Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Viktória Cser x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Neutropeniás betegek körében a Gram-negatív baktériumok okozta véráram-infekció ma is jelentős letalitással járó, súlyos szövődmény. Megelőzésére nagy kockázatú betegcsoportokban fluorokinolonprofilaxis alkalmazását javasolják. Célkitűzés: A fluorokinolonprofilaxis Gram-negatív bacteriaemiákra gyakorolt hatásának vizsgálata. Módszer: A szerzők retrospektív tanulmányukban egy hematológiai és őssejt-transzplantációs centrum betegeiben hasonlították össze a profilaxis bevezetését megelőző és az azt követő egy-egy év adatait, az infekciók incidenciája, a kórokozók spektruma, a fluorokinolonrezisztencia aránya és a érintett betegek összhalálozása szempontjából. Eredmények: A profilaxis bevezetése után csak minimális mértékben csökkent a Gram-negatív bacteriaemiák incidenciája (ARR: 0,024). A kórokozó speciesek összetétele érdemben nem változott. Jelentősen (24%-ról 59%-ra, p = 0,001) nőtt azonban a fluorokinolonrezisztens Gram-negatív izolátumok, ezeken belül a fluorokinolonrezisztens E. coli törzsek aránya (16%-ról 75%-ra, p<0,001). A hét-, illetve 30 napos halálozás változatlan maradt, illetve minimálisan növekedett. Következtetések: A megelőzés céljából alkalmazott antibiotikum remélt előnyei az aktuális epidemiológiai körülmények között nem bizonyíthatók, ugyanakkor a fluorokinolonrezisztencia jelentős növekedése mutatkozik. A szerzők megítélése szerint ezért a profilaxis stratégiájának újragondolása szükséges. Orv. Hetil., 2011, 152, 1063–1067.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Andrea Farsang
,
Viktória Cser
,
Károly Barta
,
Gábor Mezősi
,
László Erdei
,
Bernadett Bartha
,
István Fekete
, and
Edina Pozsonyi

Munkánk célja az volt, hogy modellezzük az indukált fitoextrakció alkalmazásának lehetőségét extrém talajszennyezettség esetén. A kutatásunkat több irányvonal köré csoportosítottuk:Különböző fémfeltárási módszerekkel meghatároztuk a talaj nehézfémtartalmát, illetve egy speciális szekvenciális feltárási sorral a különböző mobilitású elemhányadokat elkülönítettük. Ennek segítségével kerestük a legjobban alkalmazható fitoremediációs eljárást.Tenyészedény-kísérlet során különböző arányban (1:1, 1:2, 2:1, 3:1) tavi iszappal kevert szennyezett közeg toxikus anyagait –megfelelően kiválasztott kelátképző segítségével –indukált fitoextrakcióval csökkentettük.Megállapításaink a következőkben összegezhetők:–A kísérleti parcellákon vizsgált hőmérsékleti viszonyok, a talaj–víz–növény kapcsolatrendszer szempontjából fontos talajtani paraméterek szélsőséges élőhelyet, talajviszonyokat tükröznek: magas pH, a fizikai paraméterekből adódóan szélsőséges víz- és hőgazdálkodási tulajdonságok.–A vizsgálati parcellák anyagának királyvíz-oldható ún. „összes” nehézfém-tartalma mind a hét vizsgált elemet tekintve többszörösen meghaladja a 10/2000. KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendeletben megadott szennyezettségi „B” határértéket. A magas nehézfémtartalom a növényi fejlődést gátolta. Ennek kikü-szöbölésére a tenyészedény-kísérlet során különböző arányú hígításokkal dolgoztunk, a szennyezett talajt nehézfém mentes tavi iszappal kevertük.–A különböző mobilitású elemhányadok elkülönítése, valamint az indukált fitoextrakcióhoz szükséges kelátképző mennyiségének meghatározására szekven-ciális feltárást végeztünk. Az extrakciós eljárás során öt fémet vizsgáltunk: Cd, Ni, Zn, Cu és Pb. A fémtartalom felvehetősége alapján mintáinkban a legkisebb (0–5%) arányban mobilis az Pb, 10–20% a mobilis rész aránya a Cu esetében, 20–30% a Ni esetében, és legmagasabb (40–60%) a Zn és Cd esetében.–A kelátkezelés hatására a minták felében megemelkedett a növények által felvett nehézfém mennyisége. A növekedés általában 8–30% között volt, de kimagasló, minden várakozást felülmúlt a nádképű csenkesz 2:1 arányú hígítás melletti 174%-os Cu- és 146%-os Zn-felvétele. Mind a napraforgó, mind a nádképű csenkesz esetében a szennyezett talaj:tavi iszap 1:1, 2:1, 1:2 arányú keverékek bizonyultak a leghatékonyabbaknak. Mivel vizsgálataink a keverési arányokat illetően 4–4, a növényeket illetően pedig 2–2 független párhuzamos mintával zajlottak, eredményeink csak tendencia jelleggel értelmezhetők.–A talajban történő változások nyomon kö_v

Restricted access