Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Tibor Tauzin x
Clear All Modify Search

A megfelelő definíció és definíciós metódus rövid meghatározása után a kognitív tudományban használt definíciók jellemző hibái kerülnek bemutatásra. A definíciótípusok, a gyakori definíciós hibák és több diszciplína definíciópéldáinak áttekintése után feltárjuk a kognitív tudományban uralkodó definíciós gyakorlatot. A nem megfelelő definíciók által okozott következmények elemzését követően a megfelelő definíciók létrehozásának módját és ennek pozitív hatásait mutatjuk be.

Restricted access

Jelen cikkben áttekintem az elmúlt másfél évtized összehasonlító pszichológiai mesterséges nyelvtan kísérleteit. Az állatok mesterséges nyelvtan tanulása a statisztikai tanulást, algebrai tanulást és hierarchikus szabálytanulást megcélozva kerül bemutatásra. Ezt követően új modellt javaslok, ami megmagyarázhatja a terület egyes ellentmondásosnak tűnő eredményeit. Amellett érvelek, hogy a szociális fajok szükségszerűen kifinomult kontingenciadetekcióval rendelkeznek, ami lehetővé teszi a számukra, hogy együttjárásokat kövessenek nyomon változatos ingerek közt. Ez a mechanizmus és egy repetíciódetektor, ami az azonos ismétlődő ingerekre érzékeny, kontingenciaprofilokat hoz létre. Ezek segíthetnek felismerni az ismétlődő absztrakt jelzéseket, így algebrai vagy hierarchikus szabályok egy részét.

Restricted access

Absztrakt

A kontingenciát, és ezen keresztül a viselkedés hatékonyságának észlelését, két különböző folytonos változó határozza meg. A kapcsoltság (c) azt mutatja meg, hogy mekkora valószínűséggel vezet egy adott E 1 előzmény bármilyen releváns következményhez. A konzisztencia (cy) értéke azt jelzi, hogy egy adott E 1 előzmény mekkora valószínűséggel vezet egy adott E 2 következményhez. Hipotézisünk az, hogy a viselkedés észlelt hatékonyságát egyaránt csökkenti az, ha a kapcsoltság és a konzisztencia értékét csökkentjük, mert ezek együtt határozzák meg az észlelt kontingenciát, és ezen keresztül a viselkedés észlelt hatékonyságát is. Kísérletünkben a kapcsoltság és konzisztencia értékét egymástól függetlenül variáltuk. A résztvevők (n = 136) egy olyan szoftvert használtak, amiben két gombot nyomhattak meg, a képernyőn pedig két ábrát láthattak megjelenni: a bal oldalon egy piros négyszöget, míg a jobb oldalon egy zöld négyszöget. A feladatuk az volt, hogy hozzanak létre folytonos piros-zöld felvillanás sorozatot. Az 50. gombnyomást követően a résztvevőknek arra kellett válaszolniuk, hogy létre tudták-e hozni a kívánt ábrasorozatot. Ha a kapcsoltság és konzisztencia értéke is magas volt, a kísérleti személyek összefüggést feltételeztek a gombnyomás és a felvillanások közt, vagyis hatékonynak észlelték viselkedésüket. Ha a két mutató valamelyike alacsony értéket vett fel, szignifikánsan kevesebb kísérleti személy észlelte viselkedését hatékonynak, az eredmények tehát igazolták a hipotézist. Úgy tűnik, hogy a kapcsoltság és konzisztencia együttesen határozzák meg az észlelt kontingencia nagyságát, és ezen keresztül a viselkedés hatékonyságának érzetét. Az eredmények alapján egzakt formában is megadható, hogy a kapcsoltság (c), valamint a konzisztencia (cy) mutató alapján mekkora valószínűséggel fogja valaki hatékonynak megélni viselkedését az adott helyzetben. Eszerint: e = c × cy, ahol e azt jelzi, hogy az adott személy mekkora valószínűséggel gondolja majd az adott viselkedést hatékonynak, c a kapcsoltság értéke, cy pedig a konzisztenciáé.

Restricted access