Search Results

You are looking at 1 - 10 of 21 items for

  • Author or Editor: Vera Gáthy x
  • All content x
Clear All Modify Search

Turai Tünde: Az életút végén. Szilágyborzási öregek társadalmi helyzetének vizsgálata. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 196 o.

Restricted access

French Politics, Culture & Society, Vol. 23, No. 1, 176 p. Institute of French Studies, New York University, 15 Washington Mews, New York, NY

Restricted access

Levelek az Andrássy-házból (1864–1869). Egy angol nevelőnő levelei. (General Press Kiadó, Budapest, 2006, 347 oldal)

Restricted access

Assessing Intergenerational Equity. Ed. by Róbert Iván Gál, Ichiro Iwasaki, Zsuzsa Széman. (Akadémiai Kiadó, Budapest 2008, 214 oldal)

Restricted access

Az írás összefoglalja a „világ legnagyobb választásának” eseményeit, és elemzi a két nagy párt küzdelmét a politikai hatalomért. A Kongresszus és a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) választási kiáltványát elemezve rámutat a pártok közötti alapvető különbségekre. A Kongresszus a szekuláris és demokratikus Indiáért szállt síkra, míg a BJP programja sommásan elvetette India egész politikai rendszerét, ami a függetlenség elnyerése óta működött, mégpedig úgy, hogy számos történelmi tényt eltorzított. Maga a kampány is beszédes folyamat volt, és felfedte, hogy a hatalmas „szervezeti család” miképpen működött szilárd, fegyelmezett és jól képzett kampánygépezetként a BJP mögött, és hogy a Kongresszus nélkülözött egy hasonló hátteret. Végül a tanulmány rámutat arra, hogy India paradigmaváltás elé néz a politika, a gazdaság és az ideológia terén, mivel a már látható hindu állam kiépítését a BJP be fogja fejezni, hiszen azt hangsúlyozza, hogy az indiaiak többségének az akaratát kell érvényesíteni, a többség pedig hindu. A paradigmaváltást alátámasztja azoknak a nemzedékeknek az eltűnése, amelyek még őriztek emlékeket a függetlenségi mozgalom idejéből, az új generációk pedig már más követelésekkel és világszemlélettel lépnek fel.

Restricted access

Lapunk a közelgő 2002-es általános választásokra tekintettel vitát kezdeményezett néhány politológus között. 2001 szeptemberében, amikor felkértük Kéri Lászlót, hogy készítsen a Társadalomkutatás c

Restricted access

2001 folyamán néhány szociológus és vezető szociális munkás a Fővárosi Közigazgatási Hivatal megbízásából mintegy negyven budapesti szociális intézménynél folytatott módszertani ellenőrzést. Ezeket az intézményeket nonprofit szervezetek, vállalkozók, egyházak és önkormányzatok tartják fenn. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy gyakorlatilag befejeződött a fővárosban működő szociális ellátó intézmények igaz­gatásrendészeti megalapozása, és jelentősen előrehaladt a professzionalizálódás. A módszertani munka további fázisában szükséges a módszertan fejlesztése és az ellenőrzések, felülvizsgálatok metodológiájának kimunkálása is.

Restricted access

A tanulmány1 felhívja a figyelmet arra, hogy a globalizált világban felettébb fontos érteni és ismerni, milyen társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok zajlanak a világ második legnépesebb országában, amely egyre inkább regionális nagyhatalmi pozíciókra tart igényt, és ahol a gazdasági fejlődés a világon az egyik legdinamikusabb. Miközben Indiában nyugati típusú demokratikus intézmények léteznek, mára átalakult tartalmuk és működésük, és sok esetben mást értenek az egyes fogalmak alatt, mint azokban az országokban, ahol ezek a fogalmak és intézmények eredetileg kialakultak. A tanulmány leszűkíti e vizsgálódást a szekularizmus, a szekuláris állam kérdésére, amely felszámolásának lehetünk tanúi napjainkban. A folyamat bevallott célja a hindú India megteremtése. A tanulmány felvázolja a törekvés ideológiai tartalmát, eszközrendszerét, összefonódását a gazdasági-társadalmi folyamatokkal. Magyarázatot keres és részben kínál arra is, hogy miért militáns a mozgalom, miért támadja a muszlimokat és főképpen a keresztényeket. A többségi elv — e demokratikus érték — sajátos indiai értelmezésével a mozgalom és annak kiterjedt szervezeti hálózatai a vallási kisebbségek felszámolására törekednek, és ennek érdekében nem riadnak vissza brutális eszközöktől és tettektől sem. Ez a meghökkentő folyamat, miközben az ősi értékekhez és törvényekhez való visszatérést hirdeti, felhasználja a modern információs forradalom minden eszközét a megújított vallási tanok és erkölcsi törvények terjesztése és elfogadtatása érdekében, ugyanakkor megszabadítja azokat ókori formájuktól és tartalmuktól, de erőteljes nacionalizmusa érdekében állítja, hogy ugyanarról a vallásról és hagyományról van szó. A tanulmány idéz néhány példát, amelyek cáfolják ezt az állítást.A nemzetközi szakirodalommal egyetértve a szerző szerint a társadalom hinduizálását követi az állam hindúvá tétele, hiszen a politika aktorainak túlnyomó többsége azonosul a hinduizmussal, mint identitása legfontosabb elemével. Ez az azonosulás és a többségi elv együttesen pedig azt a paradox helyzetet teremti meg a mai Indiában, hogy állam és társadalom számos demokratikus elv feláldozásával a hinduizmus alapján válik egységesedő nemzetté, amely ezzel igyekszik a háttérbe tolni a társadalom gazdasági, vallási és kaszteredetű feszültségeit, és bizonyos értelemben megszilárdítja a családon belüli patriarchális viszonyokat, valamint szentesíti a társadalmi hierarchia tiszteletét.

Restricted access