Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Valéria Kissné Sziráki x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Judit Tóth
,
Ágota Lenkey
,
Anna V. Oláh
,
Julianna Köteles
,
Valéria Kissné Sziráki
,
Adrienne Kerényi
, and
János Kappelmayer

Bevezetés: A laboratóriumi hibák jelentős része a preanalitikai fázisban következik be. Célkitűzés: A szerzők a rutin és sürgősségi laboratóriumi diagnosztikában a laboratóriumon belüli preanalitikai hibák előfordulását vizsgálják egy regionális klinikai laboratóriumban, továbbá bemutatják egy korszerű mintaszállítási mód, a pneumatikus csőpostarendszer hatását a leletátfordulási időre és a vizsgálati eredményekre. Módszer: Meghatározzák a preanalitikai hibák és a vizsgálatok visszautasításának arányát, a csőpostarendszer működési jellemzőit, összehasonlítják a csőpostával és hagyományosan szállított mintákban a hemolízis és a thrombocytaaktiváció mértékét. Eredmények: Az egyes preanalitikai hibák aránya 1% alatti, a vizsgálatok visszautasításának fő oka szérumminták esetén a hemolízis, alvadásgátolt mintáknál az alvadékosság és a citráttúlsúly volt. A csőpostával történő szállítás bevezetése jelentősen gyorsabb mintaszállítást, jóval egyenletesebb mintabeérkezést és -feldolgozást eredményezett, így a rutin és a sürgős minták esetén is rövidült a leletátfordulási idő. Következtetések: A nagy kórházi rendszerekben az autovalidálás használata és a preanalitikai hibák kontrollálása a laboratóriumi eredmények megbízható és gyors szolgáltatásához elengedhetetlen, amelyhez további jelentős segítség a pneumatikus csőpostarendszer. Orv. Hetil., 2014, 155(28), 1113–1120.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Antal-Szalmás
,
Gergely Ivády
,
Attila Molnár
,
Zsuzsa Hevessy
,
Valéria Kissné Sziráki
,
Anna V. Oláh
,
Ágota Lenkey
, and
János Kappelmayer

Bevezetés: A szerzők a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemző paraméter, az ún. „turnaround time” meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követő eredménykiadás között eltelt idő, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok működésének fontos minőségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgős, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve 6 hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, 5- és 95-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgős 1 óra, rutin 4 óra, speciális 2–14 nap) meghaladó turnaround time értékű vizsgálatok („kiesők”) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgős vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9–70 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 33–190 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesők aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelműen mutatta, hogy 2006 első félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentősen csökkenthető egy autovalidáló program segítségével. A szerzők adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár 1–2 órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzők két különböző mintaszállítási infrastruktúrával rendelkező sürgősségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedő diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az első ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon.

Restricted access