Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Tibor Papházi x
Clear All Modify Search

A két részben közreadott tanulmány első részében a szerző megkezdi a személyes gondoskodást végzők adatainak áttekintését és elemzését, amely jogszabályi felhatalmazás alapján kerül rögzítésre a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Főbb megállapításai, hogy a szociális szférában örvendetes a szakképzettek számának gyarapodása, de még mindig viszonylag sok szakképzetlen is dolgozik ezeken a területeken. A szakmai képzettség megszerzése hosszú ideig tarthat, és nem egyszerű feladat azoknak, akik munka mellett igyekeznek a szociális képzettséget megszerezni. Míg a szakképzettség szintje az ágazatban emelkedik ugyan, az informatikai elmaradás a közeljövőben a fejlődés akadályává válhat.

Restricted access

A tanulmány első részét a Társadalomkutatás 2005/4. száma közölte. Az írás második része a továbbiakban is a személyes gondoskodást végzők adatainak áttekintésével és elemzésével foglalkozik, amely jogszabályi felhatalmazás alapján kerül rögzítésre a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában. Főbb megállapításai, hogy a szociális szférában örvendetes a szakképzettek számának gyarapodása, de még mindig viszonylag sok szakképzetlen is dolgozik ezeken a területeken. A szakmai képzettség megszerzése hosszú ideig tarthat és nem egyszerű feladat azoknak, akik munka mellett igyekeznek a szociális képzettséget megszerezni. Míg a szakképzettség szintje az ágazatban emelkedik ugyan, az informatikai elmaradás a közeljövőben a fejlődés akadályává válhat.

Restricted access

A tanulmány egy országos viktimizációs felvétel eredményeirol számol be, mely felderíto jelleggel került lekérdezésre az Életmód - idomérleg vizsgálat keretében. A felvétel eredményeképpen felvázolható az áldozat profilja, amely eszerint elsosorban a nagyvárosi, jó anyagi helyzetu értelmiségi és/vagy vállalkozó férfi kategóriáival írható le. A túlnyomórészt vagyon elleni bunözés súlyos terhet ró a háztartásokra, nem utolsósorban azért, mert a feljelentés csak az esetek kisebb részében hoz eredményt. A vizsgálat feltárta, hogy a közbiztonság megítélésében ellentmondások figyelhetok meg, amennyiben nem feltétlenül azok elégedetlenek a közbiztonsággal a legjobban, akiknek a legtöbb okuk volna rá. A nok és az idosebbek kiemelhetoen elégedetlenebbek, mint amennyire azt tényleges veszélyeztetettségük indokolná.

Restricted access

A társadalomban tapasztalható rendkívül erős politikai megosztottság még a családdal kapcsolatba hozható cikkekben is megjelenik. A családpolitika önállóan elsősorban akkor kerül bele a politikai sajtóba, ha valamilyen konkrét politikai eseményhez, kormányzati intézkedéshez kapcsolható. Mivel az önálló családpolitika általában nem jelent fajsúlyos kérdést a napi- és heti sajtóban, lényegében beolvad a szociálpolitikába.

Restricted access

A tanulmány első része elméleti szinten próbálja megközelíteni a büntető ítélkezés szigorúságának kérdését. Arra a következtetésre jut, hogy Európában a polgári társadalom fejlődésének eredményeképpen az ítélkezés történeti léptékben enyhült, megszűnt a halálbüntetés és a büntetések kegyetlen brutalitása. Az ítélkezés leginkább akkor válhat kegyetlenné, ha az ítélkező vagy a cselekménnyel összefüggő tárgyi oldal elemeit veszi semmibe (abszurd a szigorúság, amikor nincs is cselekmény), vagy az elkövetői oldalt negligálja (kivételes a szigorúság, amikor büntetőjogi értelemben nincs elkövető). A normál, kiegyensúlyozott ítélkezés viszont egyaránt mérlegeli a cselekményi és az elkövetői oldalt. A büntető ítélkezéssel kapcsolatban tehát nem is annyira a szigorúság és az enyheség a központi kérdés, hanem inkább olyan fogalmak, mint az arányosság, a kiegyensúlyozottság, a korrektség vagy a differenciáltság.

Restricted access

A tanulmány második része a bírósági statisztika adatainak segítségével közelíti meg az ítélkezés szigorúságát. Az adatok vizsgálata alapján az mutatható ki, hogy a szigorúság mértékét leginkább a cselekmény jellege (vétség, bűntett, erőszakos bűntett) és az elkövető előélete (büntetlen, visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlő, visszaeső) határozzák meg, ezek együttesen is hatnak, így a hatás még erősebb. A bírói szigor pedig annál nagyobb érdeksérelmet okoz, minél nagyobb a cselekmény súlya és az elkövető veszélyessége.

Restricted access

A tanulmány harmadik része az életkor és a szigorúság kapcsolatát vizsgálja részletesebben abból a szempontból, hogy vajon a fiatalkorúak kaphatnak-e súlyosabb büntetést, kimutatható-e nagyobb szigorúság velük szemben, mint az idősebb korosztályok esetében. Az adatok vizsgálata alapján azt találtuk, hogy a fiatalabb kor önmagában nem valószínűsít erőteljesebb szigorúságot, a részletesebb elemzés is azt mutatja, hogy a bíróság a cselekmény súlyát és az elkövető veszélyességét mérlegeli az ítélethozatalkor, így az erőszakos visszaesők akkor is súlyosabb ítéletet kaphatnak, ha fiatalkorúak.

Restricted access

A sajtóelemzés képes annak kimutatására, hogy mit jelentett a válság 2007-ben, amikor a napjainkban is tartó válság valójában elkezdődött. A két legnagyobb példányszámú hazai napilap elektronikus archívumainak áttekintése után azt állapíthatjuk meg, hogy a válsággal összefüggésben a lapok elsődlegesen részben annak a politikai válságnak a következményeiről cikkeztek, amely 2006 őszén kezdődött az akkori miniszterelnök Balatonőszödön elmondott beszédének nyilvánosságra hozatalával, részben a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásáról tudósítottak, harmadrészt az akkori legnagyobb ellenzéki párt megszólalóinak szociális válságként tálalt megnyilatkozásait tárgyalták. A két lap – politikai irányultságának megfelelően – eltérően írt a válságról a politikai és a szociális válság tekintetében, viszont lényegében azonos módon tárgyalta a pénzügyi válság kibontakozását.

Restricted access

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access
Authors: Erzsébet Hatvani and Tibor Papházi

A tanulmány elsősorban azt vizsgálja, mi lesz azokkal a fiatalokkal, akiket korábban javítóintézeti nevelésre ítéltek. A vizsgálat alapján a javító utáni életutak három fő típusa bontakozik ki: korai visszaesés, visszaesés-közeli peremhelyzet, beilleszkedés. Az, hogy a fiatal melyik útra kerül, leginkább az eredeti családi kapcsolataitól, esetleges új családi viszonyaitól, iskolai végzettségétől és rendelkezésére álló munkaalkalmaktól függ. A további életút számára döntő a fiatal szociális tőkéje, a tágabb szociális kategóriához való tartozása és magának a javítóintézetnek a segítségnyújtási lehetőségei. Általában nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt még a társadalomba beilleszkedő fiatalok élete is erős küszködések közepette zajlik.

Restricted access