Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Tamás Zétényi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A kreativitásnak az inspekciós idővel való kapcsolatát vizsgáltuk 97 személy közreműködésével. A ko­rábbi adatokra alapozva azt feltételeztük, hogy a pszichometriai kreativitás –a pszichometriai intelligenciához hasonlóan – kapcsolatban van az inspekciós idővel. A korábbi eredmények szerint a mentális képességek alacsony vagy közepes nagyságrendű negatív korrelációt mutatnak nagyobb mintákon az információfeldolgozással. Azaz, egy-egy vizsgálatban a személyek között 10–20%-nak, akiknek magas vagy alacsony tesztteljesítményéhez gyorsabb, illetve lassabb válaszidő társul. Az irodalmi adatok__

Restricted access

Az előadás áttekintést ad a kreatív képességek mérésének módszereiről és az elmúlt fél évszázadban elért eredményeiről. Beszámol az agyféltekék funkcionális dominanciájának szerepéről a kreativitás vizsgálatában. Összefüggésbe hozza a standard idegrendszeri hálózatokat a gondolkodással. Az újabb kognitív idegtudományi kutatások eredményei alapján választ próbál adni arra a kérdésre, hogy mit csinál az idegrendszer akkor, amikor „nem csinálunk semmit”, és ez hol történik. Példát ad a perceptuális stílus, a személyiségsajátosságok és a kreatív produkció összefüggéséről. Bemutatja, hogy a REM-szakaszt is tartalmazó alvás hogyan „hasznosítja” a kreativitásfeladat megoldását segítő ingereket az ébredés után.

Restricted access

This paper presents the results of two sentence-picture matching experiments investigating how Hungarian preschoolers interpret doubly quantified sentences involving numerical quantifiers. We claim that for Hungarian children, scope interpretation is primarily determined by the structure of the visual representation of the event associated with the given sentence. We found in a series of previous experiments that children’s preferred scope order cannot be derived from either the linear order of quantifiers, or from any other linguistic factor, but seems to be affected by visual cues provided by the picture stimuli. In this follow-up study, we tested two hypotheses, namely: (i) children assign wide scope to the set whose elements are more salient in the visual representation; (ii) children choose the scope interpretation whose visual representation is easier to chunk into identical subevents. The results confirm hypothesis (ii). This converges with the results of former experiments testing children’s interpretation of every and each, according to which children use these quantifiers to quantify over events rather than individuals (cf. Philip 1995, etc.).

Full access

Whereas it is a well-established fact that young children can perform intuitive addition and subtraction, it is an open question whether they are capable of multiplicative operations on sets before receiving formal training. Earlier studies devoted to the study of intuitive arithmetic sought for evidence of intuitive multiplication in children’s ability to distinguish proportional relations between quantities and numerosities. This paper claims that multiplication operations are present in children’s everyday communication, in their understanding and producing sentences with two numerical quantifiers and a distributivity marker such as the Hungarian Mindhárom gyerek két autóval játszik ’Every one of three kids is playing with two cars’, and Három gyerek két-két autóval játszik ’Three kids are playing with two cars apiece’. The paper gives account of an experiment testing how 5–7-year-old Hungarian children with no training in arithmetic operations interpret such sentences. The experiment shows that they have access to the multiplicative readings of distributive constructions; they not only accept them as true but at the age of 6–7 they can also actively compute the product of multiplication. The results also outline the acquisition path of multiplication, showing that children first multiply sets of concrete objects, then they represent the objects by their fingers, before they learn to manipulate sets mentally. Our results highlight the fact that language and mathematics are intertwined not only on the lexical level. Grammatical operations involving quantified expressions, among others, encode logical or mathematical operations on sets. Even if linguistic encoding is often ambiguous, grammatically encoded mathematical operations pave the way for abstract mathematics.

Full access