Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Ubul Fügedi x
Clear All Modify Search

Abstract

Among the periodic system's elements, mercury (Hg) is most liable to dispersion and, simultaneously, most liable to secondary enrichment. Consequently, mercury enrichments can occur as a result of a number of geologic as well as anthropogenic processes. If the geologic processes cease, quite extended dispersion halos can form around a former accumulation center.

Hydrothermal mineralization is a typical process giving rise to mercury concentration. As a result, regional mercury impacts can occur in the floodplains of rivers flowing from the mining and heavy industrial regions of Transylvania and Slovakia. Elsewhere, mercury anomalies detectable at the intermediate scale (1:50,000) can be found in the Zemplén and Mátra Mountains and, subordinately, in the Börzsöny Mountains. Typically mercury anomalies develop above major structural lineaments as well, unless they are buried under thick young sediments. A remarkable example is the deep fault separating the Pilis and Visegrád Mountains. Another group of Hg anomalies is caused by well-known mercury contamination sources (Kazincbarcika, Balatonfûzfő), which are truly local: they cannot be detected at the scale of the given study.

Restricted access

Következtetések és összefoglalás

A majd’ 50 km2-es Bugaci-mintaterületen négy sekélyfúrásos vizsgálati programot végeztünk el. A vizsgálati eredmények közül az 1998–99-es mintázás nyomelem-adatainak eleddig hiányzó értelmezését adjuk közre.

A buckákon futóhomok, a laposokon agyagos–finomkőzetlisztes üledék található; ez utóbbi jelentős része karbonátiszap. Bár a laposok gyakorlatilag lefolyástalanok, a buckák–laposok helyzete nem állandó, így a rájuk jellemző üledékek is keverednek. A laposok alatti talajvízben és a laposok felszínén az időszakos tavakban a bepárlódás miatt megnő az oldott ion (só-) tartalom. A szedimentológiai és nyomelem-vizsgálatok alapján két sajátos környezetet érdemes kiemelni: a mai/archív felszíneket, amelyeken több a durvaszemcsés homok, valamint a semlyékek karbonátos, finomszemcsés üledékeit.

A felszínhez közel — a mészakkumuláció komponensei, azaz a Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3− (FÜGEDI et al., 2006) kivételével — az eolikus és a tavi üledékekben is minden vizsgált elemből jóval kevesebb van a Magyarországon általában szokásosnál. Ebben az értelemben a Bugaci-mintaterület jól reprezentálja Magyarország középső geokémiai nagytáját. Az ezen a nagytájon másutt megfigyelt törvényszerűségekkel teljes összhangban a karbonátok felhalmozódása közben az üledékekből valamennyi egyéb ion kimosódik: minél jobban oldódik, annál intenzívebben.

A Scheibler-módszerű, illetve áztatásos karbonáttartalmak csak nagyon lazán korrelálnak a Ca és Mg savoldható koncentrációival, mivel a kioldásos elemzéseket erősen befolyásolják egyéb tényezők (más sóásványok, az üledék diagenizáltsága). Az együtt előforduló, kiugróan nagy Cr- és Mo-tartalmakat automatikusan szennyezésnek kell tekinteni.

A tavi mésziszapokban a Ca/Sr arányt biogén folyamatok határozzák meg; ugyanezen iszapok kiugró S-tartalma bepárlódás eredménye. A mészakkumuláció elemcsoportja (Ca, Mg, Sr, Ba, CO3 2−, SO4 2−, PO4 3−) kivételével minden vizsgált elemből a Magyarország legnagyobb részén szokásosnál jóval kevesebb fordul elő. A tavi mésziszapok a Sr-tartalmak alapján megbízhatóan elkülöníthetők a mélyebb helyzetben kialakult mészakkumulációs szintektől.

A mintaterület talajai (főleg a homoktalajok) közepesen rézhiányosak és erősen cinkhiányosak.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Ubul Fügedi, Tamás Pocsai, László Kuti, István Horváth and József Vatai

Magyarország középső részén (a Balaton és a Tisza között) a talajvíz ingadozási zónája felett gyakran vastag mészakkumulációs szint fejlődik ki. Karbonátiszapok válnak ki a Duna–Tisza közi hátság szikes tavainak fenekén is. Az ország egyéb vidékein e folyamatok jelentősége alárendelt. A hátságot felépítő homokot és löszt a Duna hordalékából, a karbonátásványokat pedig a Dunántúli-középhegység porló karbonátos kőzeteiből, a jégkorszakban fújta jelenlegi helyükre a szél. A konszolidált üledékekben az elemek többségének át- és felhalmozódását három folyamat határozza meg: a talajosodás, a lefolyástalan, időszakos tavacskák kialakulása és a kapilláris vízm_o

Restricted access
Central European Geology
Authors: Ubul Fügedi, László Kuti, Daniella Tolmács, Ildikó Szentpétery, Barbara Kerék, Tímea Dobos, András Sebők and Rita Szeiler

South of the Sudetes and Tatra Mountains young sediments contain more of almost all micro- and mesoelements than those to the north of the Carpathian Mountains, which were covered by ice during the Late Pleistocene. As detailed investigations show this larger unit is a collection of many individual geochemical regions, among which there are four on the area of Hungary: the region of soil calcification in the central part of Hungary, the slope debris of the foothills of the Eastern Alps, the floodplains of the rivers of Eastern Hungary that are contaminated with the waste material of heavy industry, and the rest of the country. No general geochemical background can be given to the whole; the background value intervals for each element shall be given for each geochemical region separately. In Eastern Hungary, where those rivers flow that originate from the heavy industrial centers of Transylvania and Slovakia, the toxic elements can locally exceed the limit value. In the central part of the country, however, the micro-elements are frequently found below the minimum concentration required, since a carbonate accumulation zone develops above the groundwater level and the carbonate minerals contain low amounts of nutrient elements.

Restricted access