Search Results

You are looking at 1 - 10 of 79 items for

  • Author or Editor: Tibor Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A nem valvularis eredetű pitvarfibrilláció az embóliás agyi infarktusok egyik legfontosabb kockázati tényezője. Kezelésében a K-vitamin-antagonisták mellett az elmúlt években megjelenő új típusú orális antikoagulánsok egyre nagyobb teret kapnak. A dabigatran, a rivaroxaban és az apixaban a klinikai gyakorlatban elérhető új típusú orális antikoagulánsok. Az összefoglaló ezek alkalmazásának irányelveit, tulajdonságaikat tekinti át ischaemiás stroke szekunder prevenciójában, hipotetikus esetismertetés kapcsán felmerülő kérdéseket tárgyalva. Orv. Hetil., 2014, 155(42), 1655–1660.

Open access

Történetszerkezet és érzelmi intenzitás

Story structure and emotional intensity

Pszichológia
Authors:
Tibor Pólya
and
Ildikó Kovács

Absztrakt

Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a narratív pszichológiai megközelítés az érzelmek kutatásában is alkalmazható. Feltevésünk szerint az érzelmi epizódok, illetve történetek szerkezetének vannak közös pontjai (idői szerkezet, cél alapú gondolkodás és reflexivitás). Vizsgálatunkban 36 személy mesélt történeteket múltbeli érzelmi élményeiről. A történetek 3 szerkezeti jellemzőjét (időbeli kibomlás, narratív értékelés és téri-idői perspektíva) automatikus szövegelemzési eljárásokkal elemeztük. A személyek érzelmi állapotának minőségére kérdőíves eljárás adataiból, illetve fiziológiai mutatók méréséből következtettünk. Elemzésünkben összefüggést találtunk a történet szerkezete és az elbeszélő személy aktuális érzelmi állapotának intenzitása között. Eredményeinket az érzelmek narratív megközelítésének keretében értelmezzük.

Restricted access

Bevezetés: A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében a gyógyszeres kezelés mellett döntő jelentősége van a betegoktatásnak. Célkitűzés: A szerzők arra a kérdésre kerestek választ, hogy a 2-es típusú diabetesben szenvedő betegeknek nyújtott csoportos edukáció fejt-e ki pozitív addicionális hatást a cukorháztartásukra és életvezetésük egyes jellemzőire. Módszer: A beavatkozással nem járó vizsgálatba 18–75 év közötti betegeket vontak be. Az edukált betegeket a betegedukációt biztosító centrumok, a kontrollbetegeket a hagyományos cukorbeteg-tanácsadást végző centrumok vonták be a vizsgálatba. Eredmények: Kiinduláskor az edukációs csoport betegei fiatalabbak voltak, rövidebb volt a diabetesanamnézisük és jobb vércukorháztartással rendelkeztek. A kontroll- és az edukációs csoportban a HbA1c változása –1,41% vs. –1,23% (p = 0,277), az éhomi vércukorszinté –1,89 mmol/l vs. –1,88 mmol/l (p = 0,854) volt. A postprandialis vércukorszintben a kontrollcsoportban lehetett szignifikánsan nagyobb csökkenést kimutatni: (–2,88 mmol/l vs. –2,26 mmol/l; p = 0,010). A kontrollcsoport betegeinek testtömegindex-értéke lényegében változatlan maradt, míg az edukációs csoporté szignifikánsan csökkent. Az edukációs csoportban az 1. és a 3. edukációs alkalom között nőtt az önellenőrzési napok száma és a betegek fizikai aktivitása. Következtetések: Az induláskor meglévő különbségek valószínű magyarázata, hogy az edukációs csoportokba a fiatalabb, motiváltabb, jobb anyagcsere-állapotban lévő betegek léptek be. Az edukáció a vércukorháztartásban nem, de a testtömegindexben kedvező változással járt együtt. Az edukált betegek körében javuló önellenőrzési aktivitást és több testmozgást lehetett kimutatni. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1713–1721.

Restricted access

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk két savanyú homoktalaj (Kisvárda és Nyírlugos) szubsztrát indukált respirációját (SIR) és mikrobiális biomasszá-jának C-tartalmát (MBC) a mészkezelések függvényében. Jelzőnövényként zabot (Avena sativa L.) alkalmaztunk. A kezelések a következők voltak: kont-roll, a számított mészadag fele, a számított mészadag, a számított mészadag másfélszerese. Összesen két tenyészidőn keresztül vizsgáltuk a kezelés-hatásokat, úgy, hogy mindkét tenyészidőben 3-3 alkalommal talajmintát vettünk, és meghatároztuk a minták respirációját, majd ebből a mikrobiális biomassza-C értékeit. Megállapítottuk, hogy a meszezés növelte a talaj respirációját és ezzel a mikrobiális biomassza-C-t (MBC) is, azonban a maximális mészadagoknál sok esetben tapasztaltuk az értékek stagnálását, visszaesését. A jelenség oka az, hogy nagy mészadagoknál a mikroorganizmusok N-ellátottsága nem kielégítő annak következtében, hogy a talaj viszonylag kis mennyiségű gyorsan mineralizálható szerves anyagot tartalmaz.

Restricted access

Az Alzheimer-kór heterogenitása

Heterogeneity of Alzheimer’s disease

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Balázs
and
Tibor Kovács

Összefoglaló. A neurodegeneratív betegségek között az Alzheimer-kór a leggyakoribb kórforma. Morbiditása és mortalitása világszerte egyre gyorsabb ütemben növekszik, ezáltal szociális és gazdasági hatása is folyamatosan fokozódó terhet jelent a társadalomra. Az elmúlt néhány évtizedben jelentős előrelépés történt az Alzheimer-kór megismerésében, számos biomarker támogatja a diagnózis felállítását, tüneti terápiát szolgáló gyógyszerek kerültek bevezetésre. Az Alzheimer-kór klinikai megjelenése, lefolyása, viselkedése rendkívül változatos képet mutat, felismerése a rendelkezésre álló eszközök ellenére is kihívást jelenthet a nagy tapasztalattal bíró klinikusok számára is. Munkánk céljául tűztük ki, hogy összefoglaljuk az Alzheimer-kór genetikai, patológiai és klinikai jellemzőit, segítve ezzel a betegség jobb meg- és felismerését. Bemutatjuk a jelenleg érvényben lévő patológiai és klinikai irányelvek kritériumrendszereit, az újabb klasszifikációs szemléleteket. Részletesen ismertetjük az Alzheimer-kór heterogenitását genotípus és fenotípus szintjén egyaránt. Elemezzük a típusos és atípusos megjelenési formák jellemzőit, a társuló kórállapotoknak a megjelenésre és a progresszióra gyakorolt hatását. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Summary. Alzheimer’s disease is the most prevalent neurodegenerative disorder. Morbidity and mortality of Alzheimer’s disease are increasing worldwide causing important social and economic burden on the society. Over the past few decades, significant progress has been made in the understanding of the pathogenesis of Alzheimer’s disease, several biomarkers support the diagnosis and drugs for symptomatic therapy had been introduced. The clinical manifestations and the course of Alzheimer’s disease have a variable picture, so – despite the diagnostic opportunities – its diagnosis could be a challenge for highly experienced clinicians as well. The aim of our work was to summarize the genetic, pathological and clinical characteristics of Alzheimer’s disease, thus helping to better understand and recognize the disease. We present the criteria systems of the currently valid pathological and clinical guidelines with the most recent classification approaches. The heterogeneity of Alzheimer’s disease at both genotype and phenotype levels is described in detail. The characteristics of typical and atypical manifestations and the effect of co-pathologies on the appearance and progression of Alzheimer’s disease are also discussed. Orv Hetil. 2021; 162(25): 970–977.

Open access

The statistical analysis of salinity data from samples collected yearly from genetic soil horizons of 69 points of the Hungarian Soil Information and Monitoring System between 1992 and 2000 showed changes in time. There is a strong atmospheric control over the groundwater level and the resulting soil salinity. Weak statistical association was established between either the pattern of yearly soil salinity changes in the second (10-20 cm) and third (30-40 cm) genetic horizon and the groundwater observation stations or the soil types. In the area of Kecskemét there was a tendency of decreasing soil salinity patterns, while around Békéscsaba a tendency of increasing soil salinity patterns, as illustrated by the correspondence biplot. Regarding soil types, the solonetzic meadow soil showed a tendency of increasing salinity. It was concluded that the statistical analyses of the monitored data must be carefully planned in order to provide the optimal background data as independent data from all those available to accompany the monitored soil data as dependent variable.

Restricted access

A talaj mikrobiális biomassza mennyiségének ismerete a növényi tápelemek transzformációja, és a talajállapot minőségének jellemzése miatt fontos. Meghatározását leggyakrabban kloroform fumigációs módszerrel végzik. A kloroformkezelés hatására bekövetkező tömeges mikrobapusztulás arányos az összes biomassza mennyiségével, amely a többlet CO 2 -képződés, vagy a talajból kivonható megnövekedett szerves anyag alapján mérhető. Tárgyaljuk az inkubációs és extrakciós módszereket, összehasonlítva más eljárásokkal. A méréseket befolyásoló tényezőket és a különböző sterilizálási eljárásokat is összehasonlítjuk.

Restricted access

Atrophic rhinitis (AR) is a widespread and economically important disease of swine caused by Bordetella bronchiseptica and Pasteurella multocida . It can be controlled by vaccination. This study investigates the effect of altering the composition (adjuvants and/or addition of formalin-inactivated P. multocida toxin, fPMT) of conventional vaccines on the serological profile and on protection against AR in swine. A significantly higher B. bronchiseptica specific antibody titre was detected for vaccines with novel immunostimulants, the best being Montanide IMS 1313 (1:630 compared to 1:274 obtained with alum). The highest B. bronchiseptica antibody titre was demonstrated for a combination of B. bronchiseptica — fPMT, while PMT antibody titre was highest for monovalent fPMT (both adjuvanted with IMS 1313). The AR-specific antibodies were transmitted from dams to their offspring in similar titres and with the same hierarchy of effectiveness. After a B. bronchiseptica — P. multocida bacterial challenge, piglets from dams vaccinated with fPMT combined with B. bronchiseptica or B. bronchiseptica — P. multocida bacterins showed the lowest nasal lesions scores (4.5 and 3.2, respectively, out of a possible maximum score of 18). These combinations, both of which were adjuvanted with IMS 1313, gave the best protection against experimentally induced AR. Our results show that the adjuvant and the antigen composition of the vaccine strongly affect seroconversion, and that the AR-specific antibody titre does not necessarily correlate with the degree of protection.

Restricted access