Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Viktória Szűcs x
Clear All Modify Search
Authors: Viktória Szűcs and Diána Bánáti

A médiában az adalékanyagokkal kapcsolatosan egyre gyakrabban felbukkanó botrányok megingatják a fogyasztók bizalmát mind az élelmiszer-előállítókkal, mind az ellenőrző hatóságokkal szemben. A fogyasztók bizonytalanságát tovább erősíti, hogy gyakran nem megfelelő, hiteltelen forrásokból informálódnak, így előfordulhat, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztását ok nélkül kerülik. Az élelmiszer-előállítók reakciója a kialakult helyzetben kettős. Egyrészt a mesterséges összetevők természetes anyagokkal való kiváltására törekednek a termékfejlesztés során. Másrészt élelmiszereik csomagolásán igyekeznek hangsúlyozni a termék kedvező tulajdonságait. A szerzők bemutatják az adalékanyagokkal kapcsolatos főbb trendeket. Az áttekintés alapján megállapítható, hogy a termékfejlesztési és kutatási irányzatok ígéretesek és a fogyasztói igényeket szem előtt tartva kedvező irányba haladnak. Az előállítói törekvések a fogyasztói bizalom visszaállításának, illetve a fogyasztók tudatosabb vásárlási döntései támogatásának hasznos eszközei lehetnek. Orv. Hetil., 2013, 154(46), 1813–1819.

Restricted access
Authors: Viktória Szűcs, Erzsébet Szabó and Diána Bánáti

Bevezetés: Napjainkban a civilizációs betegségekben szenvedők száma folyamatosan nő, de ezen betegségek előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető a helyesen megtervezett, kiegyensúlyozott és egészséges életvitellel. Célkitűzés: A kutatás fő célja a magyar fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjének megismerése volt. Módszer: A kérdőíves vizsgálatot 473 résztvevővel végezték. Eredmények: A résztvevők, bevallásuk szerint, nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, és leggyakrabban az „internetet” használják tájékozódásra. Klaszterelemzés segítségével a szerzők 3 szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot azonosítottak: a „törekvőket”, akik pozitív hozzáállást mutatnak; az „egészségtudatosokat”, akik aktívan cselekednek táplálkozásuk egészségessé tételének érdekében; valamint a „közömbösöket”, akik kevésbé érdeklődőek és nem tesznek jelentős lépéseket az egészséges táplálkozás érdekében. Következtetések: A kérdőíves felmérés eredményei rámutattak a fogyasztók célzott és a célcsoporthoz alkalmazkodó tájékoztatásának fontosságára, valamint a hiteles információs források népszerűsítésének jelentőségére. Az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatása és népszerűsítése, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok esetén (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők), kiemelt fontosságú feladat. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643.

Restricted access
Authors: Viktória Szűcs, Erzsébet Szabó and Diána Bánáti

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Orv. Hetil., 2012, 153, 1692–1700.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A fogyasztói egészségtudatosság fokozódásával a glutén a diétára szoruló coeliakiás betegek mellett – különböző kedvező egészségügyi hatások reményében – számos fogyasztó által kerülendő élelmiszer-összetevővé vált. A diéta szigorú betartása komoly lemondásokat és életmódbeli változásokat követel a betegektől, ami életminőségüket is kedvezőtlenül érinti. Jelen munkánk célja a magyarországi és romániai, gluténmentes diétát folytató fogyasztók életminőségének megismerése és az arra gyakorolt negatív hatások feltárása. Módszer: Online kérdőíves adatgyűjtésünket 1155 magyarországi és romániai felnőtt fogyasztó részvételével végeztük. Eredmények: A gluténmentesen táplálkozó fogyasztók számára az önfegyelem hiánya viszonylag könnyen leküzdhető akadály, életvitelüket azonban a társas összejövetelek, az otthonon kívüli étkezés negatívan befolyásolta. Mindemellett életvitelben és anyagilag is megterhelő az étrend betartása. A magyarországi fogyasztók számára a külső tényezők – mint a termékek ára, választéka, íze, beszerezhetősége – jelentősebb akadályként jelentkeztek, míg a romániai megkérdezettek számára inkább a belső tényezők (termékismeret hiánya, életmód, önfegyelem hiánya) okoztak nagyobb gondot. Az allergén és intoleranciát okozó összetevők jelölési kötelezettsége elérte célját, mivel megkönnyítette a diétázók élelmiszer-választását, fokozta bizalmukat. Következtetések: A tanulmány rámutat, hogy a diétázók életminőségének javítása nem csupán általános intézkedések (az otthonon kívüli étkezést ellátók felkészültségének javítása és a termékek árának racionalizálása), hanem országspecifikus cselekvéseken keresztül is fokozható. Orv Hetil. 2019; 160(25): 980–986.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: Az élelmi rostok az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás kulcselemei, amelyek rendszeres fogyasztása számos betegség kockázatát csökkentheti. Célkitűzés: Jelen munka célja a magyar fogyasztók élelmi rostokkal kapcsolatos ismeretének, vásárlási döntésben betöltött szerepének feltárása, valamint a jelenleg használt és a fogyasztást előremozdító lehetséges információforrások megismerése volt. Módszer: A kérdőíves megkérdezést 303 magyar felnőtt fogyasztó segítségével végezték. Eredmények: Az élelmi rostok forrásait tekintve a résztvevők bizonytalanok voltak, míg a rostfogyasztás egészségügyi hatásainak ismerete viszonylag alapos volt. Az internet jelentős információs forrásként jelent meg a témában, azonban az eredmények rámutatnak az iskolai oktatás fontosságára is. Az élelmi rostban gazdag élelmiszereket gyakrabban fogyasztók, a nők, valamint a 45 éven felüli résztvevők az élelmi rostokkal kapcsolatosan tudatos attitűdöt mutattak. Következtetések: A hazai fogyasztók kiegyensúlyozott táplálkozásának érdekében az élelmi rostokkal kapcsolatos hiteles és gyakorlati elemeket tartalmazó iránymutatás és oktatás elengedhetetlen, amelynek eredményeképpen a latens ismeret várhatóan a fogyasztók vásárlási döntéseiben tudatosan is meg fog jelenni. Orv. Hetil., 2016, 157(8), 302–309.

Restricted access