Search Results
You are looking at 1 - 10 of 39 items for
- Author or Editor: Tamas Bereczkei x
- Refine by Access: All Content x
Nem kétséges, hogy Darwin óriási hatást gyakorolt a pszichológiára. Így volt ez már a saját korában, és így van ez napjainkban is. Az evolúcióelmélet számos egzakt magyarázó modellel és kutatási eredménnyel gazdagodott A fajok eredete megjelenése óta. Ezek a magyarázatok új megközelítést és új értelmezési lehetőséget visznek a pszichológiába, amelynek képviselői általában nyitottak ezekre a törekvésekre. Evolúcióelmélet és pszichológia kapcsolata azonban nem teljesen zavartalan, viták és nézeteltérések vannak olykor köztük a természetes szelekció hatásának következményeivel, az állati ősökkel való összehasonlítás lehetőségeivel, vagy az elmélet bizonyíthatóságával kapcsolatban. Az alábbiakban ezekre a dilemmákra térünk ki részletesebben, hangsúlyozva, hogy a vitás pontok megoldási kísérletei húzóerőt jelentenek a darwini elmélet további fejlődésében.
Evolúciós pszichológia újratöltve: Magyarázatok, cáfolatok, Perspektívák
Re-Loading evolutionary psychology: Explanations, contradictions, perspectives
Az evolúciós pszichológia, tagadhatatlan sikerei ellenére, nem tudott megszabadulni azoktól az alapvető metaelméleti problémáktól, amelyek színre lépése óta mindig is terhelték: kizárólagosságigénye, cáfolhatatlanság, az evolúciós környezet bizonytalansága. Az evolúciós pszichológia az elmúlt évtizedben azonban komoly átrendeződést mutat: az adaptív mintázatok keresése helyett a proximatív mechanizmusok kutatása felé fordul. Az a véleményem, hogy úgy tudjuk megakadályozni a spekulációk „gyártását” és úgy tudjuk növelni az evolúciós megközelítés hitelességét, hogy teljes erővel a közvetítő folyamatokra koncentrálunk, és az adaptácionista logika csupán egyfajta alapként, de nem végső (ultimatív), főleg pedig nem egyetlen magyarázatként szerepel. Az eredmények azt mutatják, hogy a szóban forgó élettani és pszichológiai mechanizmusokra tett predikciók eredményesen szembesíthetők a rendelkezésre álló empirikus adatokkal. Ebben persze az is komoly szerepet játszik, hogy az evolúciós pszichológia komoly önkorlátozást végzett az elmúlt évtizedben, amennyiben megszabadult attól a kezdeti vágyától, hogy mindent megmagyarázzon és mindenre ő adja a „végső” választ. Ezzel mára teljes értékű, hiteles tagja lett a pszichológiai tudományoknak.
Az erény természete - Evolúciós stratégiák a proszociális viselkedés hátterében
Grastyán-emlékelőadás
A rokonok, barátok, csoporttársak közötti önzetlenség evolúciós elméletei és kutatási eredményei mára a pszichológiai kézikönyvek standard részeit alkotják. Az idegenek iránti támogatás –amely fajunk egyedülálló sajátossága –azonban sokáig nem kapott megfelelő magyarázatot a darwini alapokon álló pszichológiában. Miért vagyunk nagylelkűek azokkal szemben, akik nem a rokonaink, akiktől nem várhatunk viszonzást, sőt akikkel sohasem találkoztunk és feltehetőleg nem is fogunk? Ugyanaz a kérdés másképpen: miért olyan általánosak és erőteljesek valamennyi kultúrában az együttműködés és szolidaritás normái__
In this paper, two aspects of talent are analyzed. On the one level, I am looking for an answer to what hereditary factors would be responsible for the development of talent. In the light of the current studies, no specific genes have been found to prescribe talent. However, possible genetic effects with an emergent property of their mutual relationships may create the basis of formation of genius – obviously interacting with the environmental effects. On the other level of analysis I am focusing on the evolutionary background of talent. Four human specific cognitive abilities are analyzed that play important roles in the formation of intellectual excellence: mind reading, flexible thought, language, and creativity. The explanations to the evolution of these abilities include Social Intelligence Hypothesis, Machiavellian Intelligence Hypothesis, Sexual Selection Theory, and Fluid Intelligence Hypothesis. The confirmation of these explanations requires further studies.
A manipuláció művészete. A machiavellizmus kognitív és evolúciós alapjai
The art of manipulation. The cognitive and evolutionary bases of Machiavellianism
Az elmúlt évtizedben meglepő fordulatok következtek be a machiavellizmus kutatásában. Miközben az 1960-as, 1970-es évek klasszikus szociálpszichológiai kísérleteinek számos következtetése tarthatónak bizonyult, néhány esetben számottevő újraértelmezésekre került sor. A machiavellisták valóban racionálisan gondolkodó, „hidegfej8” emberek, de úgy tűnik, intenzív érzelmeket élnek át a társas kapcsolataikban, amelyeket viszont jól lepleznek, és ez segítheti a megtévesztés sikerességét. Minden előzetes elvárás ellenére rossz elmeolvasónak bizonyultak, de képesek lehetnek arra, hogy pontos megállapításokat tegyenek potenciális áldozataik tipikus jellemvonásairól, különösen olyan helyzetekben, amelyek lehetővé teszik a manipulációt. Vágynak az azonnali nyereségre, de képesek hosszú távon is gondolkodni, amennyiben rugalmasan igazítják döntéseiket a szituáció pillanatnyi állásához. Mindez összhangban lehet az ún. Machiavelli-intelligencia evolúciós hipotézisével, amely szerint a csalás és a manipuláció központi szerepet játszott a főemlősök — benne az ember — agyának növekedésében és kognitív képességeinek fejlődésében. A társak szisztematikus és eredményes manipulációja valóban erőteljes szelekciós erő lehetett a múltban, de ez valószín 8leg nem az elmeolvasás és intelligencia kidolgozásához vezetett (azt más evolúciós folyamatok végezhették), hanem a környezet specifikus jellemzőinek a pontos kiértékeléséhez, a csoporttársak árnyalt kategorizálásához és a rugalmas döntéshozatalhoz.
The present study focuses on the relationship between parental bonding and adolescents' risk-takingbehavior. We will show that parental love is predictive of several direct and indirect forms of adolescents' risk taking. Subjects who had received more parental love during childhood were lesslikely to get in dangerous situations, less likely to get injured, and less likely to apply to physical violence for solving conflicts, compared to those with less parental love. They smoked less frequently, consumed less alcohol and used drugs much seldom. These findings were interpreted on an evolutionary framework based on Belsky et al.'s theory. Violence, risk-taking, and noncompliance are considered as ultimate means of acquiring resources for those who loose less than their more beloved peers. A possible alternative explanation is discussed.