Search Results

You are looking at 1 - 10 of 49 items for

  • Author or Editor: Tibor Nagy x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

2011-ben és 2016-ban népszámlálás és mikrocenzus zajlott. A korábbi évtizedekben készült népszámlálásokkal ellentétben, a KSH kutatószobájában a népszámlálás eredeti adatfájlja használható. Ennek segítségével sikerült a 18 éven aluli személyekhez hozzákapcsolnunk a saját családfőjük részletes adatait, s ennek segítségével bemutatni, hogy 2011 és 2016 között a társadalmi egyenlőtlenségek egyértelműen növekedtek mind a bölcsődéhez és az óvodához való hozzáférésben, mind az iskolai előrehaladásban. A népszámlálási és a mikrocenzusból származó adatok lehetővé teszik, hogy a közismerten megromlott kutatási körülmények ellenére az egyes iskolatípusok szociológiai összetételét nyomon kövessük.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány, mely az Educatio® társadalomtudományok erőtereivel foglalkozó tematikus számának bevezetőjéül is szolgál, a kritikai társadalomtudomány-történetírás sajátos kihívását mutatja be. A tudománymetria a tudományos erőtérben elért pozíciók, megszerzett tőkék alapján mutatja be egy-egy társadalomtudomány helyzetét, míg Mannheim óta tudjuk, hogy a társadalmi rendszer kihat a társadalomtudományok eredményeire, tehát a politikai hatalom által befolyásolt tudományos pozíciók/tőkék és a történelmi távú tudományos eredményesség között ellentmondás lehet. Kuhn óta tudjuk, hogy az önmagukat védő tudományos paradigmák nem adnak pozitív választ a jövőbe mutató tudományos kihívásokra. A tanulmány megoldásokat sorol a kétféle megközelítésmód különbségének csökkentésére, bár azzal a bourdieu-i csapdával, hogy az önkritikus tudomány éppen önkritikusságával próbálja önmagát a valóságosnál hitelesebbnek feltüntetni, így is szembe kell néznie.

Open access

Absztrakt:

Az IgA-nephropathia immunológiai eredetű krónikus glomerulonephritis, amelyet a klinikai kép és a kimenetel nagy változatossága jellemez. A betegség végstádiumú veseelégtelenségig progrediálhat a betegek 25%-ában. Ezért fontos, hogy a progresszióra hajlamos betegeket korán felismerjük. A legfontosabb progressziós rizikófaktorok a perzisztáló proteinuria, hypertonia, csökkent vesefunkció és bizonyos szövettani elváltozások. A jelenleg ajánlott kezelést a 2012-es KDIGO Clinical Practice Guideline foglalja össze. A meglevő rizikófaktorok alapján minden betegnek speciális vesevédő terápiát javasolnak (elsősorban renin-angiotenzin rendszert blokkolókat). A guideline-ban a szteroid/immunszuppresszív kezelés javaslata alacsony szintű evidenciákra alapozott. Újabban három vizsgálatot szerveztek a speciális vesevédő kezelésekkel együtt adott szteroid/immunszuppresszív kezelés előnyével és rizikójával kapcsolatban. A STOP-IgAN vizsgálatban a szisztémás szteroid/immunszuppresszív kezelés szignifikánsan csökkentette a proteinuriát, de nem állította meg az IgA-nephropathia progresszióját. A TESTING vizsgálatban a szisztémás szteroidterápia szignifikánsan csökkentette a proteinuriát és a progressziót is. Azonban a vizsgálatot idő előtt le kellett állítani a számos súlyos mellékhatás miatt. A budesonidkezelést a NEFIGAN vizsgálatban a bélnyálkahártya immunrendszerének az IgA-nephropathia patogenezisében felvetett szerepe sugallta. A budesonid elsősorban a distalis vékonybélben és a colonban felszabaduló szteroid, amely csökkentette a proteinurát, miközben a vesefunkció változatlan maradt. A számos mellékhatás miatt esetenként leállított kezelés a budesonid szisztémás hatását is felveti. További vizsgálatok szükségesek arra vonatkozóan, hogy mely betegeket kezeljünk szteroid/immunszuppresszív szerekkel a specifikus vesevédő kezelés után és mellett. Orv Hetil. 2017; 158(49): 1946–1952.

Restricted access

Egy homok textúrájú barna erdőtalajjal beállított tenyészedény-kísérletben kétféle meszező anyag (mészkő és dolomit) hatását vizsgáltuk a talaj vízoldható szerves-C-(dissolved organic carbon, DOC) és szerves-N-(dissolved organic nitrogen, DON) tartalmára, zab (Avena sativa L.) jelzőnövény alkalmazásával. A tenyészidő alatt három alkalommal (a 6., 10. és a 15. héten) vettünk talajmintát. A kísérlet eredményei alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

  • A DOC mennyisége statisztikailag igazolható módon növekedett a mészadagok növekedésével mindhárom mintavételi időpontban. Ennek oka a pH emelkedése, ill. a mikrobiális aktivitás fokozódása. A talaj pH-ja és a DOC közötti összefüggés legjobban az y = 0,3733e0,7893x, r = 0,903*** egyenlettel írható le.
  • A DON esetében csak az 1. mintavételnél találtunk szignifikáns mészhatást, a tenyészidő további részében statisztikailag igazolhatóan nem növekedtek a DON-koncentrációk a mészadagokkal.
  • Vizsgálataink arra utalnak, hogy a DOC és a DON biodegradációja eltérő sebességű az adott kísérlet körülményei között.
  • A talaj vízoldható szerves-C-tartalma a 15 hetes tenyészidő alatt szignifikánsan nem változott, míg a DON-koncentráció szignifikáns csökkenést mutatott.
  • A mészkőpor alkalmazásakor magasabb DOC-, ill. DON-koncentrációkat mértünk, mint a dolomitkezeléseknél, de ez statisztikailag nem volt igazolható.

Restricted access
Authors: Imre Tóth, Zsolt Nagy, Tibor Barna and Géza Szűcs

Absztrakt

A gyomor primer lymphomáinak kezelési stratégiája napjainkban a hatékony kemoterápiának és immunoterápiának köszönhetően változás alatt áll. Míg korábban az elsődleges gyógymód a sebészi reszekció volt és a kemoterápia csak mint ennek kiegészítése jöhetett szóba kuratív célból, addig ma ez a trend megfordulni látszik. A korai stádiumú kis malignitású MALT lymphoma – ha a beteg Helicobacter pozitív – 60%-ban meggyógyítható eradikációs kezeléssel. Totalis gastrectomiát vagy szubtotalis reszekciót D2 lymphadenectomiával II.1. stádiumig javaslunk, R1 esetben adjuváns kemoterápiával. Nagy malignitású gyomor lymphoma esetén a stratégia hasonló, azzal a kiegészítéssel, hogy II.1. stádiumban csak akkor van értelme a reszekciónak, ha biztosan R0 status érhető el. Ezeken kívül kemorezisztens betegeknél is indokolt a reszekció. Az előrehaladott esetekben a műtétnek nincs értelme, csak a szövődmények elhárítása lehet a cél. Sajnos a diagnosztikai nehézségek miatt gyakran csak posztoperatíve derül ki, hogy lymphomát operáltunk.

Jelen munkánkban 2000. január 1. és 2005. december 31. közötti 6 éves periódusban kezelt 38 primer gyomorlymphomás betegünk adatait dolgoztuk fel. Összesen 9 beteg került műtétre, reszekciós műtét 6 esetben történt. Műtét előtt csak 1 betegnél tudtuk, hogy lymphomát operálunk.

A tendencia az, hogy a kemoterápia, immuno-kemoterápia egyre nagyobb teret nyer a gyomor lymphomák gyógyításában. Saját anyagunk is ezt a változást tükrözi.

Restricted access
Authors: Ákos Bodnár, Zsuzsa Szabó, Sándor Nagy, Péter Kovács and Tibor Kispál
Restricted access
Restricted access