Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Tar Ibolya x
Clear All Modify Search

Goethe töredék-voltában is megkapó Nausikaa című tragédiakezdeménye a nagy itáliai utazás szicíliai szakaszában készült 1787-ben, 165 sor és egy cselekményvázlat formájában. A Goethe egész életében áttételesen vagy közvetlenül ható Homéros-élmény egyik kulminációja a néhány kidolgozott részlet, amely egyszersmind az antikvitáshoz való újfajta viszonyulásról tanúskodik: nem utánzás, hanem a műalkotás által közvetített élmény saját személyiségbe való integrálása s ezen a szűrőn át az eleven élet – a természettel és az emberi érzelmekkel – művészi megragadása. Az Odysseus- és Nausikaa-típus különféle változatokban viszsza- visszatér Goethe különböző alkotásaiban; a maga számára is fájdalmasan befejezetlenül maradt Nausikaa címadó alakja a Wahlverwandtschaften Ottiliájában éled fel újra, s válik e tökéletes regény egyik meghatározó alakjává.

Restricted access

A 3. ecloga szerkezetének egysége az ekphrasisok, az invokációk és a rejtvények szoros kapcsolatában, egymásra való vonatkoztatásában rejlik, s ez hozzásegít a rejtett tartalmak kibontásához. E három párosban foglalt allúziókban felidéződik a hésiodosi hagyományból táplálkozó tanköltemény, a theokritosi bukolika és a neóterikus költészet, valamint az elégia is. Ez a műfaji változatosság az ecloga stílusrétegeiben is megjelenik, kiegészülve az ecloga elején megjelenő komikus-mimikus vonásokkal. Ez az egész gyűjteményen belül a 6. eclogával rokonítja a jelen költeményt.

Restricted access

In the present paper I intend to give a survey on the chronological problems of the Eclogues by Baptista Mantuanus, on their historical background, on the activity of the popes during the lifetime of Baptista, on his career in the church that gives the grounds for his sharp criticism on the moral of the popes as well as of the church. After surveying these problems I focus on the most critical 9th Eclogue by Baptista examining the Virgilian parallels and allusions, the structure of the Eclogue and the mutual influence of the medieval and humanistic way of thinking in the poem showing Virgilian and Hildebertian intertextuality, with the conclusion that humanistic and theological traditions are unified in the poem.

Restricted access

In this interpretation of Horace carm . I 3 the earlier analyses — among others the date of the carmen, the poem is not a whole, the ship is metapher of the creating activity of Vergil — are discussed. The interpretation argues that the structure of carm . I 3 is not disintegrated, the poem is an art of dialogue with Vergil, the negativity of Horace’s mythological examples expresses his scepsis in connection with the Golden Age-conception by Vergil in the Georgica .

Restricted access

Néhány mítoszértelmezés tárgyalása után a tanulmány a mítosz irodalmi művekben való megjelenésének bizonyos elveivel foglalkozik. A mítosz valódi tartalma különböző megközelítésekben jelenhet meg egyegy művész szándékának, illetve értelmezésének megfelelően. Az allegorikus interpretációk rövid áttekintése után két mítosz (Orpheus-Eurydiké, világkorszakok) néhány változatának taglalása következik. A Vergilius műveiben szereplő aranykormítosz kapcsán az a kérdés áll a középpontban, hogy Vergilius vajon új mítoszt teremtett, vagy újraformálta a mítoszt. Ennek értelmezésében az orosz formalisták sujet és fable közti megkülönböztetése nyújt segítséget. Arra a kérdésre, hogy a mítosz művészi megjelenési formája kifejezhető-e szavakkal, Rilke és Hölderlin szavait idézve keres választ az írás.

Restricted access