Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: Timea Németh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A 2013-as évet követő, fokozódó nemzetközi migrációs nyomás váratlan kihívások elé állította az európai uniós tranzit- és célországok egészségügyi ellátórendszereit és szakembereit. Európa-szerte is egyre inkább előtérbe került az olyan, ún. ’kulturálisan kompetens’ egészségügyi ellátórendszerek kialakításának fontossága, amelyek képesek alkalmazkodni és megfelelő választ adni a változó összetételű populációk szükségleteire, valamint figyelembe veszik a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűséget. Ma már köztudott, hogy az egészségi állapotban mutatkozó egyenlőtlenségek hátterében főként társadalmi-gazdasági tényezők állnak, és hogy ezek az egyenlőtlenségek egyes etnikai és kulturális kisebbségek körében különösen nyilvánvalóak. Esetükben ehhez hozzáadódik, hogy gyakran még az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is komoly akadályokba ütközik, beleértve a nyelvi és kulturális különbségekből eredő akadályokat, amelyek elsődlegesen az ellátórendszer és a beteg közötti kommunikáció és egyéb interakciók során manifesztálódnak. A kommunikációs nehézségek és félreértések az ellátók körében frusztrációhoz és előítéletekhez, a betegek részéről pedig az orvossal való együttműködés hiányához is vezethetnek, így hosszú távon hozzájárulhatnak a betegek rosszabb egészségi mutatóihoz. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a lehető legjobb minőségű egészségügyi ellátás biztosítása érdekében a többségi társadalomtól eltérő nyelvű, kultúrájú, vallású migráns, etnikai vagy más kisebbségi populációk ellátása során egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a különbözőségekből fakadó nehézségek leküzdésére, és ennek egyik fontos lépése az interkulturális kompetenciák fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben. Közleményünkben az interkulturális kompetencia fogalmát, tartalmát és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül klinikai és egészségügyi környezetben. Orv Hetil. 2020; 161(32): 1322–1330.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Erika Marek
,
Réka Kalmár
,
Nóra Faubl
,
Zsuzsa Orsós
, and
Tímea Németh

Absztrakt:

Bevezetés: Kutatásaink során egészségügyi dolgozók körében vizsgáltuk a legnagyobb hazai etnikai kisebbséggel, a roma populációval kapcsolatos előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátás során. Célkitűzés: Válaszokat kerestünk arra, hogy az ellátórendszerben esetlegesen jelen lévő előítélet mennyire befolyásolhatja ezen csoportok ellátáshoz való hozzáférését, az ellátás minőségét és ezeken keresztül a páciensek egészségét. Módszer: Félig strukturált interjúkat készítettünk 2017. június és 2018. május között 13 interjúalannyal. A diktafonnal rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Válaszadóink általánosságban megerősítették az előítéletek jelenlétét az egészségügyi ellátórendszerben. Kevéssé jellemző az előítéletes attitűd és diszkriminatív magatartás azokon az osztályokon, ahol eleve gyakoribb a hátrányos helyzetű (HIV-pozitív, hajléktalan) betegek előfordulása (például infektológia). Az előítéletesség nem kifejezetten a roma etnikai kisebbség felé irányul, hanem kiterjed olyan populációkra is, amelyek rossz társadalmi-gazdasági körülmények között, mélyszegénységben élnek, vagy amelyek rossz egészségi állapotának hátterében önromboló magatartásformák feltételezhetők (alkoholizmus, droghasználat). Válaszadóink határozott véleménye szerint az esetleges előítéletesség nem vezet a mindenki számára hozzáférhetőnél rosszabb ellátáshoz, sőt gyakran inkább pozitív diszkrimináció valósul meg. Az előítéletesség közvetlenül nem vezet rosszabb egészségi állapothoz, az azonban nem zárható ki, hogy közvetve hozzájárulhat, amennyiben a beteg egy korábban megélt vagy vélt negatív tapasztalat miatt a későbbiekben nem fordul időben orvoshoz. Következtetés: Felméréseink megerősítették a romák iránti előítéletesség alkalomszerű jelenlétét a hazai egészségügyi ellátórendszerben, vizsgálatunk alapján azonban a roma populáció rosszabb egészségi mutatóihoz ez kevéssé járul hozzá. Eredményeink felhívták a figyelmet arra is, hogy a megelőzés szempontjából kulcsfontosságú mindkét fél edukációja, valamint az ellátók kiégésprevenciója. Orv Hetil. 2020; 161(19): 789–796.

Open access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Karolina Janacsek
,
Tímea Tánczos
,
Tünde Mészáros
, and
Dezső Németh

Tanulmányunkban egy olyan neuropszichológiai mérőeljárást mutatunk be, amely alkalmas a munkamemória életkori változásainak vizsgálatára és patológiáinak differenciált feltérképezésére. Ez a hallási mondatterjedelem (Listening Span) teszt, amely az egyik legtöbbet használt munkamemóriát mérő eljárás az angolszász nyelvterületen. Kutatócsoportunk elkészítette a teszt magyar nyelvű változatát, ezzel bővítve a magyar nyelven rendelkezésre álló munkamemóriát mérő tesztbattériát. A hallási mondatterjedelem teszt legnagyobb előnyei, hogy elődeinél szélesebb célcsoportokban alkalmazható, például olvasni nem vagy nehezen tudó populációknál is, valamint az olvasni tudó célcsoportoknál is objektívebb képet tud adni az emlékezeti kapacitásról, kiküszöbölve az olvasási képességekben mutatkozó egyéni különbségeket. Emellett hasznos segédeszköz lehet tanulási nehézségek azonosításában és a neuropszichológiai diagnosztikában. Tanulmányunkban közzé tesszük a teljes hallási mondatterjedelem tesztet és a hozzá tartozó normatív adatokat.

Restricted access

Interkulturális kompetenciák fejlesztése a hatékonyabb betegellátás és a nemzetközi gyógyító és kutatói együttműködések érdekében

Developing intercultural competences for more effective patient care and international medical and research collaborations

Orvosi Hetilap
Authors:
Timea Németh
,
Erika Marek
,
Nóra Faubl
,
Balázs Sütő
,
Marquette Jon
, and
Gabriella Hild

Bevezetés: Globalizálódó világunkban a társadalmak multikulturálissá válása következtében az interkulturális kompetenciák szerepe egyre inkább nő az egészségügyi ellátórendszerekben. Ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését már az orvosképzésben el kell kezdeni. Célkitűzés: Magyar orvostanhallgatók körében végzett kvalitatív vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az interkulturális kompetenciák fejlesztésére irányuló elektív kurzusunknak a célzottan multikulturális hallgatói összetétele mennyiben járul hozzá e kompetenciák fejlesztéséhez. Módszer: Akciókutatásunk keretében félig strukturált, fókuszcsoportos interjúkat készítettünk 35 magyar orvostanhallgatóval 2021. április–november között. A digitálisan rögzített interjúk leiratát kvalitatív módszerekkel értékeltük. Eredmények: Az interjúk tematikus elemzését követően a hallgatók véleményének nagy többségét a következő négy témakategória valamelyikébe tudtuk besorolni: 1) a nemzetközi hallgatókkal való közös tanulás előnyei, 2) a kulturális tudatosság fejlődése, 3) nyitott gondolkodásmód fejlesztése, valamint 4) az interkulturális kompetenciák várható hosszú távú hatása az orvosi munkára. A magyar diákok a multikulturális összetételű kurzuson való közös tanulást összességében pozitívan értékelték. A fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a magyar hallgatók önértékelt interkulturális kompetenciája a félév végére fejlődött a kurzus és annak multikulturális összetétele eredményeként. Következtetés: A multikulturális hallgatói populációból álló kurzus hozzájárulhat és elősegítheti az interkulturális kompetencia elsajátítását, amit hosszú távon mind a betegellátásban, mind pedig az egészségügyi teameken belüli eredményes kommunikációban, valamint a nemzetközi gyógyító, kutatói és tudományos együttműködésekben is hatékonyan tudnak hasznosítani a jövő orvosai. A multikulturális hallgatói környezet biztosítása az órákon, az interaktív oktatási módszertan, valamint az interkulturális projektmunka számos lehetőséget rejt magában a tanulási-tanítási folyamat még hatékonyabbá tétele érdekében, így érdemes alkalmazni azokat a jövőben új kurzusok kidolgozása során. Orv Hetil. 2022; 163(44): 1743–1750.

Open access

A diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése egészségbiztosítási adatok alapján

Assessing the epidemiological disease burden and health insurance treatment cost of diabetic polyneuropathy based on health insurance claims data

Orvosi Hetilap
Authors:
Tímea Csákvári
,
Diána Elmer
,
Noémi Németh
,
Zsuzsanna Kívés
,
István Wittmann
,
József Janszky
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: Az idegrendszeri károsodás az egyik leggyakrabban kialakuló komplikáció a cukorbetegek körében, mely az egyénnek és a finanszírozónak is jelentős terhet jelent. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt a diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Az adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak, és a 2018. évet fedik le. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a 100 000 lakosra jutó igénybevételi prevalenciát, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban és ellátási típusonként. A vizsgált kórképet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (10. revízió) szerinti G6320-as kóddal azonosítottuk. Eredmények: A diabeteses polyneuropathia kezelésére a NEAK 6,63 milliárd Ft (24,52 millió USD; 20,78 millió EUR) egészségbiztosítási kiadást fordított 2018-ban. E költségek legnagyobb hányadát a gyógyszerek ártámogatása adta (78,29%). A teljes népességre számolt, 100 000 főre vetített prevalencia 862/100 000 fő volt a férfiak, 981/100 000 fő a nők esetében, együtt 924/100 000 fő a járóbeteg-szakellátásban. A 65–74 évesek jelentek meg a legnagyobb számban az egyes ellátási szinteken. A nemek eloszlása között a legtöbb vizsgált korcsoport tekintetében számottevő különbség nem tapasztalható, 65 év felett azonban már jóval magasabb a nők aránya. Következtetés: A betegség előfordulási gyakorisága a nők esetében 15,6%-kal magasabb. Idősebb korban jelentősen magasabb betegszámot figyeltünk meg. A neuropathiás szövődmények elkerülése érdekében a terápiás kezelésen túl a megelőzésre is sokkal nagyobb figyelmet javasolunk fordítani. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45.

Summary. Introduction: Neurological complications are the most common type of complications among type 2 diabetes mellitus patients, which put a heavy burden on both individuals and health insurance organizations. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological and health insurance disease burden of non-insulin-dependent diabetes with neurological complications. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018. Data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population according to age groups and sex. Patients were identified with the following code of the International Classification of Diseases, 10th revision: G6320. Results: In 2018, NHIFA spent 6.63 billion HUF (24.52 million USD; 20.78 million EUR) on treating diabetic polyneuropathy. Reimbursement of pharmaceuticals was the main cost driver (78.29% of total expenditure). Based on patient numbers in outpatient care, prevalence in 100 000 population was 862 men, 981 women, together 924 people based on outpatient-care utilization. Most patients were aged between 65–74 years in all forms of care. Regarding sex, no significant differences were found among most age groups, however, the ratio of women tends to be higher above 65 years of age. Conclusion: Prevalence was found to be by 15.6% higher among women. Significantly higher patient numbers were found in old age. Besides therapeutic interventions, prevention should gain considerably more attention to avoid polyneuropathic complications. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 38–45.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Tímea Milisits-Németh
,
Orsolya Gabriella Balogh
,
István Egerszegi
,
László Kern
,
R. Garth Sasser
, and
György Gábor

The early detection of pregnancy and the determination of fetal numbers have economic benefits in sheep production because of the seasonal breeding patterns where missing a breeding opportunity means the loss of one productive year. The purpose of this study was to evaluate the efficacy of the B6-HRP ELISA for ovine pregnancy-specific protein B (oPSPB) measurement in the detection of pregnancy and estimation of fetal numbers in different sheep breeds. BioPRYN® ELISA assay kit was used for the detection of pregnancy in the experimental animals. Ninety-three ewes of three breeds (British Milksheep – BM, Lacaune – L and Transylvanian Racka – TR), each from three farms in Hungary, were included in the study. BM and L ewes were artificially inseminated (AI). Thirty-five days after AI, all ewes were examined by transabdominal ultrasound. The TR flock was mated naturally over a six-week period. At the end of the mating period, the ewes were similarly examined by ultrasound. Blood samples were taken from all pregnant ewes twice (35 and 65 days after AI), and serum samples were assayed by the BioPRYN test. It can be concluded that the detection of serum PSPB by ELISA is a much easier, safer, less expensive and highly accurate method for the detection of ovine pregnancy. Although some breed-related differences were detectable at 35 and 65 days post breeding, no differences in oPSPB levels were found in pregnant ewes carrying different numbers of fetuses.

Restricted access

A heveny szívinfarktus okozta országos epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon

Epidemiological disease burden and annual health insurance treatment cost of acute myocardial infarction in Hungary

Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Németh
,
Dóra Endrei
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Lilla Horváth
,
Luca Fanni Kajos
,
Attila Cziráki
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok között szerepelnek világszerte, az összes halálozás egyharmadáért, míg az európai halálozások közel feléért felelősek. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja volt a heveny szívinfarktus okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése. Adatok és módszerek: Adataink a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisából származnak a 2018-as évre vonatkozóan. Meghatároztuk az éves betegszámokat és a legnagyobb kiadással rendelkező ellátási forma, az aktívfekvőbeteg-szakellátás tekintetében a 100 000 főre jutó prevalenciát, valamint az éves egészségbiztosítási kiadásokat korcsoportos és nemenkénti bontásban az egyes ellátási típusokra vonatkozóan. A heveny szívinfarktust a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának 10. revíziója alapján az I21-es kódcsoporttal azonosítottuk. Eredmények: A NEAK heveny szívinfarktusra fordított kiadása összesen 16,728 milliárd Ft (61,902 millió USD; 52,463 millió EUR) volt 2018-ban. A teljes kiadás 95,8%-át az aktívfekvőbeteg-szakellátás költségei (16,032 milliárd Ft; 59,321 millió USD; 50,276 millió EUR) képezték; ezen ellátási forma keretén belül összesen 16 361 fő (9742 férfi és 6619 nő) került kórházi felvételre. A valamennyi életkorra számított, 100 000 lakosra vetített prevalencia 208,54 beteg volt a férfiak és 129,61 beteg a nők esetében az aktívfekvőbeteg-szakellátásban. A nemenkénti eloszlást tekintve az aktívfekvőbeteg-szakellátásban a férfiak abszolút száma – a 75 év felettiek kivételével – valamennyi vizsgált korcsoportban meghaladta a nőkét. Következtetés: Az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevétele bizonyult a legfőbb költségtényezőnek. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Summary. Introduction: Cardiovascular diseases have been the leading causes of death worldwide accounting for one third of all-cause mortality, and nearly half of mortality in Europe. Objective: The aim of our study was to determine the epidemiological disease burden of acute myocardial infarction. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for 2018. Data analysed included annual patient numbers, prevalence per 100 000 population in acute inpatient care, health insurance costs calculated for age groups and sex for all types of care. Patients with acute myocardial infarction were identified with the code: I21 of the International Classification of Diseases, 10th revision. Results: In 2018, NHIFA spent 16.728 billion HUF on the treatment of acute myocardial infarction, 61.902 million USD, 52.463 million EUR. Acute inpatient care accounted for 95.8% of costs (16.032 billion HUF; 59.321 million USD; 50.276 million EUR) with 16 361 persons (9742 male; 6619 females) hospitalised. Based on patient numbers in acute in-patient care, prevalence per 100 000 among men was 208.54, among women 129.61 patients. In all age groups, except for patients aged >75 years, the number of males was higher than that of females. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver in the treatment of acute myocardial infarction. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 6–13.

Open access

A cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás egyenlőtlenségei Európában 1990 és 2014 között

Inequalities in premature mortality due to cerebrovascular disease in Europe between 1990 and 2014

Orvosi Hetilap
Authors:
Noémi Németh
,
Dóra Endrei
,
Lilla Horváth
,
Diána Elmer
,
Tímea Csákvári
,
Róbert Pónusz
,
László Szapáry
, and
Imre Boncz

Összefoglaló. Bevezetés: A cerebrovascularis betegségek népegészségügyi szempontból jelentősek, világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, és a rokkantság egyik fő okát képezik. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a cerebrovascularis betegségekből eredő, idő előtti halálozás hazai és nemzetközi adatainak elemzése régiónkénti bontásban a 45–59 éves korcsoportban. Módszerek: Retrospektív, kvantitatív elemzés keretében vizsgáltuk a cerebrovascularis betegségekből eredő, korspecifikus, 1990 és 2014 közötti halálozást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régióján belül kiválasztott nyugat-európai (n = 17), kelet-európai országokban (n = 10) és a volt Szovjetunió utódállamaiban (n = 15), 100 000 főre vetítve, a WHO Európai Halálozási Adatbázisának adatai alapján. Leíró statisztikai módszereket, idősoros kimutatást, Kruskal–Wallis-próbát alkalmaztunk. Eredmények: A cerebrovascularis betegségekből eredő, 100 000 főre vetített korspecifikus halálozás a nyugat-európai országokban volt a legalacsonyabb (férfiak: 1990: 35,14, 2014: 14,31; nők: 1990: 21,11, 2014: 8,76) és a Szovjetunió utódállamaiban a legmagasabb (férfiak: 1990: 134,19; 2014: 91,13; nők: 1990: 83,62, 2014: 41,83) (p<0,05). A kelet-európai és a nyugat-európai országok, valamint a nyugat-európai országok és a Szovjetunió utódállamainak korspecifikus, cerebrovascularis halálozása között szignifikáns különbséget találtunk mindkét nemben (1990, 2004, 2014: p<0,05). A cerebrovascularis betegségek korspecifikus standardizált halálozása 1990 és 2014 között a nyugat-európai országokban (férfiak: –59,28%, nők: –58,29%) csökkent a legnagyobb mértékben, melyet a vizsgált kelet-európai országok (férfiak: –54,14%, nők: –57,53%), majd a Szovjetunió utódállamai (férfiak: –32,09%, nők: –49,97%) követtek. Következtetések: A korspecifikus, cerebrovascularis halálozás a férfiak és a nők körében egyaránt csökkent az egyes régiókban. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál jobban, 62,2%-kal csökkent a férfiak és 59,1%-kal a nők korai cerebrovascularis halálozása 1990 és 2014 között. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

Summary. Introduction: Cerebrovascular diseases are a significant public health concern, they are among the leading causes of death worldwide and one of the major causes of disability. Objective: Our aim was to analyse national and international data regarding premature, cerebrovascular disease mortality per region in the 45–59 age group. Methods: We performed a retrospective, quantitative analysis on age-specific, premature cerebrovascular disease mortality between 1990 and 2014 per 100 000 population on data derived from the World Health Organisation, European Mortality Database on Western European (n = 17), Eastern European (n = 10) countries, and countries of the former Soviet Union (n = 15). Descriptive statistics, time series analysis and Kruskal–Wallis test were performed. Results: Age-related, cerebrovascular disease mortality per 100 000 population was the lowest in Western European countries (males: 1990: 35.14, 2014: 14.31; females: 1990: 21.11, 2014: 8.76), and the highest in former Soviet Union countries (males: 1990: 134.19; 2014: 91.13; females: 1990: 83.62, 2014: 41.83) (p<0,05). Significant differences were found in age-specific, cerebrovascular disease mortality in both sexes between Eastern and Western European countries and former Soviet Union countries (1990, 2004, 2014: p<0.05). Between 1990 and 2014, age-specific, standardized cerebrovascular disease mortality showed the biggest decrease in Western European countries (males: –59.28%, females: –58.29%) followed by Eastern European (males: –54.14%, females: –57.53%) and former Soviet Union countries (males: –32.09%, females: –49.97%). Conclusions: Age-specific, cerebrovascular disease mortality decreased in both sexes in all regions analysed. Hungary was found to have seen a decrease above the Western European average, premature cerebrovascular mortality decreased by 62.2% in males and 59.1% in females between 1990 and 2014. Orv Hetil. 2021; 162(4): 144–152.

Open access

Kulturális különbözőségek elfogadása a külföldi orvostanhallgatók beilleszkedésében

Accepting cultural differences in the integration of foreign medical students

Orvosi Hetilap
Authors:
Nóra Faubl
,
Zsuzsanna Pótó
,
Erika Marek
,
Béla Birkás
,
Zsuzsanna Füzesi
, and
Timea Németh

Összefoglaló. Bevezetés: A 21. századra a multikulturális társadalmi közegben az interkulturális tudás, mint készség, fokozott mértékben válik kulcskompetenciává. E társadalmi kompetencia elsajátításának egyik lehetséges területe a nemzetközi hallgatói mobilitás, mely világszerte, így hazánkban is, egyre nagyobb jelentőségű. Célkitűzés: Magyar és külföldi hallgatók körében folytatott vizsgálatunk fókuszában a beilleszkedési folyamatoknak, valamint az interkulturális kompetencia és érzékenység kialakulásának és fejlődésének vizsgálata állt, a Pécsre érkező mintegy 60 különböző kultúra, valamint a magyar befogadó közeg vonatkozásában egyaránt. Kutatásunk során többek között arra kerestünk választ, hogy az eredeti és a befogadó kultúra közötti különbségek mely területeken nyilvánulnak meg a leginkább, illetve egy másik kultúrához történő alkalmazkodás során milyen beilleszkedést lassító vagy támogató tényezők tárhatók fel. Módszer: Kutatásunkban kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk, önkitöltéses kérdőíves felmérés, valamint fókuszcsoportos interjúk formájában. A PTE ÁOK német, angol és magyar nyelvű általánosorvos-képzésében részt vevő hallgatókat a 2010 és 2018 közötti időszak tavaszi szemesztereiben saját fejlesztésű, anonim, önkéntesen kitölthető kérdőívvel kerestük meg (a kitöltött kérdőívek száma: n = 13 084 kérdőív). A kérdőíveket három tanévben hét, félig strukturált fókuszcsoportos interjúval egészítettük ki (n = 92 fő). Eredmények: A hazánkba érkező külföldi orvostanhallgatók számára a befogadó közeghez való alkalmazkodást tekintve a kapcsolódás elsősorban a szocializációs, nyelvi, kommunikációs különbségek miatt bizonyult kihívásnak. Megállapítható azonban, hogy a képzési idő előrehaladtával a különbözőségekből fakadó nehézségek csökkentek, így a hallgatók egyre inkább képessé váltak az etnorelatív irányba történő elmozdulásra, valamint a multikulturális közeg pozitív aspektusainak értékelésére. Következtetések: A multikulturális környezetben folytatott tanulmányok alatt a kultúraközi kapcsolódási pontok és együttműködések kialakulása és fejlődése lehetővé teszi és támogatja az interkulturális kompetencia elsajátítását, annak minden résztvevője számára, akár az egyetemi képzésen túlmutatóan, a későbbi orvosi pályát tekintve is. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.

Summary. Introduction: In the increasingly multicultural social environment of the 21st century, intercultural knowledge as a social skill is gradually becoming a key competence. One of the possible areas of acquiring this competence is international student mobility, which is of increasing importance worldwide, including Hungary. Objective: The focus of our study was to examine integration processes and the development and improvement of intercultural competence and sensitivity among Hungarian and international students, both in relation to the approximately 60 different cultures arriving in Pécs and in relation to the Hungarian host environment. In the course of our research, we sought – among other factors – areas, in which the differences between the original and the host culture are the most prominent, and we aimed at identifying those factors that are slowing down or supporting the integration during the adaptation period to another culture. Method: In our research, we used both quantitative and qualitative methods, in the form of a self-administered questionnaire and focus group interviews. General medical students of the University of Pécs studying in the German-, English- and Hungarian-language programmes participated in the survey during the spring semesters of the academic years between 2010 and 2018. We used our self-developed questionnaires (number of completed questionnaires: n = 13 084), which were filled in on a voluntary basis and anonymity was ensured. The questionnaires were supplemented with seven semi-structured focus group interviews over three academic years (n = 92 students). Results: Regarding the adaptation to the host environment of foreign medical students studying in Hungary, relationship building arising from socialization, language and communication differences, proved to be a challenge. However, it can be stated that as the training time progressed, the difficulties arising from the differences decreased, so that the students gradually became more able to move towards an ethno-relative direction and evaluated the positive aspects of the multicultural environment. Conclusion: During studies in a multicultural university environment, the emergence and development of intercultural connections and collaborations enable and support the acquisition of intercultural competence for all of the students, which will be of great benefit for them, even beyond the university, in their future medical career. Orv Hetil. 2021; 162(25): 978–987.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zsuzsanna Putz
,
Tímea Martos
,
Nóra Németh
,
Anna Erzsébet Körei
,
Márta Szabó
,
Orsolya Erzsébet Vági
,
Miklós Soma Kempler
, and
Péter Kempler

A D-vitamin csontanyagcserén túlmutató hatása a tudományos figyelem középpontjába került az utóbbi években. A cukorbetegséggel és annak szövődményeivel kapcsolatos vizsgálatok pedig kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Egyre több adat támasztja alá a D-vitamin-hiány és a cukorbetegség kapcsolatát, a diabeteses neuropathia és a D-vitamin kapcsolatáról azonban eddig kevés és ellentmondó adat áll rendelkezésre. A többségében 2-es típusú cukorbetegek körében végzett vizsgálatok alátámasztják a D-vitamin-hiány és a neuropathia előfordulása, illetve a neuropathia okozta tünetek súlyossága közötti kapcsolatot. A legújabb tanulmányok a talpi fekélyek kialakulásában is felvetik a D-vitamin-hiány kóroki szerepét. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2012–2015.

Open access