Search Results

You are looking at 1 - 10 of 22 items for

  • Author or Editor: Valéria Csépe x
Clear All Modify Search

Az olvasási zavarok természetének megértésére törekvo pszichológust talán a leginkább az izgatja, hogy a megismerési funkciók rendszerében melyek azok az eltérések, amelyek a normál, gyakran kivételesen magas intelligencia ellenére is súlyos problémákhoz vezetnek. Az áttekintés kiemelten foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek ma a diszlexia neuro­pszi­cho­lógiai és idegtudományi kutatásában a legnagyobb dilemmát és egyben a legnagyobb kihívást jelentik. A kognitív idegtudomány legújabb adatai közül nemcsak azok kerülnek bemutatásra, ame­lyek a hallási vagy látási információk feldolgozásáért felelos rendszerek alulmuködésében ke­re­sik az okokat, hanem azok is, amelyek az olvasást biztosító alrendszerek kapcsolatának megszakadását tanulmányozzák. Ezek a kutatások a muködési hiányt és a kompenzációt biztosító több­le­tet keresik, a diszlexiát pedig a kognitív architektúra fejlodése és az olvasásban részt vevo agyi há­ló­zat mu­ködési sajátosságai felol közelíti meg.

Restricted access

Ez a tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Nagygyulésén(Szeged, 2002. június) elhangzott Grastyán-eloadás anyaga alapján készült. Több ok miatt is örömöt jelent számomra, hogy a Grastyán Endre nevével fémjelzett plenáris eloadásra és itt ennek írásban való megjelentetésére lehetoséget kaptam. Az egyik ok, hogy Grastyán Endre eloadásai, amelyeket egyetemi tanulmányaim során a biológia és pszichológia szakon hallgathattam, alapvetoen meghatározták késobbi kutatói érdeklodésemet. A másik ok, hogy magam is Grastyán-tanítványnak tartom magam, annak ellenére, hogy nem neki, hanem egyik közvetlen munkatársának vagyok a tanítványa. A harmadik ok pedig az a lehetoség, hogy visszatekintve az elmúlt évekre elmondhatom: Grastyán Endre kétkedése a szenzoros emlékezetre épü­lo összemérési folyamatok elektrofiziológiai korrelátumaiban komoly lökést adott a késobbi, részben a jelenség valódiságának bizonyítására fordított munkámnak. Dolgozatomban olyan vizsgálati módszerrel végzett kutatások sikereit, kudarcait, fellángolásait és megtorpanásait igyekszem bemutatni, amelyek felé napjainkban a pszichológusok fokozódó érdeklodéssel fordulnak. Ez a vizsgálati módszer, az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP-k) mérése és elemzése, többek között azért is vált a pszichológusok számára érdekessé, mert egyes összetevoi, az EKP-k endogén vagy más néven kognitív komponensei különbözo megismerési folyamatokkal korrelálnak. Ami ezen túl még igazán izgalmas tulajdonsága az EKP-knak a kutatás és az alkalmazott pszichológia számára, hogy idoi felbontásuk jó, milliszekundum pontossággal teszik követhetové a megismerési folyamatoknak a pszichológiai kísérletekben bizonyított vagy az elméleti modellekben feltételezett feldolgozási szakaszait. Az elmúlt két évtizedben egyre árnyaltabb kép alakult ki arra vonatkozóan, hogy az egyes EKP-komponensek milyen feldolgozási folyamatok agyi aktivitás korrelátumai. Az így felhalmozott adatok nem arról adnak információt, hogy az agyban valami hol és hogyan történik, hanem arról, hogy miként férünk hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek egy feladat eltéro megvalósításához szükségesek, és amelyek a nyílt viselkedés szintjén nem is mindig látszanak.

Restricted access

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pszichológiai Bizottságának ETIKAI IRÁNYELVEI a magyar nyelvű pszichológiai szakfolyóiratokhoz közlésre benyújtott kéziratok szerzői számára.

Restricted access

Egyre több adat utal arra, hogy az érés és fejlődés egymást követő szakaszaiban eltérő a hallási és nyelvi környezetre mutatott érzékenység.A nyelvi tapasztalat és az agyi érés, fejlődés kölcsönhatása legjobban az idegtudomány különböző módszereivel ta__

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az olvasás fejlődésének és súlyos fejlődési zavarának, a diszlexiának új kutatási eredményeiből közöl válogatást. Az írás vezérfonalát azok a kognitív idegtudományi és pszichológiai kutatások alkotják, amelyekre a 2012 végén fiatalon elhunyt Leo Blomert új olvasásfejlődési modellje épül. Az olvasás főbb kognitív faktorainak kutatási előzményeit bemutató irodalmi áttekintés lehetővé teszi annak megértését, hogy az olvasástanulásnak miért az agyi audiovizuális integráció az egyik legfontosabb mérfödköve. Az új modellt megalapozó kísérleti adatok ismertetése világossá teszi azt is, hogy a fejlődési diszlexia egyik alig ismert, ám jelentős problémája, hogy az olvasástanulás során ez az integráció elmarad vagy nem teljes. A tanulmány bemutatja a budapesti és a maastrichti kutatócsoport összekapcsolódó munkájának kutatási eredményeit s ezeknek szerepét az olvasási teljesítmény pedagógiai és komplex, neuropszichológiai alapozású diagnosztikájában. A „rendhagyó nekrológ” nem Leo Blomert élettörténetét mutatja be, hanem az elmúlt évtizedben végzett kutatásainak a tudományterületet legjobban befolyásoló eredményeit s az új eleméleti modellt.

Restricted access

Absztrakt

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy áttekintse a diszlexia meghatározásának módszertani buktatóit, bemutassa a diszlexia első genetikai vizsgálatait, valamint a géntérképezés elmúlt öt évben született eredményeit. Az utóbbi különösen „forró” téma, mivel számos jelenleg folyó kutatás verseng az első olyan megbízható modell megalkotásában, amely a diszlexia valódi és megbízható genetikai faktorára derít fényt. A géntérképezési vizsgálatok több kromoszómán tíz olyan területet azonosítottak, amelyet DYX területeknek nevezünk. Újabb genetikai vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a DYX területeken négy olyan gén található, amely a diszlexiához köthető: DYX1C1 a 15-ös, KIAA0319 és DCDC2 a 6-os, és ROBO1 a 13-as kromoszómán. A funkcionális vizsgálatoknak azt is sikerült kimutatnia, hogy mind a négy gén különleges szerepet játszik az agyfejlődésben, ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy ezek a gének és területek csupán egy töredékét képviselik a human lexinomnak. A human lexinom fogalma, amelyet a közelmúltban Gibson és Gruen (2008) vezetett be, magában foglal minden olyan genetikai összetevőt, amely meghatározóan felelős a nyelv és olvasás fejlődéséért.

Restricted access
Restricted access

Az összefoglaló az emlékezetkutatás területén feltárt kognitív eseményhez kötött potenciálokat tekinti át. Ismerteti a területen használt általános kísérleti elrendezéseket. Részletezi az ún. későbbi emlékezeti hatás, a szemantikai előfeszítés, az ismétlési hatás (ismétlési előfeszítés) és a régi/új hatás kapcsán elvégzett fontosabb kísérleteket, a feltárt eredményeket. Foglalkozik az egyes komponensek pontosabb lokalizációjával. Különös figyelmet szentelünk a felismerési emlékezetet a felidézés, illetve az ún. ismertség alap­ján magyarázó kutatások ütköztetésének, és az e területhez kapcsolódó forrásemlékezeti hatás kutatásának. A tárgyalt tanulmányok eredményeit megkíséreljük összegezni, s egységes (spekulatív) aktivációs magyarázatot kínálunk a jelenségekre.

Restricted access

Summary

Az olvasás pszichológiai szakirodalmában a fejlődési szempont egészen az utóbbi időkig meglehetősen háttérbe szorult, holott az olvasás egyértelműen tanult készség, és az olvasástanulás, illetve-elsajátítás mind elméleti, mind gyakorlati szempontból releváns kutatási téma a kognitív pszichológia számára. Különösen elhany__

Restricted access