Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for

  • Author or Editor: Tibor Molnár x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az orvoslás körülményei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezzel együtt az orvosok munkaerő-piaci lehetőségei is átalakultak, egyre gyakoribbá vált körükben a pályaelhagyás. Célkitűzés: A teljes vizsgálattal célunk az orvosi pályaszocializáció feltárása volt. E tanulmányban az orvostanhallgatók pályaelhagyásra, pályán maradásra vonatkozó előzetes elképzeléseit tárjuk fel, a pályaszocializáció elemeivel összefüggésben. Módszer: A vizsgálatot önkitöltős kérdőívvel, 503 véletlenszerűen kiválasztott általános orvostanhallgató részvételével végeztük Magyarország két orvostudományi egyetemén. A válaszadó hallgatókat pályán maradásra, illetve pályaelhagyásra vonatkozó előzetes elképzeléseik alapján két csoportra osztottuk. Az egyik csoportba került a hallgatók 57,5%-a, azok, akik biztosak voltak abban, hogy orvosként fognak dolgozni (pályán maradók), a másik csoportba került a hallgatók 42,5%-a, akik fontolgatják a pályaelhagyást is (esetleges pályaelhagyók). A továbbiakban meghatároztuk pályaszocializációs útjukon a köztük lévő hasonlóságokat, illetve különbségeket. Eredmények: Jelentős eltérést a két csoport között a pálya iránti elkötelezettségük terén találtunk. Az egyetem elvégzése után az orvosi pályán maradást, illetve a pályaelhagyást nem objektív (pl. származási háttér, anyagi javak megléte/hiánya), hanem szubjektív tényezők – elsősorban a hivatástudat – határozták meg. Következtetések: Vizsgálati eredményeink adalékul szolgálhatnak a képzés során a megfelelő orvosi identitás kialakításához, valamint közelebb visznek az orvosi pályaelhagyás jelenségének megértéséhez.

Restricted access

Fusarium strains were isolated from rotten banana fruit imported into Hungary from some African and some Neotropical countries. The strains were identified using morphological features, 2-benzoxazolinone tolerance, translation elongation factor (EF-1α) sequences and inter simple sequence repeat (ISSR) analysis. All strains from Africa proved to be F. verticillioides whereas the strains from the Neotropics are Fusarium musae. According to the PCR proof and the fumonisin toxin measurement F. musae strains cannot produce any fumonisins (FB1–4).

Restricted access

A Duna–Tisza közi hátságban az elmúlt évtizedekben jelentős változások zajlottak le a terület hidrológiai viszonyaiban történt változások miatt. A hátság egyik legérzékenyebb természeti képződményei a szikes tavak. Ezek állandóságához nem csupán megfelelő vízellátottság, de megfelelő mennyiségű és minőségű oldható só is szükséges. A hátságban zajló regionális és lokális vízforgalom tér- és időbeli koncepcionális modellje alapján, a Szappanostó példáján számszerűen jellemeztük az elmúlt 31 év folyamán a talajok sótartalom-változását. Ehhez négy, 1983-ban már vizsgált mintapontban a talajvíz szintjét, összetételét és a talajt is elemeztük — lehetőség szerint ugyanolyan módszerrel.

A területen a talajvízszint süllyedt és a felszíni vízborítás jelentősen csökkent, valamint csökkent a talajvíz sótartalma, lúgossága és nátriumtartalma. A talaj felszínközeli rétegeiben csökkent a sótartalom, a pH és a nátriumtartalom.

A CaCO3-tartalom mélységi lefutási görbéi átrendeződtek, ebben a kilúgzás mellett a tómederben és a partján működő ráhordás/lehordás is jelentős szerepet játszhatott.

A tómedret teljesen benőtték a növények, az 1983-ban jellemző sókedvelő, nagy sótartalmat is tűrő növényekhez képest 2014-re a kis talajsótartalmat kedvelő növé-nyek terjedtek el, teljesen beborítva a felszínt. Megnövekedett a talaj humusztartal-ma és kiterjedt a füvek kaszálása.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Valcz
,
Tibor Krenács
,
Béla Molnár
, and
Zsolt Tulassay

A vastagbél stromasejtjeinek és az azokat körülvevő mikrokörnyezetnek elsődleges szerepe van a gyulladásos folyamatok szabályozásában, a tumorok kialakításában és az áttétek képzésében. A gyulladásos folyamatokban és az azt követő szöveti regenerációban alapvető jelentőségűek a myofibroblastok, amelyek által termelt molekulák hatnak az immunrendszer sejtjeire és a hámsejtek proliferációjára. A daganatok myofibroblastokat aktiválhatnak, amelyek fokozott és megváltozott regulátoros ligand (citokin, kemokin, kemotaktikus és növekedési faktorok) termelése őssejt-aktiváción keresztül a hámsejtek kontrollálatlan szaporodásához vezethet. Dolgozatunkban a myofibroblastokkal kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, és ismertetjük szerepüket a gyulladásos és a neoplasztikus folyamatokban.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szepes
,
Tamás Molnár
,
Klaudia Farkas
,
Gábor Horváth
,
Ferenc Nagy
,
Tibor Nyári
, and
Tibor Wittmann

A colitis ulcerosa (CU) krónikus lefolyása során jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a CU hatására kialakult rosszabb életminőséget a sebészeti beavatkozás milyen mértékben képes javítani. Cél: Mivel hazai adatok egyáltalán nem ismertek ezzel kapcsolatban, célul tűztük ki, hogy operált CU-s betegeink körében megvizsgáljuk a műtét kimenetelét és annak az életminőségre gyakorolt hatását. Betegek és módszerek: 1998–2009 között 183 CU-s beteget [átlagéletkor a diagnózis idejében: 33,23 év (12–69 év); 95 nő, 88 férfi] hospitalizáltunk, akik legalább egy alkalommal parenteralis szteroidkezelésben részesültek. Annál a 46 betegnél [átlagéletkor a diagnózis idejében: 31 év (12–60 év); 29 nő, 17 férfi), akiknél colectomia történt ez idő alatt, feldolgoztuk a sebészi beavatkozások kimenetelét, szövődményeit, a rokkantsági besorolásban, a keresetben, a gyógyszerszedésben, valamint az orvosi ellátások számában történt változásokat a műtétet követően, ezenkívül minden beteg kitöltött egy általunk kidolgozott kérdőívet a műtét előtti és utáni életminőségük összehasonlítására. Az utánkövetés átlagidőtartama: 3,3 év (0–10 év) volt. Statisztikai analízisként kétmintás T-próbát és egy szempontos varianciaanalízist alkalmaztunk, a p<0,05 értéket fogadtuk el szignifikánsnak. Eredmények: A betegek 74%-a ileum-pouch anális anastomosis (IPAA) műtéten esett át, 11 betegnél végleges ileostoma és 1 betegnél ileorectalis anastomosis került kialakításra. Huszonnégy betegnél igazolódott korai, 23 esetben késői posztoperatív szövődmény (13 esetben a pouch gyulladása). A fekvőbeteg-ellátás igénye és az alkalmazott gyógyszeres kezelések száma szignifikánsan csökkent, a betegek életminősége pedig jelentősen javult a colectomia után a műtét előtti állapothoz képest. A betegek 32%-ának nem változott a rokkantsági besorolása; 64,5%-uknak nem okozott keresetbeli kiesést a colectomia. Megbeszélés: Adataink azt mutatják, hogy egy jól elvégzett műtétsorozat jelentős életminőség-javulást eredményez a betegek többségénél, azonban a késői posztoperatív szövődmények miatt további belgyógyászati kezelésre lehet szükség.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Molnár
,
Klaudia Farkas
,
Tibor Nyári
,
Zoltán Szepes
,
Ferenc Nagy
,
Tamás Kiss
, and
Tibor Wittmann

A gyulladásos bélbetegségek biológiai kezelése során gyakori a másodlagos hatástalanság, illetve hatásvesztés, amikor a rendszeresen alkalmazott biológiai kezelés ellenére a kezelés folyamán a kezdeti hatékonyság elveszik és a betegség fellángol. Célkitűzés: A szerzők célja jelen tanulmányban az volt, hogy számítógépes adatnyilvántartásuk alapján felmérjék, hogy az infliximab, illetve adalimumab indukciós kezelésre kedvezően reagáló betegeik között egyéves időtartam alatt milyen gyakorisággal fordult elő dózisemelést, illetve dózissűrítést indokló hatásvesztés, és melyek azok a klinikai és laboratóriumi paraméterek, amelyek ezt előre jelezték, és vajon van-e különbség a dózisintenzifikálás gyakoriságában a két szer esetén. Betegek és módszerek: Hatvanegy Crohn-betegük volt, akiknél az indukciós kezelés sikeres volt, és ezt követően rendszeres fenntartó kezelést kaptak. Közülük 35 beteg infliximabkezelésben, míg 26 adalimumabkezelésben részesült. Az infliximabcsoportban egyetlen beteg sem kapott korábban biológiai kezelést, míg az adalimumabbal kezelt betegek között 10 volt naiv, korábban biológiai szerrel nem kezelt beteg. Összehasonlították a fellángolást mutató és a tartósan remisszióban lévő csoport adatait, valamint az infliximabbal kezelt betegek jellemzőit is összevetették az adalimumabbal kezelt naiv betegekével. A statisztikai analízist χ2-próbával végezték, a hatásvesztés bekövetkeztének idejét Kaplan–Meier-görbével ábrázolták. Eredmények: Az indukciós kezelés a betegek 70,5%-ában remissziót, a maradék 29,5%-ában pedig legalább 100 pontos Crohn-betegség-aktivitásiindex-csökkenéssel jellemezhető klinikai választ eredményezett. Hatásvesztés a vizsgált egyéves periódusban a 61 betegből 22-nél fordult elő. A hatásvesztő csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt az indukciós kezelésre remisszióba kerülő betegek aránya, míg szignifikánsan több beteg részesült immunszuppresszív kezelésben a biológia terápia kezdetén és alatta a remissziós csoportban. A hatásvesztés szignifikánsan gyakoribb volt és hamarabb következett be az adalimumabbal kezelt naiv csoportban az infliximabbal kezeltekhez képest. Következtetések: A biológiai kezelés finanszírozásának tervezésekor számolni kell a dózis korrekciójának szükségessé válásával jelentősen emelkedő költségekre a betegek jelentős hányadában, különösen adalimumabkezelés kapcsán. Orv. Hetil., 2011, 152, 951–957.

Restricted access
Cereal Research Communications
Authors:
János Nagy
,
Attila Molnár
,
Dániel Cserhalmi
,
Tibor Szerdahelyi
, and
Orsolya Szirmai
Restricted access

Nihil novi sub sole: a Sándor István-féle automatikus fecskendő

Nothing new under the sun: automatic intravenous syringe developed by István Sándor

Orvosi Hetilap
Authors:
Gabriella Kecskés
,
Tibor Belágyi
, and
F. Tamás Molnár
Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A méhen belüli növekedési restrikció (IUGR) kialakulása az esetek egy részében anyai vagy magzati okokra és számos esetben lepényi okokra (csökkent lepényi keringés) vezethető vissza. Célkitűzés: Célkitűzésünk a csökkent lepényi erezettség/keringés és a császármetszésarány, illetve a klinikai kimenetel közötti összefüggés vizsgálata volt, továbbá megfelelően hitelesített és reprodukálható módszer használata a placenta in vivo funkcionális vizsgálatára, amely később a rutin-terhesgondozásba is beépíthető. Módszer: Prospektív eset-kontroll vizsgálatunkba 254, második és harmadik trimeszterben lévő várandóst vontunk be, akiknél vascularisatiós indexet (VI), áramlási indexet (FI) és vascularisatiós áramlási indexet (VFI) mértünk 3 dimenziós power Doppler- (3DPD) technikával. Eredmények: A VI-középérték 3,7% (3,2%–4,2%) volt az IUGR- és 10,1% (8,6%–10,9%) a kontrollcsoportban (p = 0,001). Az FI középértéke 40,0 (39,7–42,5) volt az IUGR- és 45,1 (44,1–53,1) a kontrollcsoportban (p = 0,012). A VFI esetén ezeket az értékeket 2,2-nek (2,1–2,4) és 4,8-nek (4,4–5,3) (p = 0,001) mértük. Következtetések: A 3DPD-indexek alkalmasak lehetnek az IUGR-terhességek kiszűrésére, a kórkép hátterében lévő megváltozott keringés vizsgálatára. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1008–1013.

Restricted access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Barbara Ujvári
,
Levente Szeredi
,
László Pertl
,
Gergely Tóth
,
Károly Erdélyi
,
Szilárd Jánosi
,
Tamás Molnár
, and
Tibor Magyar

This is the first report of Pasteurella multocida type B in Hungarian pigs. This disease was observed in backyard-raised pigs in three households within a small area. Neither the source of the infection nor the epidemiological connection between any of the premises could be determined. The most consistent lesion was dark red discolouration of the skin of the ventral neck and brisket, with accompanying oedema and haemorrhages. The morbidity was low and lethality relatively high, with three dead (50%) and two euthanised (33%) out of six affected animals. A total of three isolates of P. multocida (P55, P56 and P57) were cultured from these cases and examined in detail. These were identified as P. multocida ssp. multocida biovar 3. All were toxA negative and belonged to serotype B:2. Multilocus sequence typing was used to assign these to a new sequence type (ST61) that is closely related to other haemorrhagic septicaemia causing strains of P. multocida regardless of the host. M13 polymerase chain reaction and virulence-associated gene typing also show that type B strains form a highly homogeneous, distinct phylogenic group within P. multocida.

Open access