Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Veronika Hegedűs x
Clear All Modify Search

Abstract

This paper discusses two Hungarian verbal particles that belong to the semantic group of repetitive elements. The main focus is on the verbal particle újra ‘again’, which has primarily been discussed as an adverb with repetitive and restitutive meanings (with the exception of Csirmaz 2015) but can be a verbal particle, which is distinct both from the adverb and from most other verbal particles. The verbal particle vissza ‘back’, which expresses counterdirectionality will be claimed to be like typical, primarily directional verbal particles and to be a part of the result component of the argument structure. Újra ‘again’ as a verbal particle is analyzed on a par with some non-directional particles and idiomatic resultative phrases that are inserted into the structure in a functional projection below the external argument.

Open access

Abstract

This paper discusses two Hungarian verbal particles that belong to the semantic group of repetitive elements. The main focus is on the verbal particle újra ‘again’, which has primarily been discussed as an adverb with repetitive and restitutive meanings (with the exception of Csirmaz 2015) but can be a verbal particle, which is distinct both from the adverb and from most other verbal particles. The verbal particle vissza ‘back’, which expresses counterdirectionality will be claimed to be like typical, primarily directional verbal particles and to be a part of the result component of the argument structure. Újra ‘again’ as a verbal particle is analyzed on a par with some non-directional particles and idiomatic resultative phrases that are inserted into the structure in a functional projection below the external argument.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ibolya Hegedűs, Veronika Morvai, Péter Rudnai, Éva Szakmáry, András Paksy and György Ungváry

Bevezetés: Korábbi tanulmányukban a szerzők megállapították, hogy az Ózdi kistérség munkanélkülijeinek közegészségügyi-járványügyi biztonsága és szociális helyzete az országos átlaghoz képest rosszabb. Célkitűzés: Korábbi vizsgálataik folytatásaként célul tűzték ki annak meghatározását, hogy az Ózdi kistérség roma munkanélkülijeinek az országos átlagnál jelentősen nagyobb aránya hozzájárul-e a kistérségnek az ország más térségeinél rosszabb közegészségügyi-járványügyi biztonságához, a kistérség munkanélkülijei tanulásra alig vagy nem alkalmas lakókörnyezeti higiénés helyzetéhez. Módszer: 2012-ben és 2013-ban 400 fő 18–61 éves roma és nem roma férfi és nő munkanélkülit kérdőíves-önkitöltéses-kikérdezéses, valamint foglalkozás-orvostani módszerekkel vizsgáltak; az egyes csoportokba – a jelzett sorrendben – 96, 97, 114, 93 személy tartozott. Eredmények: Megállapították, hogy egyrészt valamennyi vizsgált paramétercsoport (közegészségügyi-járványügyi biztonság, in-door lakókörnyezeti higiéné, tanulási feltételek) a romák szignifikánsan hátrányosabb helyzetét jelezte a magyar munkanélküliekhez viszonyítva; másrészt roma személyekben a vizsgált paraméterek értéke az életminőségét hátrányosan befolyásoló tényezőktől függött (munkanélküliség, mélyszegénység, alacsonyabb szintű iskolázottság, rövidebb élet). A térségben a magyar munkanélküliek 1/10–1/5-ének életkörülménye hasonlított a roma munkanélküliek átlagos életkörülményéhez. Következtetések: 1. A romák Ózdi kistérségen belüli nagyobb aránya hozzájárul a kistérség rosszabb közegészségügyi-járványügyi biztonságához, munkanélkülijeinek az ország más térségeiben élő munkanélküliekénél rosszabb életkörülményéhez. 2. A romák megfelelő életkörülményt biztosító foglalkoztatásához szükséges képzettség elérését lehetővé tevő tanulási feltételek megteremtése elengedhetetlen. Orv. Hetil., 2014, 155(15), 582–589.

Open access