Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: V. Anna Gyarmathy x
Clear All Modify Search

A hazai injektáló kábítószer-használók körében szükség van széles körben hozzáférhető HCV- és HIV-szűrő vizsgálatokra és tanácsadásra. Erre elvileg a tanácsadással egybekötött ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztekkel elvégzett szűrővizsgálati módszerek lennének a legalkalmasabbak. Az alacsony küszöbű szolgáltatások – főleg a tűcsereprogramok – ideális körülményeket biztosítanának egy ilyen tesztelési szolgáltatásrendszernek, ahol a résztvevők félévenkénti rendszeres szűrővizsgálata megoldott lehetne. A gyorstesztek rendszeres használatának bevezetése viszont három fontos problémát vet fel: 1. a szűrővizsgálatok megbízhatósága (vagyis: a pozitív tesztek verifikálása), 2. a vérvétel körülményei (vagyis: a vérvétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések), és 3. költséghatékonyság (vagyis: mennyire fontos egy HIV-járvány megelőzése). A szerzők javasolják egy olyan hálózat felállítását, ami elérhetővé teszi a gyorstesztekkel történő szűrővizsgálatokat, és ezeket összeköti egy, már meglévő rendszerrel, amely az ujjbegyből vett vérből történő HIV- és HCV-szűrő vizsgálatokkal erősítené meg (verifikálná) a pozitív gyorstesztek eredményeit. Ugyanakkor szükség lenne a jelenleg hatályos jogszabály alapján egy egészségügyi államigazgatási szerv engedélyére ahhoz, hogy a gyorstesztek és az ujjbegyből történő vérvételen alapuló szűrővizsgálatok a hazai tűcsereprogramok szolgáltatásai között szerepelhessenek. A szűrés eredményeit sok országban nem orvos, hanem erre betanított szociális munkás adja ki az injektáló kábítószer-használóknak – ezt a gyakorlatot hazánkban is meg lehetne honosítani. Amennyiben egy HIV-járvány mielőbbi megelőzése prioritás, a HIV-gyorstesztek széles körű használata indokolt. A széles körben hozzáférhető, tanácsadással egybekötött – illetve ujjbegyből vett vérből történő szűrő- és verifikáló vizsgálatokkal alátámasztott – ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztek használata nemcsak mint szűrővizsgálati és tanácsadási szolgáltatás, hanem mint jó minőségű közegészségügyi monitorozórendszer is működhetne a magas kockázatú populációkban. Egy ilyen hálózat felállításához és működtetéséhez azonban megfelelő és folyamatos állami finanszírozás szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 124–130.

Restricted access

Jelenleg hazánkban az injektáló kábítószer-használók körében a hepatitis C (HCV) előfordulási aránya Budapesten 35% körüli, vidéken pedig 20% alatti, és verifikált emberi immunhiányt okozó vírus (HIV) -fertőzést nem regisztráltak körükben. Matematikai modellek szerint a HCV és a HIV járványtana ebben a kockázati csoportban egybefonódik: amíg a HCV előfordulása körülbelül 35% alatti, a HIV-járvány valószínűsége nagyon csekély, e határ átlépése után viszont egyre terjedő HIV-járványra számíthatunk. E modellek szerint a hazai, főleg a fővárosi, injektáló kábítószer-használók körében egyre nő egy átfogó HIV-járvány valószínűsége. Négy fő módon lehet egy ilyen HIV-járványt késleltetni, illetve minimalizálni: 1. helyettesítő kezelési programokkal; 2. injektáló eszközök legális hozzáférésével; 3. tanácsadással egybekötött, ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorsteszteléssel; és 4. higiénikus injektálási körülmények biztosításával. Az injektáló kábítószer-használók jelenlegi HCV-járványtani helyzete nemcsak mielőbbi széles körű és átfogó megelőzési választ kíván az előrejelzéseken alapuló HIV-járvány elkerülése érdekében, főleg a fővárosban, hanem a járványtani helyzet rendszeres monitorozását is. A megelőzési programok sikeressége két kulcstényezőn múlik: 1. széles körű hozzáférhetőség és 2. folyamatos állami finanszírozás.

Restricted access

Olyan kockázati magatartásformák esetében, ahol a fertőzés társas kapcsolatokon (például közös kábítószer- és injektálóeszköz-használaton vagy szexuális kapcsolatokon) alapul, a prevenciónak is (többek között) a szociális hálózat útját kell követnie. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nagyobb és sűrűbb hálózatokban nagyobb valószínűséggel fordul elő a közös injektálóeszköz-használat, illetve hogy a központibb, azaz népszerűbb egyének sokkal gyakrabban bocsátkoznak kockázati magatartásba, illetve fertőződnek meg vagy adják tovább a fertőzést. A szociális hálózaton alapuló megelőzésben a prevenció elsődleges célszemélyeit a központi személyek alkotják, és tőlük terjed a megelőzéssel kapcsolatos információ a hálózat perifériásabb helyzetű tagjai felé. A leghatékonyabb megelőzés akkor várható, ha a magas kockázati kategóriákhoz tartozó, magas presztízzsel rendelkező személyeket megcélzó, szociális hálózatokon alapuló megelőző munkát egyidejűleg kiegészíti egyénekre irányuló tanácsadásos megelőzés és/vagy párkapcsolatokon alapuló tanácsadás is. A hazai injektáló kábítószer-használók körében is ilyen több fronton történő prevenciós tevékenység lenne a leghatásosabb az injektáló magatartási kockázat csökkentésére. E populációban szükség van megelőző munkára, bármilyen formában is álljon rendelkezésre, hogy a jelenlegi hazai HCV- és HIV-epidemiológiai helyzet tovább ne romoljon, és egy, az általános lakosságra előbb vagy utóbb mindenképpen átterjedő HIV-járvány ne alakuljon ki.

Restricted access

Absztrakt:

Az elektronikus cigaretták és/vagy vaporizálással összefüggő tüdősérülés (electronic cigarette and vaping associated lung injury, EVALI) szindrómát először az Amerikai Egyesült Államokban (USA) írták le, és összefüggésbe hozták a kannabinoidok használatával (e-szívás) és az E-vitamin-acetát-expozícióval (amely egy [a kannabinoidok hígítására] szolgáló olajos adalékanyag). Mivel az esetszámok epidemiológiai szempontból nem voltak túl magasak, illetve a rendelkezésre álló adatok sem voltak konzisztensek, több feltételezés is napvilágot látott a jelenség magyarázatára. A mintavétel standardizáltságának hiánya, az önbevalláson alapuló, inhomogén felhasználói szokások, a rendkívül sok tényezős lehetséges kóroki, illetve a szabályozatlanságból származó kereskedelmi és jogi kiskapuk (mint például az online terjeszthetőség, a feketepiac térnyerése vagy a hatóanyagok/vivőanyagok mennyiségének és minőségének önkényes változtatása) közrejátszhatnak az adatok kétséges validitásában. Továbbá érdekes, de semmiképpen nem elhanyagolható kérdésként merült fel az is, hogy miért nem regisztráltak EVALI-eseteket az USA-n kívül, amikor az elektronikus cigaretták világszerte óriási népszerűségnek örvendenek? Jelen összefoglalónkban arra keressük a választ, hogy valóban az E-vitamin-acetát-e az oka ennek a komplex szindrómának, hogy milyen esetleges nem egészségügyi tényezők járulhattak hozzá az EVALI gyors növekedéséhez, valamint az esetszámok ugyanolyan gyors hanyatlásához, illetve az elektronikus cigaretták biztonságos, standardizált használata rejt-e lehetőségeket egyes gyógyszerek, például a kannabinoidok biztonságos módon történő szervezetbe juttatásában. Orv Hetil. 2020; 161(31): 1281–1285.

Restricted access