Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: V. Anna Gyarmathy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A hazai injektáló kábítószer-használók körében szükség van széles körben hozzáférhető HCV- és HIV-szűrő vizsgálatokra és tanácsadásra. Erre elvileg a tanácsadással egybekötött ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztekkel elvégzett szűrővizsgálati módszerek lennének a legalkalmasabbak. Az alacsony küszöbű szolgáltatások – főleg a tűcsereprogramok – ideális körülményeket biztosítanának egy ilyen tesztelési szolgáltatásrendszernek, ahol a résztvevők félévenkénti rendszeres szűrővizsgálata megoldott lehetne. A gyorstesztek rendszeres használatának bevezetése viszont három fontos problémát vet fel: 1. a szűrővizsgálatok megbízhatósága (vagyis: a pozitív tesztek verifikálása), 2. a vérvétel körülményei (vagyis: a vérvétellel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések), és 3. költséghatékonyság (vagyis: mennyire fontos egy HIV-járvány megelőzése). A szerzők javasolják egy olyan hálózat felállítását, ami elérhetővé teszi a gyorstesztekkel történő szűrővizsgálatokat, és ezeket összeköti egy, már meglévő rendszerrel, amely az ujjbegyből vett vérből történő HIV- és HCV-szűrő vizsgálatokkal erősítené meg (verifikálná) a pozitív gyorstesztek eredményeit. Ugyanakkor szükség lenne a jelenleg hatályos jogszabály alapján egy egészségügyi államigazgatási szerv engedélyére ahhoz, hogy a gyorstesztek és az ujjbegyből történő vérvételen alapuló szűrővizsgálatok a hazai tűcsereprogramok szolgáltatásai között szerepelhessenek. A szűrés eredményeit sok országban nem orvos, hanem erre betanított szociális munkás adja ki az injektáló kábítószer-használóknak – ezt a gyakorlatot hazánkban is meg lehetne honosítani. Amennyiben egy HIV-járvány mielőbbi megelőzése prioritás, a HIV-gyorstesztek széles körű használata indokolt. A széles körben hozzáférhető, tanácsadással egybekötött – illetve ujjbegyből vett vérből történő szűrő- és verifikáló vizsgálatokkal alátámasztott – ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorstesztek használata nemcsak mint szűrővizsgálati és tanácsadási szolgáltatás, hanem mint jó minőségű közegészségügyi monitorozórendszer is működhetne a magas kockázatú populációkban. Egy ilyen hálózat felállításához és működtetéséhez azonban megfelelő és folyamatos állami finanszírozás szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 124–130.

Restricted access

Jelenleg hazánkban az injektáló kábítószer-használók körében a hepatitis C (HCV) előfordulási aránya Budapesten 35% körüli, vidéken pedig 20% alatti, és verifikált emberi immunhiányt okozó vírus (HIV) -fertőzést nem regisztráltak körükben. Matematikai modellek szerint a HCV és a HIV járványtana ebben a kockázati csoportban egybefonódik: amíg a HCV előfordulása körülbelül 35% alatti, a HIV-járvány valószínűsége nagyon csekély, e határ átlépése után viszont egyre terjedő HIV-járványra számíthatunk. E modellek szerint a hazai, főleg a fővárosi, injektáló kábítószer-használók körében egyre nő egy átfogó HIV-járvány valószínűsége. Négy fő módon lehet egy ilyen HIV-járványt késleltetni, illetve minimalizálni: 1. helyettesítő kezelési programokkal; 2. injektáló eszközök legális hozzáférésével; 3. tanácsadással egybekötött, ingyenes, anonim HIV- és HCV-gyorsteszteléssel; és 4. higiénikus injektálási körülmények biztosításával. Az injektáló kábítószer-használók jelenlegi HCV-járványtani helyzete nemcsak mielőbbi széles körű és átfogó megelőzési választ kíván az előrejelzéseken alapuló HIV-járvány elkerülése érdekében, főleg a fővárosban, hanem a járványtani helyzet rendszeres monitorozását is. A megelőzési programok sikeressége két kulcstényezőn múlik: 1. széles körű hozzáférhetőség és 2. folyamatos állami finanszírozás.

Restricted access

Olyan kockázati magatartásformák esetében, ahol a fertőzés társas kapcsolatokon (például közös kábítószer- és injektálóeszköz-használaton vagy szexuális kapcsolatokon) alapul, a prevenciónak is (többek között) a szociális hálózat útját kell követnie. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a nagyobb és sűrűbb hálózatokban nagyobb valószínűséggel fordul elő a közös injektálóeszköz-használat, illetve hogy a központibb, azaz népszerűbb egyének sokkal gyakrabban bocsátkoznak kockázati magatartásba, illetve fertőződnek meg vagy adják tovább a fertőzést. A szociális hálózaton alapuló megelőzésben a prevenció elsődleges célszemélyeit a központi személyek alkotják, és tőlük terjed a megelőzéssel kapcsolatos információ a hálózat perifériásabb helyzetű tagjai felé. A leghatékonyabb megelőzés akkor várható, ha a magas kockázati kategóriákhoz tartozó, magas presztízzsel rendelkező személyeket megcélzó, szociális hálózatokon alapuló megelőző munkát egyidejűleg kiegészíti egyénekre irányuló tanácsadásos megelőzés és/vagy párkapcsolatokon alapuló tanácsadás is. A hazai injektáló kábítószer-használók körében is ilyen több fronton történő prevenciós tevékenység lenne a leghatásosabb az injektáló magatartási kockázat csökkentésére. E populációban szükség van megelőző munkára, bármilyen formában is álljon rendelkezésre, hogy a jelenlegi hazai HCV- és HIV-epidemiológiai helyzet tovább ne romoljon, és egy, az általános lakosságra előbb vagy utóbb mindenképpen átterjedő HIV-járvány ne alakuljon ki.

Restricted access

Absztrakt:

Az elektronikus cigaretták és/vagy vaporizálással összefüggő tüdősérülés (electronic cigarette and vaping associated lung injury, EVALI) szindrómát először az Amerikai Egyesült Államokban (USA) írták le, és összefüggésbe hozták a kannabinoidok használatával (e-szívás) és az E-vitamin-acetát-expozícióval (amely egy [a kannabinoidok hígítására] szolgáló olajos adalékanyag). Mivel az esetszámok epidemiológiai szempontból nem voltak túl magasak, illetve a rendelkezésre álló adatok sem voltak konzisztensek, több feltételezés is napvilágot látott a jelenség magyarázatára. A mintavétel standardizáltságának hiánya, az önbevalláson alapuló, inhomogén felhasználói szokások, a rendkívül sok tényezős lehetséges kóroki, illetve a szabályozatlanságból származó kereskedelmi és jogi kiskapuk (mint például az online terjeszthetőség, a feketepiac térnyerése vagy a hatóanyagok/vivőanyagok mennyiségének és minőségének önkényes változtatása) közrejátszhatnak az adatok kétséges validitásában. Továbbá érdekes, de semmiképpen nem elhanyagolható kérdésként merült fel az is, hogy miért nem regisztráltak EVALI-eseteket az USA-n kívül, amikor az elektronikus cigaretták világszerte óriási népszerűségnek örvendenek? Jelen összefoglalónkban arra keressük a választ, hogy valóban az E-vitamin-acetát-e az oka ennek a komplex szindrómának, hogy milyen esetleges nem egészségügyi tényezők járulhattak hozzá az EVALI gyors növekedéséhez, valamint az esetszámok ugyanolyan gyors hanyatlásához, illetve az elektronikus cigaretták biztonságos, standardizált használata rejt-e lehetőségeket egyes gyógyszerek, például a kannabinoidok biztonságos módon történő szervezetbe juttatásában. Orv Hetil. 2020; 161(31): 1281–1285.

Restricted access

Kannabiszszármazékok használatának gyakorisága gyulladásos bélbetegségben

Cannabis use among patients with inflammatory bowel disease

Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Xantus and V. Anna Gyarmathy

Összefoglaló. Gyulladásos bélbetegségben (IBD) a fájdalomérzés komplex szomatikus és pszichés jelenség. Ez utóbbi komponens pontosabb megértése segíthet a megfelelő kezelési stratégia megállapításában. A szorongásos hangulati zavarok és egyes maladaptív viselkedési minták (dohányzás és alkoholfogyasztás) előfordulási gyakorisága jól dokumentált IBD-ben, a kannabiszhasználat hatása ugyanakkor kevésbé ismert. A szerzők szisztematikus áttekintést végeztek annak megértéséhez, hogy vajon magasabb-e a marihuánahasználat gyakorisága felnőtt IBD-s betegek között egészséges kontrollpopulációhoz viszonyítva, és ha igen, akkor melyek a szerhasználat legfontosabb jellemzői. A kutatási periódust szándékosan az elmúlt 7 évre korlátoztuk, ugyanis 2013-tól jelentős változások álltak be a kannabinoidok jogi és orvosi megítélésében az USA-ban. Öt elsődleges és több másodlagos adatbázisban kutattunk előre meghatározott kulcsszavak segítségével 2013 óta teljes szöveggel megjelent, angol nyelvű felnőtt IBD-s populációt vizsgáló epidemiológiai tanulmányok vonatkozásában. 143 rekord közül 7 cikk felelt meg a beválogatási kritériumoknak. Eredményeink szerint a kannabiszhasználat gyakorisága IBD-ben szenvedő felnőtt betegek körében valószínűleg magasabb, mint a kontrollpopulációban: a „valaha, bármikor” használók aránya 54–70% között változott (szemben a 46–60% gyakorisággal a kontrollcsoportban), míg az „aktív használók” esetén a gyakoriság 6,8–25% között változott (vs. a kontrollcsoportban tapasztalt 8,6–14%-kal). A prevalenciaadatok széles variabilitása arra utal, hogy a beválogatott epidemiológiai tanulmányok valószínűleg vagy nem voltak megfelelően tervezve, vagy jelentős heterogenitással bírtak. A pszichés tényezők ellentmondásos mintája azt sugallja, hogy a kannabinoidok egyes esetekben ronthatták, más esetben valószínűleg javították bizonyos prominens tünetek megélését. Javasoljuk ezért, hogy a valós prevalencia megállapítása érdekében a keresztmetszeti vizsgálatok mellé ismételt pszichometriai vizsgálatokon alapuló vizsgálatok is bekerüljenek a további kutatásba. Orv Hetil. 2021; 162(12): 443–448.

Summary. Pain perception in inflammatory bowel disease (IBD) is beyond a purely somatic process. In-depth understanding of psychologic elements might enable more effective management in this patient group. Anxiety disorders and certain maladaptive coping strategies like smoking and alcohol consumption are well-documented in IBD, unlike the scarcely researched cannabis use. The authors designed a systematic review, to investigate if the prevalence of cannabis use is higher in IBD that in unselected controls. The research window was intentionally set to cover for the past 7 years, as in 2013 major legislative changes took place in the cannabis decriminalisation process in the United States. 5 primary and several secondary databases were researched with a pre-formulated algorithm registered at PROSPERO for full text epidemiological studies published in English language involving adult IBD patients. Out of 143 records, 7 articles met the in/exclusion criteria. Our results suggest that cannabis use among adult patients with IBD is likely to be higher than in the unselected control population. The proportion of “ever” users varied from 54% to 70% (vs. 46–60% in the control group); and for ‘active users’, the prevalence ranged between 6.8% to 25% (vs. 8.6–14% in the control group). The wide variability in prevalence data suggests that the selected epidemiological studies were either inappropriately designed or were too heterogeneous (or both). The contradictory pattern of psychological factors suggests that cannabinoids might improve or worsen IBD depending on case by case basis. We therefore opine that in addition to cross-sectional papers, studies based on repeated psychometric analysis are needed to establish the real prevalence and inform cannabinoid prescription and holistic management in inflammatory bowel disease. Orv Hetil. 2021; 162(12): 443–448.

Restricted access