Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Tibor Pólya x
Clear All Modify Search

A szociálismegismerés-kutatás számos mentális funkció (például gondolkodás, érzelem, motiváció) vizsgálatában alkalmazza a narratív megközelítést, ugyanakkor a narratív struktúra sajátos jellemzőinek szerepe kevés figyelmet kap. Ebben a tanulmányban a narratív perspektíva szerepét vizsgálom. Meghatározom a narratív perspektíva fogalmát és három variációját is (visszatekintő, újraátélő és átélő narratív perspektíva). A narratív perspektíva szerepét tárgyaló narratológiai és diszkurzív elemzések, illetve pszichológiai vizsgálatok áttekintése után hipotéziseket fogalmazok meg a narratív perspektíva és az elbeszélő személy aktuális állapotának minősége (koherenciája, érzelmi intenzitása és a múltbeli tapasztalatok újraszerkesztése) közötti összefüggésről. A hipotéziseket személypercepciós vizsgálatban teszteltem. A résztvevők (26 pszichoterapeuta és 61 laikus) olyan rövid élettörténeti narratívumok elbeszélőit jellemezték, akik identitásuk szempontjából fontos életeseményeket idéztek fel. Az eredmények azt mutatják, hogy a narratív perspektívának jelentős hatása van az elbeszélő személy észlelésére. A visszatekintő narratív perspektívájú elbeszélő személy koherensebb, szociálisan értékesebb, illetve kevésbé impulzív és szorongó, mint az ugyanazon eseményt újraátélő vagy átélő narratív perspektívával elbeszélő személy. Az összefüggés azt a következtetést támogatja, amely szerint a narratív perspektíva részt vesz a felidézett tapasztalatok érzelmi regulációjában.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt

Tanulmányunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a narratív pszichológiai megközelítés az érzelmek kutatásában is alkalmazható. Feltevésünk szerint az érzelmi epizódok, illetve történetek szerkezetének vannak közös pontjai (idői szerkezet, cél alapú gondolkodás és reflexivitás). Vizsgálatunkban 36 személy mesélt történeteket múltbeli érzelmi élményeiről. A történetek 3 szerkezeti jellemzőjét (időbeli kibomlás, narratív értékelés és téri-idői perspektíva) automatikus szövegelemzési eljárásokkal elemeztük. A személyek érzelmi állapotának minőségére kérdőíves eljárás adataiból, illetve fiziológiai mutatók méréséből következtettünk. Elemzésünkben összefüggést találtunk a történet szerkezete és az elbeszélő személy aktuális érzelmi állapotának intenzitása között. Eredményeinket az érzelmek narratív megközelítésének keretében értelmezzük.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access