Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Valéria Jósa x
  • All content x
Clear All Modify Search

A világon az egészségügyi technológiai ipar évente több ezer új eszközt hoz forgalomba. Ugyanakkor nagy szakadék van az egészségügyi műszerek elfogadásának folyamatában és a forgalomba hozatal utáni ellenőrzésben. Bár a gyógyszerek ezrei csak akkor használhatók a klinikumban, ha randomizált, kontrollált vizsgálaton esnek át, világviszonylatban viszonylag kevés eszköznél, új eljárásnál történik hasonló vizsgálat. A sebészet veszélyes üzem, az új technológiáknak komoly betegbiztonsági kockázatuk lehet. Orv. Hetil., 2011, 152, 2091–2095.

Restricted access

A trachearuptura ritka szövődménye az endotrachealis intubációnak. A sérülés leggyakoribb oka, hogy a tubus mandzsettáját túlfújják. A szerzők egy 45 éves férfi beteg esetéről számolnak be, akinél mesohypopharynx-tumor miatt végzett műtét során intubáció okozta 6 cm hosszú tracheasérülést észleltek. Primer ellátással sikeres rekonstrukciót és teljes gyógyulást értek el. Az eset jól szemlélteti az azonnali diagnózis és a szakszerű ellátás jelentőségét, amellyel feltehetően egy életen át tartó komplikációt vagy halált sikerült megelőzni.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Valéria Jósa, Ferenc Jakab, and Győző János Szabó

A szerzők 29 éves, késsel hasba szúrt nőbeteg esetét ismertetik. A megkezdett sokktalanítás és tájékozódó jellegű képalkotó vizsgálatok után a hasüregben kimutatott folyadék és hypovolaemiás keringésmegingás miatt azonnali laparotomiát, gyomorvarratot és a lép eltávolítását végezték. A hasüreg átvizsgálásakor észlelték a bal rekesz centrális sérülését. A műtétet indikáló mellüregi szervsérülések kizárására, az explorativ thoracotomia elkerülésére intraoperatív szonográfiát végeztek. A transzducert és az akusztikus gélt steril plasztikzsákba helyezve, a hasüreg felől tekintették át a rekesz feletti szerveket. Az eljárással egyértelműen ki lehetett zárni a rekesz közeli intrathoracalis sérülést.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Dániel Sinkó, Valéria Jósa, Attila Zaránd, and Dániel Teknős

A sugárkezelés által okozott bélgyulladás a hasi és kismedencei irradiáció egyik legrettegettebb szövődménye. Az incidencia 0,5–5% között változik. Nemegyszer előfordul, hogy a progrediáló kórkép a beteg halálát okozza. A szerzők 13 éves periódus alatt 24 betegről számolnak be, akiknél irradiációs enteritis szövődménye miatt műtétet végeztek. A különféle műtéti megoldások ellenére az esetek 25%-ában reoperáció volt szükséges, végül négy beteg meghalt. Az esetek elemzése kapcsán a kórkép kialakulását előidéző hajlamosító tényezők és a különböző terápiás lehetőségek kerülnek bemutatásra. A sugárkezelés által okozott krónikus bélgyulladás terápiás lehetőségei korlátozottak, azonban célzott kezeléssel jelentősen jobb eredmények érhetők el. A megfelelő terápiás terv felállításához az onkológus, a gasztroenterológus és a sebész együttműködésére van szükség. Orv. Hetil., 2011, 152, 1120–1124.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, László Kulin, Valéria Jósa, and Ákos Mayer

Abstract

A műtéti fertőzések a sebészeti beavatkozások súlyos szövődményei, és az egyik legfontosabb betegbiztonsági problémát jelentik. Növelik a morbiditást, a mortalitást, rontják a beteg életminőségét, és növelik az ellátás költségét, rombolják a sebész szakmai presztízsét és a beteg bizalmát. Az infekciók megelőzése céljából figyelembe kell venni a preoperatív, intraoperatív és posztoperatív tényezőket, és meg kell választani azokat a beavatkozásokat, intézkedéseket, módszereket, anyagokat, amelyekkel a leghatásosabban lehet csökkenteni a műtéti terület fertőzéseinek a számát. A szakirodalom fentiekre vonatkozó ajánlásait vettük számba.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dániel Sinkó, Zsolt Baranyai, Csaba Nemeskéri, Dániel Teknős, Valéria Jósa, László Hegedűs, and Árpád Mayer

A daganatos betegségek ellátása során végzett sugárkezelések száma világszerte növekszik. A kismedencei és a hasüregi daganatok sugárkezelése során a legnagyobb gondosság ellenére is előfordulhatnak különböző súlyosságú bélgyulladások. A kismedence sugárkezelése közben vagy után megközelítőleg a kezelések felében lép fel a kezeléssel összefüggésbe hozható akut, az esetek egynegyedében krónikus, elhúzódó vékonybél-, illetve vastagbélgyulladás. A sugárterápiát követő krónikus enteritis számos diagnosztikai és terápiás problémát vet fel, amelyek megoldásához a társszakmák összefogása szükséges. A szerzők a sugárkezelés után kialakult bélgyulladások kezelésével kapcsolatban adnak rövid áttekintést.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Zsolt Baranyai, Valéria Jósa, Marcin Krzystanek, Aron C. Eklund, A. Marcell Szász, and Zoltán Szállási

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A preoperatív thrombocytosist mint negatív prognosztikai markert több szolid tumorban igazolták. Azonban a colorectalis daganatok esetében a szakirodalom nem egységes. Vizsgálatunk célja annak megállapítása volt, hogy a thrombocytosis független rizikófaktora-e a metastasisképződésnek és a túlélésnek colorectalis daganatokban. Anyag és módszerek: A 2001 és 2011 közötti időszakból retrospektív módon 336 colorectalis tumor (CRC) és 118 colorectalis tumor eredetű májáttét (mCRC) miatt resecált beteg klinikopatológiai adatát gyűjtöttük ki. A thrombocytosist 400 G/l < vérlemezkeszámnál definiáltuk. A betegségmentes túlélést (DFS) és a teljes túlélést (OS) Kaplan–Meier- és log-rank módszerrel határoztuk meg. Eredmények: Mind a CRC-, mind a mCRC-csoportban az OS szignifikánsan rosszabb volt azoknál a betegeknél, akiknek emelkedett volt a vérlemezkeszámuk (HR = 2,2, p < 0,001 és HR = 2,9, p = 0,018). A többváltozós elemzés azt mutatta, hogy az emelkedett thrombocytaszám független prognosztikai faktor CRC-ben (HR = 1,7, p = 0,035) és mCRC-ben egyaránt (HR = 3,1, p = 0,017). A DFS szignifikánsan rosszabb volt a CRC-csoport azon betegeinél, akiknek magasabb volt a vérlemezkeszámuk (HR = 2,0, p = 0,011). Következtetések: A thrombocytaszám értékes és viszonylag olcsón elérhető prognosztikai faktor a túlélés vonatkozásában a CRC-ben és az mCRC-ben szenvedő betegeknél.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Gábor Répássy Jr., Viktória Molnár, Gábor Forgács, Tamás Hacki, Valéria Jósa, Ákos Balázs, and Tamás Vass

Absztrakt:

A sebészi és az intenzív terápia jelentős fejlődése ellenére a nyelőcső-perforatio napjainkban is súlyos, életet veszélyeztető állapot. A háttérben álló kiváltó okok, a kísérő betegségek, a lokalizáció és a kialakuló gyulladás eltérő mértéke miatt néha váratlan szituációval találkozik a sebész. Az 58 éves nőbetegnél a gyomor mellűri inkarcerált herniája miatt kialakult oesophagusperforatio és a következményes nekrotizáló mediastinitis miatt végeztünk oesophagusexstirpatiót, cervicalis oesophagostomiát alakítottunk ki. A tápcsatorna rekonstrukciója során a nyelőcsőcsonk ismeretlen eredetű, teljes hosszát érintő „zsugorodását” találtuk. A csőgyomrot a hypopharynxra anasztomizáltuk, a kialakult insufficientia konzervatív terápiára szanálódott. A beteg komplex nyelésterápia után visszanyerte részleges nyelési képességét. A nem tumoros alapbetegség miatt képzett hypopharyngogastrostoma irodalmi ritkaság. Kényszerhelyzetben, mint amilyen az esetünk is volt, választható műtéti megoldás. A beavatkozást azonban teammunkán alapuló rehabilitációnak kell követnie, amelynek során kiemelt szerepe van a nyelési terápiának. Orv Hetil. 2020; 161(18): 756–760.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Szilasi, Valéria Jósa, Zsombor Zrubka, Tünde Mezei, Keresztély Merkel, Frigyes Helfferich, and Zsolt Baranyai

Összefoglaló. Bevezetés: Régóta ismert, hogy a daganatokhoz társuló emelkedett vérlemezkeszám rosszabb túléléssel társul. Fej-nyak tumoros betegek esetében kevés információ áll rendelkezésünkre ezzel az összefüggéssel kapcsolatban. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a fej-nyak daganatos betegek prognózisa és a thrombocytosis közötti összefüggés tanulmányozása volt. Módszer: Különféle stádiumú és lokalizációjú, 312, fej-nyak tumoros beteg retrospektív adatait elemeztük. A műtét előtti vérlemezkeszámokat vizsgáltuk, a 300 G/l feletti értéket tekintettük emelkedett thrombocytaszámnak. A vérlemezkeszám és a túlélés közötti kapcsolatot Kaplan–Meier-módszerrel és multivariáns Cox-regresszióval elemeztük. Eredmények: Emelkedett thrombocytaszám mellett szignifikánsan rosszabb túlélést észleltünk (5 éves túlélés: p = 0,007, betegségmentes túlélés: p = 0,192). Ez az összefüggés még akkor is fennállt, amikor multivariáns analízissel nemre, korra, stádiumra, differenciáltsági fokra, lokalizációra, valamint fehér- és vörösvérsejtszámra korrigáltuk az elemzést (5 éves túlélés: p = 0,027). A különféle anatómiai lokalizációkban eltérő mértékben észleltünk 300 G/l feletti vérlemezkeszámot (algarat: 43,6%, sub- és supraglottis: 35,8%, szájüreg: 35,7%, hangszalag: 22,5%, szájgarat: 19%, multiplex: 50%), ez azonban nem befolyásolta szignifikánsan a túlélést (p = 0,603). Következtetés: A daganathoz társuló thrombocytosis összefüggésbe hozható a fej-nyak tumoros betegek rosszabb túlélésével. Az egyes lokalizációkban talált különböző vérlemezkeszámok nem befolyásolják eltérő mértékben a túlélést. Orv Hetil. 2021; 162(17): 676–682.

Summary. Introduction: The association between cancer-related thrombocytosis and worse survival has been described with a variety of solid neoplasms. However, only limited data are available on the prognostic significance of elevated platelet count in head and neck tumours. Objective: We aimed to investigate the correlation between the survival of patients with head and neck cancer and thrombocytosis. Method: We conducted an analysis of the data from 312 patients with head and neck squamous cell carcinoma of various stages and locations. Preoperative platelet counts were analysed; elevated platelet count was defined as 300 G/l or higher. The influence of platelet count on survival was calculated with the Kaplan–Meier method as well as with multivariate Cox regression. Results: In patients with excessive thrombocytosis, survival was significantly worse (overall survival: p = 0.007, disease-free survival: p = 0.192). This association remained significant even after adjusting the multivariate analysis for age, gender as well as tumour stage, grade, location, red and white blood cell count (overall survival: p = 0.027). The magnitude of thrombocytosis differed among tumours of different anatomical locations (hypopharynx: 43.6%, sub- and supraglottis: 35.8%, oral cavity: 35.7%, vocal cord: 22.5%, oropharynx: 19%, multiple: 50%), but this did not affect survival significantly (p = 0.603). Conclusion: Elevated platelet count may be related to a worse prognosis in head and neck squamous cell carcinoma patients. The impact of thrombocytosis does not vary with the anatomical location of the tumour. Orv Hetil. 2021; 162(17): 676–682.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Baranyai, Tamás Mersich, Kristóf Dede, István Besznyák, Attila Zaránd, Dániel Teknős, Péter Nagy, Ferenc Salamon, Pál Nagy, Zsolt Nagy, Zsuzsanna Kótai, Marcell Szász, Lilla Lukács, Zoltán Szállási, Valéria Jósa, and Ferenc Jakab

A kutatócsoport sebészeti műtétek során eltávolított daganatos szövetekből vesz ischaemiás időn belül molekuláris genetikai vizsgálatokra mintákat, amelyeket folyékony nitrogénben tárol. A betegek klinikai adatait egy saját fejlesztésű informatikai rendszerben tárolja. A vizsgálatokba bevont betegeket egy erre a célra létrehozott, nem OEP-támogatott ambuláns rendelésen követi. A szövettani mintákkal és a követési adatokkal molekuláris genetikai laboratóriumokkal alakít ki kutatások céljából együttműködéseket. Orv. Hetil., 2011, 152, 606–609.

Open access