Search Results

You are looking at 1 - 10 of 26 items for

  • Author or Editor: Valéria Csépe x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Restricted access

Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pszichológiai Bizottságának ETIKAI IRÁNYELVEI a magyar nyelvű pszichológiai szakfolyóiratokhoz közlésre benyújtott kéziratok szerzői számára.

Restricted access

Egyre több adat utal arra, hogy az érés és fejlődés egymást követő szakaszaiban eltérő a hallási és nyelvi környezetre mutatott érzékenység.A nyelvi tapasztalat és az agyi érés, fejlődés kölcsönhatása legjobban az idegtudomány különböző módszereivel ta__

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány az olvasás fejlődésének és súlyos fejlődési zavarának, a diszlexiának új kutatási eredményeiből közöl válogatást. Az írás vezérfonalát azok a kognitív idegtudományi és pszichológiai kutatások alkotják, amelyekre a 2012 végén fiatalon elhunyt Leo Blomert új olvasásfejlődési modellje épül. Az olvasás főbb kognitív faktorainak kutatási előzményeit bemutató irodalmi áttekintés lehetővé teszi annak megértését, hogy az olvasástanulásnak miért az agyi audiovizuális integráció az egyik legfontosabb mérfödköve. Az új modellt megalapozó kísérleti adatok ismertetése világossá teszi azt is, hogy a fejlődési diszlexia egyik alig ismert, ám jelentős problémája, hogy az olvasástanulás során ez az integráció elmarad vagy nem teljes. A tanulmány bemutatja a budapesti és a maastrichti kutatócsoport összekapcsolódó munkájának kutatási eredményeit s ezeknek szerepét az olvasási teljesítmény pedagógiai és komplex, neuropszichológiai alapozású diagnosztikájában. A „rendhagyó nekrológ” nem Leo Blomert élettörténetét mutatja be, hanem az elmúlt évtizedben végzett kutatásainak a tudományterületet legjobban befolyásoló eredményeit s az új eleméleti modellt.

Restricted access

Előszó

Foreword

Scientia et Securitas
Author: Valéria Csépe
Open access

Az olvasási zavarok természetének megértésére törekvo pszichológust talán a leginkább az izgatja, hogy a megismerési funkciók rendszerében melyek azok az eltérések, amelyek a normál, gyakran kivételesen magas intelligencia ellenére is súlyos problémákhoz vezetnek. Az áttekintés kiemelten foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek ma a diszlexia neuro­pszi­cho­lógiai és idegtudományi kutatásában a legnagyobb dilemmát és egyben a legnagyobb kihívást jelentik. A kognitív idegtudomány legújabb adatai közül nemcsak azok kerülnek bemutatásra, ame­lyek a hallási vagy látási információk feldolgozásáért felelos rendszerek alulmuködésében ke­re­sik az okokat, hanem azok is, amelyek az olvasást biztosító alrendszerek kapcsolatának megszakadását tanulmányozzák. Ezek a kutatások a muködési hiányt és a kompenzációt biztosító több­le­tet keresik, a diszlexiát pedig a kognitív architektúra fejlodése és az olvasásban részt vevo agyi há­ló­zat mu­ködési sajátosságai felol közelíti meg.

Restricted access

Ez a tanulmány a Magyar Pszichológiai Társaság XXIV. Nagygyulésén(Szeged, 2002. június) elhangzott Grastyán-eloadás anyaga alapján készült. Több ok miatt is örömöt jelent számomra, hogy a Grastyán Endre nevével fémjelzett plenáris eloadásra és itt ennek írásban való megjelentetésére lehetoséget kaptam. Az egyik ok, hogy Grastyán Endre eloadásai, amelyeket egyetemi tanulmányaim során a biológia és pszichológia szakon hallgathattam, alapvetoen meghatározták késobbi kutatói érdeklodésemet. A másik ok, hogy magam is Grastyán-tanítványnak tartom magam, annak ellenére, hogy nem neki, hanem egyik közvetlen munkatársának vagyok a tanítványa. A harmadik ok pedig az a lehetoség, hogy visszatekintve az elmúlt évekre elmondhatom: Grastyán Endre kétkedése a szenzoros emlékezetre épü­lo összemérési folyamatok elektrofiziológiai korrelátumaiban komoly lökést adott a késobbi, részben a jelenség valódiságának bizonyítására fordított munkámnak. Dolgozatomban olyan vizsgálati módszerrel végzett kutatások sikereit, kudarcait, fellángolásait és megtorpanásait igyekszem bemutatni, amelyek felé napjainkban a pszichológusok fokozódó érdeklodéssel fordulnak. Ez a vizsgálati módszer, az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP-k) mérése és elemzése, többek között azért is vált a pszichológusok számára érdekessé, mert egyes összetevoi, az EKP-k endogén vagy más néven kognitív komponensei különbözo megismerési folyamatokkal korrelálnak. Ami ezen túl még igazán izgalmas tulajdonsága az EKP-knak a kutatás és az alkalmazott pszichológia számára, hogy idoi felbontásuk jó, milliszekundum pontossággal teszik követhetové a megismerési folyamatoknak a pszichológiai kísérletekben bizonyított vagy az elméleti modellekben feltételezett feldolgozási szakaszait. Az elmúlt két évtizedben egyre árnyaltabb kép alakult ki arra vonatkozóan, hogy az egyes EKP-komponensek milyen feldolgozási folyamatok agyi aktivitás korrelátumai. Az így felhalmozott adatok nem arról adnak információt, hogy az agyban valami hol és hogyan történik, hanem arról, hogy miként férünk hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek egy feladat eltéro megvalósításához szükségesek, és amelyek a nyílt viselkedés szintjén nem is mindig látszanak.

Restricted access

Túl az etikán – a humán kutatások kockázatérzékenysége és pszichológiai aspektusai

Beyond ethics – risk sensitivity and psychological aspects of human research

Scientia et Securitas
Author: Valéria Csépe

Összefoglaló. A humán kutatások eredményeit bemutató közlemények számos adattal szolgálnak a megismerni kívánt jelenségre vonatkozóan. Általánosan elfogadott elvárás a vonatkozó etikai szabályok szigorú betartása, az előírt vizsgálati protokollok betartása. Az emberekkel végzett vizsgálatoknak azonban van egy olyan dimenziója, amelyre az etikai szabályok nem térnek ki, s amelyek a vizsgálati eredményeket, illetve azok reprezentativitását is befolyásolják. Ezek mindegyike a pszichológia vizsgálódási területéhez tartozik, legyen szó a pszichológiai kutatások etikai kérdéseiről, vagy az orvosbiológiai kutatások, orvosi beavatkozások, illetve azok elfogadásának pszichológiai aspektusairól. A tanulmány a pszichológia megváltozott etikai felfogásának rövid bemutatását követően a genetikai kutatások pszichológiai aspektusait és az egészség-magatartás kritikus kérdéseit elemzi. Az utóbbiak esetében a kockázatészlelés, valamint a bizalom, megbízhatóság pszichológiai modelljeiből kiindulva mutatja be az oltási hajlandóság és az oltásellenesség ismert pszichológiai faktorait.

Summary. Publications presenting the results of human research provide a wealth of data on the phenomenon to be explored. It is a generally accepted expectation to adhere strictly to the relevant ethical rules and to the required protocols. However, studies in humans have a dimension that is not fully covered by ethical rules and that also affects the studies’ results and their representativeness. All of these belong to the field of research in psychology, be it the ethical issues of psychological research or the psychological aspects of biomedical research, medical interventions, and their acceptance. Researchers of these and other scientific areas widely believe that science is morally neutral, that is, its task is the discovery of facts, the further development of the investigations’ tools and methods to perform correct analysis and draw reliable conclusions. However, research and development are characterized by a kind of moral neutrality, the essence of which is that the researcher not participating in the decisions on applications is neutral in general. This means that the curiosity driven research should not pay attention to risks associated with the use of results. However, many recent concerns related to the long-term effects of broadly applied inventions speaks for the need on consensus how the consequences could or should be forecasted.

Following a brief presentation of the changed ethical perception of psychology, I give some examples on the psychological aspects of genetic research and that of the critical issues in health behavior. Concerns psychological in nature have been articulated in the last decade and it became increasingly clear that genetic testing can also have psychological factors that must be considered. Moreover, the recent focus on psychological aspects of human research shed light on the complexity of health behavior, and questions have been raised about the known psychological factors of the human reactions to suggested therapies, especially those of the vaccination propensity, rejection, and anti-vaccination movements. Although there are only a few systematic studies on this issue, the proper solutions of the Covid-19 should consider the psychological aspects of the acceptance and rejection of vaccination. We may consider that the first waves of the Covid-19 epidemic created situations requiring altered psychological coping, to which psychological research responded primarily by examining the epidemiological situation, illness, and the resulting psychological aspects of lifestyle (treatment of social isolation, stress management, anxiety, depression). Therefore, scientific data on risk perception and psychological factors of vaccine acceptance may contribute to preparedness for globally predicted epidemics and decision-making processes.

Open access

Absztrakt

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy áttekintse a diszlexia meghatározásának módszertani buktatóit, bemutassa a diszlexia első genetikai vizsgálatait, valamint a géntérképezés elmúlt öt évben született eredményeit. Az utóbbi különösen „forró” téma, mivel számos jelenleg folyó kutatás verseng az első olyan megbízható modell megalkotásában, amely a diszlexia valódi és megbízható genetikai faktorára derít fényt. A géntérképezési vizsgálatok több kromoszómán tíz olyan területet azonosítottak, amelyet DYX területeknek nevezünk. Újabb genetikai vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a DYX területeken négy olyan gén található, amely a diszlexiához köthető: DYX1C1 a 15-ös, KIAA0319 és DCDC2 a 6-os, és ROBO1 a 13-as kromoszómán. A funkcionális vizsgálatoknak azt is sikerült kimutatnia, hogy mind a négy gén különleges szerepet játszik az agyfejlődésben, ugyanakkor joggal feltételezhető, hogy ezek a gének és területek csupán egy töredékét képviselik a human lexinomnak. A human lexinom fogalma, amelyet a közelmúltban Gibson és Gruen (2008) vezetett be, magában foglal minden olyan genetikai összetevőt, amely meghatározóan felelős a nyelv és olvasás fejlődéséért.

Restricted access