Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Tivadar Hüttl x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szabolcs
,
Gábor Veres
,
Tivadar Hüttl
,
Gábor Bíró
,
Attila Tóth
,
Zoltán Szeberin
,
Mária Windisch
, and
György Acsády

Közleményünkben egy nagy, az aorta ascendesben elhelyezkedő – szisztémás embolizációt okozó – lebegő thrombus sikeres eltávolításáról számolunk be. Diagnózisához felhasználtuk az echokardiográfiát, a komputertomográfiát (CT), az angiográfiát és a kardiális mágneses rezonancia (CMR) vizsgálatot. Szokatlan, az adott helyzetre kidolgozott sebésztechnikai megoldással távolíthattuk el a bal coronaria szájadéktól 2 cm-re disztálisan elhelyezkedő, nagy méretű, szabadon lebegő thrombust. A normotermiában elvégzett rövid keringésmegállítás biztonságát az izolált agyi perfúzió biztosította. A beteget a műtétet követő hetedik napon, eseménytelen posztoperatív szak után bocsátottuk el.

Restricted access

A 100. magyar szívátültetés margójára: Egy elemző számvetés

To the margin of the one hundredth hungarian heart transplantation: An analizer´s rewiev

Magyar Sebészet
Authors:
Zoltán Szabolcs
,
Endre Moravcsik
,
Tivadar Hüttl
,
István Hartyánszky
,
Astrid Apor
,
Elektra Bartha
,
Miklós Kertai
, and
Elek Bodor

Absztrakt

A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján 2006. szeptember 28-án megtörtént a 100. szívátültetés, majd 15 évvel a magyar szívátültetési program 1992. évi elindítását követően. Ez adja az aktualitását az elmúlt 15 év eredményei áttekintésének. A viszonylag magas műtéti halálozás (15,68%) leggyakoribb oka az akut graft elégtelenség. A Kaplan-Meier túlélési görbe alapján 56%-os 5 éves, és 46%-os 10 éves túlélés találtak. A jelenleg is élő 63 beteg 95% a New York Heart Assotiation (NYHA) I. stádiumban van. A késői halálokok sorában a rosszindulatú betegségek előfordulása a leggyakoribb. Szerzők megállapítása szerint a műtéti szám emelkedésének legfőbb akadálya a várólistára kerülő kevés beteg.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Orsolya Friedrich
,
Endre Moravcsik
,
Tibor Gyöngy
,
Tivadar Hüttl
,
István Hartyánszky
,
Ágnes Petrohai
, and
Elek Bodor

A végstádiumú szívelégtelenség jelenleg ismert, hosszú távon legeredményesebb kezelési módszere a szívtranszplantáció. Célkitűzés: A szerzők a hazai szívátültetések eredményességének javítása érdekében retrospektíve megvizsgálták az első 16 év minden fellelhető adatát a korai műtét utáni időszak tekintetében és összevetették a szakirodalomban található eredményekkel. Módszer: 1992. január 3. és 2007. december 31. között 125 beteg esetében 127 szívátültetés történt Magyarországon. Az Ér- és Szívsebészeti Klinika dokumentációján kívül az Igazságügyi Orvostani Intézet archívuma, az Országos Vérellátó Szolgálat regisztere és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet adatai szolgáltak forrásként. Eredmények: A korai halálozás az utóbbi időszakban erősen közelít a nemzetközi gyakorlatban tapasztalható szinthez. Vezető halálokként a szerzők gyakorlatában is a donorszív elégtelensége tehető felelőssé a legnagyobb számban. Mellette fertőzés, műtétkor nem uralható vérzés és többszervi elégtelenség fordult elő gyakrabban. Súlyos graftelégtelenség kezelésére egy esetben sikeres retranszplantáció történt, a leghatékonyabbnak ismert műszívkezelés azonban a vizsgált időszakban teljesen hiányzott a hazai eszköztárból. A heveny kilökődés kezelésére alkalmazott gyógyszeres terápia, a nemzetközi szintnek megfelelően, kiváló eredményűnek bizonyult. Következtetések: A továbblépés érdekében kiemelt feladatnak kell tekinteni a műszív alkalmazását a hazai gyakorlatban. A donorkezelésben és a szervkivételek során országosan egységes és javuló minőséget biztosító protokollok kialakítását és alkalmazását kell szorgalmazni.

Restricted access

Collum chirurgicum törését rögzítő, elvándorolt Kirschner-tűződrótok sikeres szívsebészeti eltávolítása

Successful cardiac surgical removal of migrated Kirschner wires used for fixation of the surgical neck of the humerus

Magyar Sebészet
Authors:
Tivadar Hüttl
,
Imre Kassai
,
István Hartyánszky
,
László Daróczi
,
Orsolya Friedrich
,
Katalin Széphelyi
, and
Zoltán Szabolcs

Absztrakt

Felkartörések ellátásánál használt tűződrótok dislocatióját és elvándorlását találták az első kontrollvizsgálaton mindössze 13 nappal a traumatológiai ellátást követően. Észleléskor az egyik tűződrót a lateralis mellkasfal izomzatában helyezkedett el, míg a másik, hegyével a szívcsúcs izomzatába fúródva, a szívkontrakciókkal szinkron mozgott. Eltávolításukra szívsebészeti műtőben, bal oldali anterolateralis thoracotomiából került sor.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
János Imre Barabás
,
Tivadar Hüttl
,
István Hartyánszky
,
Levente Fazekas
,
Zoltán Oláh
,
Endre Zima
,
Erzsébet Paulovich
,
Andrea Kőszegi
, and
Zoltán Szabolcs

Az epicardialis pacemakerek ritka, de akár életet veszélyeztető szövődménye a generátortelepnek a subcostalisan kialakított zsebből a hasüregbe történő elvándorlása. A szerzők 69 éves nőbetegük esetét ismertetik, aki aspecifikus hasi panaszokkal jelentkezett a klinika sürgősségi osztályán. Anamnéziséből kiemelendő, hogy korábbi mitralisműbillentyű-műtétét követően kialakult III. fokú atrioventricularis blokkja miatt epigastrialis pacemakert helyeztek be úgy, hogy a pacemakergenerátort a subcostalisan kialakított intramuscularis zsebben helyezték el. Mellkasátvilágítás igazolta, hogy a telep – eredeti helyétől messzire – a Douglas-üregbe vándorolt. A szokatlan helyre és távolságra vándorolt készüléket hasi feltárásból távolították el, közvetlenül azt követően, hogy új endocardialis pacemakerrendszer került beültetésre. A beteg szövődménymentesen, a 7. posztoperatív napot követően otthonába távozott. Orv. Hetil., 2015, 156(4), 154–157.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
János Imre Barabás
,
Miklós Pólos
,
László Daróczi
,
Tivadar Hüttl
,
Kálmán Benke
,
Ferenc Horkay
,
Zoltán Szabolcs
, and
István Hartyánszky

Absztrakt:

Bevezetés: A sebészi diszciplínákban a műtétetek megtervezése statikus modelleken alapulnak. Azonban a számítástechnikai fejlődése lehetőséget nyitott a dinamikus modellek preoperatív megtervezésére és intraoperatív alkalmazásukra. Célunk volt, olyan döntéstámogató rendszer megalkotása a szívsebészeti gyakorlatban, melynek segítségével az áramlástani, kamramorfológiai, térfogat és posztoperatív kamrafunkció predikcióját végezhetjük kamrarekonstrukciós műtéteknél. Módszerek: Saját fejlesztésű szoftver használatával DICOM fájlok importálását követően a dilatált bal kamrát három dimenzióban modellezzük. Ezt követő áramlástani modellezések segítségével az idővel és a kamratérfogat változásával dinamikusan változó paramétereket: az áramlástani profilt, turbulenciát és a bal kamrában fellépő nyíróerők hatását a myocardium funkciójára kiszámítjuk. In silico modellben – a prediktált adatokat felhasználva – megtervezzük a balkamra-rekonstrukciós műtét egyes lépéseit. A tervezés alapján a kiszámított rezekciós vonalak hosszát alkalmazva történtek a műtétek. Eredmények: Összesen 50 esetben történt 3D tervezés. A bal kamra geometriáját jellemző konicitási és sphericitási indexek szignifikánsan javultak a műtétet követően (0,42 vs. 0,67 és 0,36 vs. 0,72, p < 0,05). A bal kamra izomzatára ható nyíróerő szignifikánsan 83%-kal csökkent, illetve a kamra turbulens áramlásprofilja szignifikánsan javult (2712 vs. 1823, p < 0,05). Következésképpen a szív pumpafunkciója javult a műtétet követően. Konklúzió: Technikánk alkalmazásával a balkamra-rekonstrukciós műtétek egyes lépéseinek standardizálásával és e lépések intraoperatív alkalmazásának kidolgozásával sikerült egy új sebészi döntéstámogató rendszert létrehoznunk. Az így megtervezett és személyre szabott műtétekkel növelhettük ezen magas kockázatú betegcsoport posztoperatív életminőségét és túlélését.

Restricted access

Teljes sternumdehiscentia miatt alkalmazott lemezes osteosynthesis (Titanium Sternal Fixation System® Synthes®) első magyarországi alkalmazása

Osteosynthesis with plates for full sternal dehiscence (Titanium Sternal Fixation System® Synthes®) – first application in Hungary

Magyar Sebészet
Authors:
István Hartyánszky
,
Gábor Veres
,
Tivadar Hüttl
,
Endre Moravcsik
,
Sándor Kayser
,
László Daróczi
,
Kata Vida
,
Ildikó Gálffy
,
László Szudi
, and
Zoltán Szabolcs

Absztrakt

A szívműtéteket követő mély sternomediastinitis gyakorisága 0,5–5% közötti, melynek mortalitása akár az 50%-ot is elérheti. A szerzők egy 67 éves nőbeteg esetén keresztül számolnak be szívműtétet követően kialakult súlyos sternumdehiscentia kezelésében alkalmazott lemezes osteosynthesis első magyarországi alkalmazásáról. Az ortopéd és traumatológiai sebészetben már régóta ismert módszer alkalmazása ezen betegcsoportban lehetővé teszi az anatómiai repositiót és a csontok maximális nyugalomba helyezését. A Titanium Sternal Fixation® Synthes® rendszer akár teljes vagy részleges sternumhiányok, darabos törések esetén is gyorsan és hatékonyan eredményezheti a betegek gyógyulását.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Hartyánszky
,
Ferenc Horkay
,
Tivadar Hüttl
,
Levente Fazekas
,
Miklós Pólos
,
László Daróczi
,
Krisztina Heltai
,
Balázs Sax
,
Dávid Becker
,
Endre Németh
,
Béla Merkely
, and
Zoltán Szabolcs

Absztrakt:

A szerzők rövid történeti áttekintést adnak a felnőttszív-átültetés nemzetközi és hazai fejlődéséről, megvilágítva párhuzamokat, kiemelve egy program evolúciójának sajátosságait. Megvizsgálják a Magyarországon transzplantációra kerülő recipiensek betegadatait, melyeket összehasonlítanak nemzetközi adatokkal. Céljuk bemutatni, hogyan változott az elmúlt öt évben a szívtranszplantáció eredményessége, és ezt milyen módszerekkel, a programban végrehajtott változtatások révén érték el. Ehhez 496 transzplantáció adatait vizsgálták meg, és hasonlították össze a nemzetközi adatokkal. Orv Hetil. 2018; 159(46): 1869–1875.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szabolcs
,
István Hartyánszky
,
Tivadar Hüttl
,
Levente Fazekas
,
Orsolya Balogh
,
Dávid Becker
,
Pál Soós
,
Tamás Varga
,
Erzsébet Paulovich
,
Endre Németh
,
Kristóf Rácz
,
Ferenc Horkay
, and
Béla Merkely

Az 1992. január 3-ával elindult hazai felnőttszív-átültetési program számos fejlődési stádiumon ment át az elmúlt 20 évben. A kezdetben szinte társadalmi munkában beindult tevékenység működési kerete lassan vált szervezetté. Az elmúlt két évtized állandó velejárója volt az alacsony donációs aktivitás és a várólistás betegek alacsony száma, mindez azt eredményezte, hogy a lassan emelkedő műtéti számok ellenére a transzplantációs aktivitás folyamatosan elmaradt a kívánalmaktól. Az Eurotransplanthoz történő részleges csatlakozásunk azonban új kihívást jelentett a hazai felnőttszív-átültetési program számára. Ezen új kihívásoknak és elvárásoknak történő megfelelési szándék azonban kikényszerítette a teljes felnőttszív-átültetési program átszervezését, új alapokra helyezését. A Semmelweis Egyetem Ér- és Szívgyógyászati Klinikáján 2011 ősze és 2012 tavasza közötti fél évben számos olyan strukturális, szemléletmódbeli, képzési változtatást valósítottak meg, amelyek hatására a klinika transzplantációs kapacitása megsokszorozódott, a transzplantációs tevékenység biztonsága sokat javult. Az alapjaiban megújított program eredményeként 2012-ben 131%-kal nőtt a klinikán elvégzett műtétek száma az előző évihez viszonyítva. A 86,63%-os 30 napos túlélési rátájával pedig a húszéves program legeredményesebb évét zárta. Orv. Hetil., 2013, 154, 863–867.

Open access

„Turtle cage” módszer a pericarditis constrictiva szívsebészeti kezelésében – rövid távú eredményeink

“Turtle cage” method in the cardiac surgical treatment of constrictive pericarditis – our short-term results

Orvosi Hetilap
Authors:
Andrea Kőszegi
,
Gábor Kapus
,
Zoltán Szabolcs
,
Ferenc Horkay
,
Tivadar Hüttl
,
Levente Fazekas
,
László Daróczi
,
Miklós Pólos
,
Ádám Koppányi
,
Endre Németh
,
Astrid Apor
,
Hajnalka Vágó
,
Béla Merkely
, and
István Hartyánszky

Összefoglaló. Bevezetés: A pericarditis constrictiva egy krónikus gyulladásos folyamat révén kialakuló betegség, melynek során a pericardium elveszíti rugalmasságát, gátolja a szív működését, végső soron szívelégtelenséghez vezet. Egyetlen oki terápiája sebészi. A műtéti megoldásként legelterjedtebben alkalmazott teljes pericardiectomia hosszú időtartamú műtét, amely akár 18%-os műtéti kockázattal járhat, és amelyhez az esetek jelentős részében szívmotor alkalmazása szükséges. Célkitűzés: Egy, az irodalomból már ismert, de csak ritkán és a legtöbbször csak a hagyományos pericardiectomia kiegészítéseként alkalmazott műtéti eljárás, a „turtle cage” pericardiectomia hatásosságának, eredményeinek, lehetséges előnyeinek vizsgálata. Módszer: 2008 és 2021 között Klinikánkon 33 „turtle cage” műtétet végeztünk pericarditis constrictiva miatt. A posztoperatív 30 napos időszak eredményeit több, a nemzetközi irodalomban megjelent közlemény adataival hasonlítottuk össze. Eredmények: Az intraoperatív kép alapján minden esetben sikeres volt a beavatkozás, a 33 beteg egyikénél sem volt szükség szívmotor alkalmazására (0%), szemben a vizsgált közleményekkel. A 33 beavatkozás során 1 beteget veszítettünk el (3%), valamint 1 páciensnél volt szükség vérzés miatti reoperációra (3%), 4 betegnél dialízisre (12,1%). Ezen eredményeink összevethetők a nagy esetszámot felvonultató közleményekkel, és szignifikánsan jobbak az egyik megjelenített európai centrum eredményeinél. Következtetés: Az általunk alkalmazott „turtle cage” pericardiectomia önmagában is megfelelő eljárás a pericarditis constrictiva szívsebészeti kezelésére. Alkalmazásával minimalizálható a szívmotor használatának szükségessége, ezáltal a műtéti kockázat. Eredményeink a technikának köszönhetően még a nagy esetszámú, sok tapasztalattal rendelkező centrumok eredményeivel is összevethetők, azokkal megegyezők. Orv Hetil. 2022; 163(10): 393–399.

Summary. Introduction: Constrictive pericarditis is a disease caused by a chronic inflammatory process, which is characterized by the pericardium’s loss of flexibility, inhibiting the function of the heart, ultimately causing heart failure. The only definitive therapy is surgical. Total pericardiectomy, which is the most common surgical approach, is a lengthy procedure with up to 18% operative risk, and it often requires the use of cardiopulmonary bypass. Objective: The evaluation of the effectiveness, results and possible advantages of a surgical technique, “turtle cage” pericardiectomy, which is described in the literature, although rarely used, mainly in addition to conventional pericardiectomy. Method: Between 2008 and 2021, we performed 33 “turtle cage” procedures on patients with constrictive pericarditis in our Institute. We compared the results of the 30-day postoperative period with internationally published data from multiple sources. Results: Based on intraoperative findings, the procedure was successful in all cases, there were no instances when the use of cardiopulmonary bypass was required (0%). During the 33 procedures, we lost 1 patient (3%), reoperation was necessary for postoperative bleeding in 1 case (3%), and postoperative dialysis was necessary in 4 cases (12.1%). These results are comparable to those published by high-volume centres, and significantly better than those of one of the European centres published. Conclusion: The “turtle cage” pericardiectomy, as performed in our Institute, is suitable for the treatment of constrictive pericarditis on its own. With its use, we were able to minimize the use of cardiopulmonary bypass and the operative risk. Our results with this technique are comparable to those of the high-volume, highly experienced centres. Orv Hetil. 2022; 163(10): 393–399.

Open access