Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: Tamás Végh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Erdőmaradványos csernozjom talajon beállított szabadföldi kísérletben három éven át vizsgáltuk hat kukorica genotípus - két hibrid és szülőtörzseik - vízellátottságát és vízhasznosítását. Megállapítottuk, hogy a vizsgált genotípu-sok jelentősen eltérő vízgazdálkodásúak. A hibridek vízfelvételi hatékonyságában és vízhasznosításában eltérő mechanizmusok is szerepet játszanak. Főbb megállapításaink az alábbiak: - A talajnedvesség- és gyökérprofilok eltérnek a különböző genotípusoknál. - Az Mv 444 nagy gyökérsűrűsége a mélyebb talajrétegekben előnyös a felső talajrétegek kiszáradása esetén. - A vízhasznosítási együttható legmagasabb értékeit a két hibridnél mutattuk ki. - Alacsony vízellátottságon egyéb mechanizmusok is közrejátszanak az alkalmazkodásban, úgymint különbségek a növekedési sebességben, tápanyag- igényben és transzspirációban, valamint a biomassza és tápanyag allokációban.

Restricted access
Restricted access

Korábban SARS-CoV-2-fertőzésen átesett betegek műtéti érzéstelenítése és perioperatív ellátása

Anesthesia and perioperative considerations for patients with prior SARS-CoV-2 infection

Orvosi Hetilap
Authors: Boglárka Balla, Béla Fülesdi, and Tamás Végh

Összefoglaló. A korábban SARS-CoV-2-vírusfertőzésen átesett betegeknél különösen fontos az elektív műtét időpontjának megválasztása. Egy több, mint százezer beteget felölelő tanulmány szerint átlagosan 7 hét szükséges az elektív műtétre bocsátáshoz. Sürgős műtétek esetében a beteg általános állapota és a műtéttől várt javulás alapján mérlegelendő a műtét időpontja. A vitális indikációjú műtétek képezik a legnagyobb rizikót, hiszen ezen esetekben igen csekély idő és lehetőség van a preoperatív betegelőkészítésre.

A SARS-CoV-2-vírusfertőzés nem minden esetben múlik el nyomtalanul. Szövődményeként felléphetnek cardiopulmonalis, véralvadási, központi idegrendszeri, mozgásszervi problémák, akut veseelégtelenség, ion- és vércukorháztartás felborulása, valamint gastrointestinalis eltérések is, melyek lehetnek rövid vagy hosszú távúak, illetve egyes esetekben maradandó károsodások is.

A preoperatív kivizsgálási stratégiát, a műtéti érzéstelenítés módszerét (általános vagy regionális), valamint az intraoperatív monitorozást ezen szövődmények súlyosságának, valamint a műtét típusához megfelelően kell megválasztani. A posztoperatív időszakban a SARS-CoV-2-vírusfertőzésen átesett betegek körében gyakrabban lehet szükség emelt szintű monitorozásra vagy intenzív osztályos megfigyelésre. Orv Hetil. 2022; 163(18): 695–701.

Summary. The timing of elective surgery is very important in patients, who suffered SARS-CoV-2 virus infection. According to a study of more than 100,000 patients, it takes approximately seven weeks to be safely admitted to elective surgery. In the case of emergency surgeries, the date of the surgery should be considered based on the patient’s general condition and the expected improvement from the surgery. Surgery with a vital indication takes the greatest risk, as there is very little time and opportunity for preoperative examination in these cases.

SARS-CoV-2 virus infection does not go away without a trace. Complications may include cardiopulmonary, coagulation, central nervous system, locomotor problems, acute renal failure, ionic and diabetic disorders, and gastrointestinal abnormalities, which may be short-term or long-term, and in some cases permanent.

The preoperative examination strategy, the method of anesthesia (general or regional) and the intraoperative monitoring should be chosen according to the severity of these complications and the type of surgery. In the postoperative period, patients suffered with SARS-CoV-2 virus infection may require more frequent monitoring or intensive ward monitoring. Orv Hetil. 2022; 163(18): 695–701.

Open access
Cereal Research Communications
Authors: Krisztina Végh, Kálmán Rajkai, Tibor Szili-Kovács, Imre Cserni, and Tamás Németh
Restricted access
Restricted access

The effect of cold-stress (2°C, 7 days cold-hardening) on the level of polyamines in different varieties of wheat and genetically modified wheat samples (chromosome substitution lines, deletion lines, recombinant lines) has been investigated. Biogenic amines (spermine, spermidine, putrescine, and agmatine) were determined as the dansyl derivatives by stepwise gradient elution with the Personal OPLC BS 50 Chromatograph. Short-term cold-hardening caused characteristic changes in free polyamine content of wheat genotypes. The total free polyamine content was significantly lower in the cold-hardened samples than in the control samples. It seems that accumulation of spermine and agmatine might be good markers of cold sensitivity.

Restricted access

Absztrakt:

A szulfonamidszármazékok („sulpha drugs”) széles körben és változatos indikációval alkalmazott gyógyszerek hatóanyagát képezik. Az elmúlt néhány évtizedben számos közlemény jelent meg a fenti szerek, különösen az acetazolamid általános alkalmazása mellett, szemészeti idioszinkráziás hatásként jelentkező sugártest- és érhártyaleválásról, amit minden publikált esetben tranzitórikus myopia és/vagy akut szemnyomás-emelkedés megjelenése kapcsán diagnosztizáltak. Jelen közleményben két olyan esetet ismertetünk, ahol a gyógyszermellékhatásként jelentkező chorioidealeválás véletlen lelet volt, és ahhoz sem a refrakció változása, sem a szemnyomás kiugrása nem társult. Tudomásunk szerint ez az első közlemény, amely az acetazolamid okozta chorioideaablatio ezen speciális, „néma” formájáról számol be. Tekintve, hogy az érhártya érintettsége változó mértékű lehet, és – eseteink alapján – nem feltétlenül jár együtt akut glaucomával és rövidlátással, feltételezzük, hogy az acetazolamid szemészeti mellékhatásainak egy része felfedezetlen marad. Cikkünkkel szeretnénk felhívni a társszakmák figyelmét a szemészeti vizsgálat fontosságára szulfonamidtartalmú gyógyszert szedő és látásromlást panaszoló betegeik esetében. Orv Hetil. 2017; 158(50): 1998–2002.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Attila Vaskó, Tamás Végh, István László, István Takács, Mária Szilasi, and Béla Fülesdi

A reexpanziós tüdőödéma (RPE) egy ritkán előforduló kórállapot, amely rendszerint a krónikusan kollabált tüdő reexpanziója után jelentkezik. A klinikai manifesztáció széles skálán mozog a tünetmentes betegtől a halálos kimenetelig, amely utóbbi akár az esetek 20%-ában is előfordulhat. A patofiziológiai háttér komplex és máig nem teljesen tisztázott. Az ismert kockázati tényezők szem előtt tartásával és azok lehetőség szerinti kiküszöbölésével akár el is kerülhető az RPE kialakulása. Ez az összefoglaló megpróbál áttekintést adni a jelenlegi ismereteinkről, az RPE hátteréről, a terápiás lehetőségekről. Orv. Hetil., 2010, 41, 1708–1711.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Eszter Mária Végh, Gábor Széplaki, Szabolcs Szilágyi, István Osztheimer, Tamás Tahin, Béla Merkely, and László Gellér

A 29 éves férfi beteg több alkalommal jelentkező és EKG-val is dokumentált palpitáció miatt kereste fel az ambulanciát. A szerzők az EKG alapján supraventricularis tachycardiát véleményeztek, elektrofiziológiai vizsgálatot és a ritmuszavar katéteres ablatióját javasolták. A vizsgálat során a katéterek pozicionálásakor a ritmuszavar spontán elindult. A sinus coronarius elektródán a ritmuszavar alatt distalistól proximalis irányba történő ingerületterjedést észleltek. A jobb pitvari entrainment ingerlése során hosszú return cycle-t kaptak, a sinus coronarius distalistól pacelve a return cycle a ritmuszavar ciklushosszánál 15 ms-mal volt hosszabb. Ezek alapján a ritmuszavar eredetét bal pitvarinak tartották és kettős transseptalis punctiót végeztek. Lasso diagnosztikus és hűtött fejű ablatiós katétert juttattak a bal pitvarba, majd elektroanatómiai és aktivációs térképezést végeztek CARTO3 rendszerrel. Az aktivációs térkép a tachycardia fókuszát a bal felső vena pulmonalisban proximalisan lokalizálta, a vénaszájadéktól distalisan. Rádiófrekvenciás ablatiót végeztek a legkorábbi aktiváció helyén, amelynek hatására kezdeti akceleráció után a ritmuszavar megszűnt. Ezt követően elvégezték az adott véna elektromos izolációját és bidirekcionális blokkot igazoltak a véna és a bal pitvar között. A ritmuszavar 30 perc várakozás után sem volt kiváltható. Három hónappal később a kontroll-Holter-vizsgálat sem mutatott ritmuszavart, a beteg az ablatio óta panaszmentes. A vena pulmonalis tachycardia a supraventricularis ritmuszavarok azon fajtája, amely minden életkorban előfordulhat, az EKG alapján a diagnózis nem mindig egyszerű. Az elektroanatómiai térképezőrendszerek használata az ilyen ritmuszavarok diagnosztikájában és terápiájában rendkívül hasznos lehet, bár ez konvencionális elektrofiziológiai módszerekkel is kivitelezhető. A fokális vena pulmonalis ritmuszavaroknál a fókusz ablatiója elegendő lehet, azonban a ritmuszavar kiújulása teljes vénaizoláció esetén ritkább. Orv. Hetil., 2011, 152, 1374–1378.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ákos Fábián, István László, Marianna Juhász, Mariann Berhés, Tamás Végh, György Koszta, Csilla Molnár, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

Jelenleg a COVID–19 kezelésére bizonyítottan hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az ilyen vonatkozásban leginkább vizsgált gyógyszerek kerülnek bemutatásra. A felsorolt terápiás lehetőségek mindegyike kísérletinek tekintendő ebben a fázisban. Tekintettel a járvány súlyos népegészségügyi hatásaira, illetve az intenzív osztályon kezelt COVID–19-betegek potenciálisan fatális kimenetelére, ’off-label’ alkalmazásuk mégis megfontolandó. Orv Hetil. 2020; 161(17): 685–688.

Open access