A tumor mozgását milliméteres nagyságrendű pontossággal tudtuk követni. Minden kezelés előtt beállító komputertomográf-felvétel készült. A nagyobb dózisú (4 × 12 Gy) kezelés az utolsó beállítófelvételen már tumorméret-csökkenést okozott. Megbeszélés: A stereotaxiás kezelés, amely már Szombathelyen is elérhető, jó alternatíva lehet a nem műthető tüdődaganatos betegek kezelésében. A módszer a betegek számára nem megterhelő: kevesebb alkalom, rövid kezelési idő. Következtetés: Jól tudtuk kompenzálni a légzésből adódó eltéréseket. A későbbiekben szeretnénk a gyorsítót fejleszteni légzéskapuzó rendszerrel, amely még pontosabb kezelést tesz lehetővé. Orv Hetil. 2022; 163(52): 2079–2087.

Open access

A sugárkezelés okozta cardiotoxicitas kockázatának csökkentése bal oldali emlőtumoros betegek kezelése során

Reducing the risk of radiation-induced cardiotoxicity in patients with left breast tumor

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsófia Dankovics
,
Tamás Ungvári
,
Döme Szabó
,
András Heim
,
Béla Farkas
,
Balázs Kiss
,
András Csejtei
, and
Judit Olajos

Bevezetés: Az emlődaganat a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. A kezelés során alkalmazott gyógyszeres és sugárterápiás eljárások növelik a késői cardiovascularis megbetegedések előfordulását. Ezért különösen fontos a szív sugárterheléssel szembeni védelme. Módszer: 45 bal oldali emlődaganatos beteg besugárzási tervét készítettük el mély belégzéses és normál légzéses technika alkalmazásával. Az elkészült terveket összehasonlítottuk, elemeztük. A besugárzási tervek a Philips Pinnacle v. 16 tervezőrendszerben készültek. Eredmények: Azonos céltérfogat-lefedettség mellett a mély belégzéses technika alkalmazása a szív és a bal elülső leszálló coronariaág dózisterhelésének csökkenéséhez vezet, mérsékelve így a késői cardiovascularis szövődmények előfordulását. Megbeszélés: A kapott eredmények azt mutatják, hogy a mély belégzéses technika alkalmazása bal oldali emlődaganatos betegek adjuváns sugárkezelése során kedvezően hat a szív sugárterhelésére. Eredményeink jól illeszkednek a hazai centrumok hasonló adataihoz. A céltérfogat lefedettségét nemcsak, hogy meg tudtuk őrizni, hanem még 1%-os javulást is sikerült elérni. Szignifikáns különbség a szívet és a coronariát ért dózisban van. Mély belégzéses technikával közel a felére sikerült csökkenteni az átlagszívdózist (mély belégzés: 2,87 Gy, normállégzés: 5,4 Gy). A coronaria sugárterhelését 19,5 Gy-ről 10,98 Gy-re redukáltuk. Következtetés: A kezelés pontossága légzéskapuzó rendszerrel, felületvezérelt sugárterápiás rendszerrel tovább javítható. A mély belégzéses technika sikeres alkalmazásához szükséges a kezelőszemélyzet szakmai felkészültsége, a beteg jó kooperációja. Kevésbé eszközigényes, mint a légzésvezérelt rendszer. A mély belégzéses technika már nem számít a legkorszerűbb módszernek a légzéskapuzás korában, mégis érdemesnek tartottuk ismertetni az osztályunkon szerzett tapasztalatokat onkokardiológiai aktualitásuk miatt. Orv Hetil. 2023; 164(11): 420–425.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Imre Rurik
,
László Róbert Kolozsvári
,
Diederik Aarendonk
,
Agapi Angelaki
,
Dean Ajdukovic
,
Christopher Dowrick
,
Michel Dückers
,
Kathryn Hoffmann
,
Zoltán Jancsó
,
Elena Jirovsky
,
Zoltán Katz
,
Enkeleint-Aggelos Mechili
,
Maria van den Muijsenbergh
,
Anna Nánási
,
Elena Petelos
,
Danica Rotar-Pavlic
,
Dimitra Sifaki-Pistolla
,
Hajnalka Tamás
,
Palla Roland
,
Tímea Ungvári
, and
Christos Lionis

Absztrakt:

Háború és/vagy nyomor sújtotta közel-keleti, ázsiai és afrikai országok felől 2015-ben milliós nagyságrendű migrációs áradat indult el Európa felé, amely Magyarországot is elérte. A menekültkrízis komoly kihívást jelentett mindegyik európai ország egészségügyi rendszere számára. Kevés figyelmet kapott az a hatalmas munkaterhelés, amelyet a menekültek/migránsok egészségügyi ellátása jelentett az alapellátás számára, amely erre kapacitásában és részben szakmailag sem volt megfelelően felkészülve. A magyar alapellátás elsősorban a hazánkon átvonuló migránsok ellátásában volt érintett. A betegközpontú, együttérző, a menekültek egészségügyi szükségleteit felmérő, bizonyítékalapú intervenciók iránti igény és ezek alapján megfelelő, az integrált alapellátás kapacitását bővíteni képes oktatási program kifejlesztésére való szándék indította el az EUropean Refugees – HUman Movement and Advisory Network (EUR-HUMAN) projektet, 7 európai ország közreműködésében. Az EUR-HUMAN projekt fő célja a gyakorlati ismeretek bővítése volt mindazon európai országokban, amelyek migránsokat és menekülteket fogadnak: felmérni egészségügyi igényeiket, minimalizálni a határokon való átkelés egészségügyi kockázatait, főleg a korai megérkezés periódusára és az átmeneti vagy tartós letelepedés idejére fókuszálva. Fő céljai az intervenció igényének felismerésére, meghatározására, tervezésére, az alapellátás minőségének javítására irányulnak, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra. Közleményünk leírja a projekt menetét, bemutatja eredményeit, és összegzi a háziorvosok számára készült oktatási anyag legfontosabb gyakorlati tanácsait; megmutatja azon szakmai továbbképzési források elérhetőségét a magyar (házi)orvosok számára, amelyek hasznosak a migrációban érintett országokból érkezők ellátásában. Az EUR-HUMAN projekt a Horizont 2020 programok keretében futott le 2016-ban az Európai Bizottság felügyelete alatt, a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (CHAFEA) által finanszírozva. Orv Hetil. 2018; 159(35): 1414–1422.

Restricted access