Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tibor Kárász x
Clear All Modify Search

Az extraoesophagealis varixvérzés kezelésére a varixokba adott N-butyl-2-cyanoacrylat (Histoacryl) injekció széles körben elterjedt módszer. Tanulmányukban a szerzők az általuk alkalmazott kezelési eljárást ismertetik. Bemutatják eredményeiket és a kezelés kapcsán észlelt szövődményeket is. Betegek és módszer: Összesen 8 betegben (férfi: nő = 3:5, átlagéletkor: 65,5 év) 11 alkalommal végeztek cyanoacrylatos varixkezelést. Hét betegben izolált fundus varix, 1 betegben duodenum varix volt a vérzésforrás. A szubintenzív részlegen ápolt betegeket korai elektív időzítéssel 1:1 arányban kevert cyanoacrylat-lipiodol oldattal intravaricealisan kezelték standard endoszkópon át levezetett injektorral. Eredmények: A korai haemostasist minden esetben (11/11) sikerült biztosítani, korai újravérzés nem fordult elő. Egy betegben 3 alkalommal észleltek késői vérzéskiújulást, emiatt megismételt kezelésekre volt szükség. Egy betegben a kezelés utáni órában tranzitorikus ischaemiás attack alakult ki. Egy esetben a kezelés alatt az injekciós tű a varixhoz ragadt. Vérzéses mortalitás a kezelt betegcsoportban nem volt, de a követés során 2 beteg halt meg májelégtelenség miatt. Következtetések: A cyanoacrylat és lipiodol elegyének intravariceális alkalmazása hatékony és biztonságos módszer az extraoesophagealis varixvérzés kezelésében. A korai elektív időzítésű kezelés a hagyományos scleroterápia eszköztárával elvégezhető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Kullmann, Tibor Kárász, Béla Gartner, Ákos Issekutz, Attila Oláh and István Rácz

A szerzők 21 éves colitis ulcerosás nőbeteg esetét mutatják be. Azathioprinkezelés mellett pancytopenia és szeptikus sokk lépett fel. A kórképet az immunszuppresszív kezelés mellett aktiválódott cytomegalovirus-fertőzéshez társuló haemophagocytosis szindrómával és szövődményesen kialakult lázas neutropeniával magyarázták. Parenteralis ganciclovir- és széles spektrumú antibiotikus és komplex intenzív osztályos kezelés mellett a beteg gyógyult. Orv. Hetil., 2013, 154(49), 1959–1961.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Szőcs, Tibor Kárász, Hussam Saleh, Andrea Szabó, Mihály Csöndes, Nóra Dancs, Márta Jánoki, Zoltán Horváth and István Rácz

A tervezett ellenőrző endoszkópiák szerepe az akut gastroduodenalis fekélyvérző betegek ellátásában mindmáig ellentmondásos. Endoszkópos és klinikai adatokra alapozott rizikócsoport meghatározására van szükség ahhoz, hogy kiválaszthatóak legyenek azok a betegek, akiknél a tervezett ellenőrző endoszkópia stratégiája hasznosnak bizonyulhat. Célkitűzés: A tervezett ellenőrző endoszkópiák klinikai hasznát kívántuk felmérni akut gastroduodenalis fekélyvérző betegeink klinikai és endoszkópos adatainak retrospektív elemzésével. Módszer: Összesen 274 fekélyvérző beteg adatait elemeztük. A tervezett ellenőrző endoszkópiák hatékonyságának lemérésére az újbóli endoszkópos vérzéscsillapító beavatkozások szükségességét használtuk fel. A betegeket a sürgősségi endoszkópia során észlelt Forrest szerinti fekélystádium alapján csoportosítottuk. Eredmények: Az aktívan vérző fekélybetegek (Forrest Ia, Ib) csoportjában a tervezett endoszkópiák alkalmával 23,8%-ban végeztünk újbóli endoszkópos vérzéscsillapítást. Az ércsonkos fekélyesek (Forrest IIa) csoportjában 13,0%-ban, míg a thrombussal fedett fekélyesek (Forrest IIb) körében 13,3%-ban volt szükség újabb endoszkópos hemosztatikus kezelésre az ellenőrző endoszkópiák kapcsán. Bár a beavatkozások gyakorisága közötti különbségek statisztikailag nem szignifikánsak, mégis klinikailag számottevőnek tartható az, hogy az eredetileg aktívan vérző betegek negyedében hasznos volt a tervezett ellenőrző endoszkópia. Következtetés: Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tervezett ellenőrző endoszkópia stratégiája a kezdetben aktívan vérző és nagy újravérzési kockázatú betegek számára kedvezőbb kórlefolyást ígér.

Restricted access