Search Results

You are looking at 1 - 10 of 16 items for

  • Author or Editor: Viktória Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktória Szűcs
,
Erzsébet Szabó
, and
Diána Bánáti

Az élelmiszer-fogyasztási adatokat számos területen hasznosítják, mint például a kockázatbecslés, a fogyasztási trendek megismerése és az egészségnevelés, prevenciós programok tervezése. Fontos feladat a nemzeti szinten gyűjtött élelmiszer-fogyasztási adatok egységesítése nemzetközi összehasonlítás céljából. Ezen törekvések már az 1970-es években megkezdődtek. Az élelmiszer-fogyasztási felmérésekkel nyert adatok széles felhasználása miatt a felmérések harmonizálására az elmúlt évtizedekben számos nemzetközi összefogás történt. Jelen tanulmány a fogyasztási adatok felvételi módszerei és azok felhasználási köre mellett részletesen bemutatja az élelmiszer-fogyasztási adatok nemzetközi szintű harmonizálásának állomásait. A szerzők kiemelik, hogy a fogyasztási adatok nemzetközi szintű alkalmazásához elengedhetetlen feltétel a felmérések paramétereinek (például az adatfelvétel ideje, az alkalmazott módszer, a résztvevők száma, a vizsgált napok száma és a vizsgált korcsoport) egységesítése, amelynek egyik ígéretes törekvése a 2012-ben induló EU Menü program. Orv. Hetil., 2012, 153, 1692–1700.

Restricted access

Bevezetés: Napjainkban a civilizációs betegségekben szenvedők száma folyamatosan nő, de ezen betegségek előfordulásának kockázata jelentősen csökkenthető a helyesen megtervezett, kiegyensúlyozott és egészséges életvitellel. Célkitűzés: A kutatás fő célja a magyar fogyasztók egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdjének megismerése volt. Módszer: A kérdőíves vizsgálatot 473 résztvevővel végezték. Eredmények: A résztvevők, bevallásuk szerint, nehezen igazodnak el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk között, és leggyakrabban az „internetet” használják tájékozódásra. Klaszterelemzés segítségével a szerzők 3 szignifikánsan elkülönülő fogyasztói csoportot azonosítottak: a „törekvőket”, akik pozitív hozzáállást mutatnak; az „egészségtudatosokat”, akik aktívan cselekednek táplálkozásuk egészségessé tételének érdekében; valamint a „közömbösöket”, akik kevésbé érdeklődőek és nem tesznek jelentős lépéseket az egészséges táplálkozás érdekében. Következtetések: A kérdőíves felmérés eredményei rámutattak a fogyasztók célzott és a célcsoporthoz alkalmazkodó tájékoztatásának fontosságára, valamint a hiteles információs források népszerűsítésének jelentőségére. Az egészséges táplálkozás költséghatékony megoldásainak bemutatása és népszerűsítése, főként az arra rászoruló fogyasztói csoportok esetén (például idősek, alacsony jövedelemmel rendelkezők), kiemelt fontosságú feladat. Orv. Hetil., 2015, 156(16), 636–643.

Restricted access

Perifériás ideg epineuralis metilénkékfestése kadáverkézen

Epineural methylene blue nerve staining on cadaver hand

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Szabó
,
Viktória Kormos
,
Balázs Gaszner
, and
Zoltán Rékási

Bevezetés: A parciális aponeurectomia a Dupuytren-kontraktúra kezelésére leggyakrabban végzett műtéti eljárás. A betegségben kialakuló patológiás szövet megváltoztathatja a digitális ideg anatómiai elhelyezkedését, ami megnehezíti az ideg műtét közbeni lokalizációját és dissectióját, és növeli a iatrogén idegsérülés kockázatát. Intraoperatív idegfestési eljárással az ideg lokalizációja megkönnyíthető lenne, ezáltal a iatrogén idegsérülés kockázata is csökkenne. Állatkísérleteinkben korábban igazoltuk, hogy metilénkékoldattal a perifériás ideg in vivo megfesthető az ideg struktúrájának és funkciójának károsítása nélkül. Célkitűzés: A patkány nervus ischiadicus modellen már sikeresen alkalmazott metilénkékoldattal végzett idegfestési eljárás hatékonyságának vizsgálata humán kadáver digitális idegen. Módszer: Vizsgálatunk első fázisában formalinnal fixált kézen négy digitális ideg epineuralis festését végeztük el 40 µl 1 : 80-as hígítású metilénkékoldattal. A második vizsgálatban fixáción át nem esett kadáverkézen hat digitális ideg festését végeztük. A megfesthető idegszakasz hosszának növelésére két ideg festéséhez 200 µl metilénkékoldatot használtunk. Eredmények: Az epineuralis idegjelölés formalinfixált idegeken nem működött ideálisan. Friss, formalinos fixáláson át nem esett humán kadáver digitális idegen az idegfestési eljárást sikeresen alkalmaztuk, a megfestett idegszakasz tekintetében állatkísérletes eredményeinket reprodukálni tudtuk. 40 µl 1 : 80-as hígítású metilénkékoldattal átlagosan 13 mm-es, míg 200 µl oldat használatával 18 mm-es idegszakaszt sikerült megfesteni. Következtetés: Formalinnal fixált digitális ideg festése a fixáció következtében fellépő szöveti zsugorodás miatt korlátozottan lehetséges. Formalinos fixáláson át nem esett digitális idegek esetén a megtartott anatómiai viszonyok mellett 18 mm-es idegszakasz megfesthető. További vizsgálatokat tervezünk Dupuytren-szövettel és hegszövettel körülvett digitális idegen, a technika kézsebészeti műtétek során történő alkalmazhatóságának megítélésére. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1834–1839

Open access

From reed biofilm samples of Kelemen-szék (Kiskunság National Park, KNP) and Nagy-Vadas (Hortobágy National Park, HNP) altogether 260 bacterial isolates were gained after serial dilutions and plating onto different media. Following a primary selection 164 strains were investigated by “traditional” phenotypic tests and clustered by numerical analysis. Fifty-six representative strains were selected to ARDRA and 16S rDNA sequence analysis for identification. Strains were identified as members of genera Agrobacterium, Paracoccus, Halomonas, Pseudomonas, Bacillus, Planococcus and Nesterenkonia . The species diversity was also investigated by a cultivation independent method. A clone library was constructed using the community DNA isolated from the biofilm sample of Kelemen-szék. Screening of the 140 bacterial clones resulted in 45 different ARDRA groups. Sequence analysis of the representatives revealed a great phylogenetic diversity. A considerable majority of the clones was affiliated with uncultured bacterial clones (with sequence similarity between 93 and 99%) originating from diverse environmental samples (for example salt marshes, compost or wastewater treatment plants). The DNA sequences of other clones showed the presence of genera Flavobacterium, Sphingobacterium, Pseudomonas and Agrobacterium .

Restricted access

Absztrakt:

A hemodialízisre szoruló, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek száma évről évre növekszik, aminek következtében egyre gyakrabban kerül sor tartós centrális vénás dializálókanülök beültetésére. A kanülök hosszú idejű alkalmazásakor – a kialakuló fibrinhüvely miatt – a későbbi eltávolításuk nehézségekbe ütközhet. Egy új, minimálinvazív intervenciós radiológiai módszerrel (úgynevezett Hong-technikával), kis feltárásból végzett endoluminalis tágítással a vénafalhoz, illetve a jobb pitvarhoz szívósan tapadó katéterek mellkasnyitás nélkül távolíthatók el. Hazánkban először vettünk ki ezzel a technikával egy 6 évig használt és a szokásos módszerekkel nem eltávolítható dializálókanült a bal vena subclaviából. Tapasztalatunk alapján javasolható a Hong-technika rutinszerű alkalmazása. Orv Hetil. 2019; 160(11): 435–437.

Open access

A nyálnyelés szerepe a dysphagia betegágy melletti felmérésében – irodalmi áttekintés

The role of saliva swallowing in the bedside assessment of dysphagia – a state-of-the-art review

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Szabó-Műhelyi
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Nyáltermelésünk folyamatos, a szájüregben összegyűlt nyálat rendszeresen nyeljük. A páciens váladékkezelési képessége ezért nyilvánvaló változónak tűnik a nyelési zavar megítélésében. Ennek ellenére még a validált, betegágy melletti felmérésekben is különböző formában és hangsúllyal jelenik meg. Irodalmi áttekintésünkben ezt a jelenséget, amelyet a szakirodalom nyálnyelésként vagy száraz nyelésként ismer, a ’state-of-the-art’ típusú irodalmi áttekintés módszertanával vizsgáltuk. Azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy hogyan írható le a száraz nyelés élettana, van-e olyan neuroanatómiai jellegzetessége, amely megkülönbözteti a táplálkozási célú nyeléstől. Továbbá milyen validált száraznyelés-vizsgálatok vannak a dysphagia/aspiratio szűrésében, amelyeket a hazai gyakorlatban is biztonsággal alkalmazhatunk? Vannak-e kifejezetten száraznyelés-vizsgálati protokollok, létezik-e egységes gyakorlat? Dolgozatunk eredményeként olyan alapelveket fogalmaztunk meg, amelyek több betegcsoportra is általánosíthatók, közvetlen gyakorlati hasznát vehetik a felnőtt betegpopuláció nyelészavar-ellátását végző szakemberek, és új kutatási területeket is kínálhatnak. A betegvizsgálat során figyelembe kell venni a spontán nyelési gyakoriságot. Spontán nyelési esemény hiányában stimulációval kell megkísérelni a nyálnyelés kiváltását, majd csak ezt követően történjen a felszólításra végrehajtott száraznyelés-teszt. Csak a nyálnyelés megfigyelését követően történjen nyelésvizsgálat különböző konzisztenciákkal. A nyálnyelési eredményeket mindig további, nyelészavarra utaló változókkal együtt javasolt értelmezni. Orv Hetil. 2024; 165(12): 443–454.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Eszter Mária Horváth
,
Rita Mágenheim
,
Beatrix Annamária Domján
,
Viktória Ferencz
,
Tímea Tänczer
,
Eszter Szabó
,
Rita Benkő
,
Csaba Szabó
,
Ádám Tabák
, and
Anikó Somogyi

Absztrakt

Bevezetés: Gestatiós diabetes mellitusban emelkedett oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció van jelen, amely szerepet játszhat a későbbi élet során tapasztalt magasabb cardiovascularis kockázat kialakulásában. Célkitűzés: A szerzők azt vizsgálták, hogy 3 évvel a szülés után a megelőző gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja-e az anyák érrendszerének állapotát, valamint milyen összefüggés mutatható ki az érfunkció romlása és az oxidatív-nitratív stressz és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció között. Módszer: Korábban súlyos (inzulinnal kezelt) vagy enyhe (diétával kezelt) gestatiós diabetesen átesett 40 nő nagyartériáinak funkcióját applanációs tonometriával, a mikrokeringést provokációs tesztek elvégzése során lézer-Doppler-módszerrel vizsgálták. A véralkotókban mérhető oxidatív-nitratív stresszt és poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktivációt kolorimetrás, valamint immunhisztokémiai technikával határozták meg. Eredmények: Inzulinnal kezelt gestatiós diabetesben a mikrokeringés zavarát, valamint az oxidatív stressz emelkedését mutatták ki. Következtetések: Az eredmények alapján az előzetesen igazolt gestatiós diabetes súlyossága befolyásolja a kialakuló microvascularis diszfunkció mértékét, amelyet emelkedett oxidatív stressz kísér. A nitratív stressz és a poli(ADP-ribóz)-polimeráz-aktiváció összefüggést mutat egyes vascularis paraméterekkel, bár ezek mértékét a betegség súlyossága nem befolyásolja. Orv. Hetil., 2015, 156(47), 1932–1936.

Open access

Egy nemzetközi nyelészavarszűrési módszer hazai adaptálása

Hungarian adaptation of an international swallowing screening method

Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Tamás Szabó
,
Viktória Műhelyi
,
Tímea Halász
,
Katalin Anna Béres-Molnár
,
András Folyovich
, and
Zoltán Balogh

Bevezetés: A szakirodalom alapján a stroke okozta nyelészavar a betegek felét is érintheti. A nemzetközi ajánlások mentén a hazai stroke-betegek táplálásterápiás szakmai irányelve több nyelészavarszűrési módszert ajánl. Ezek közül világszerte elterjedt a Gugging Swallowing Screen (GUSS), mely eddig magyar nyelven nem volt elérhető. Célkitűzés: A GUSS magyar nyelvre történő adaptálása és validálása akut stroke-betegeken. Módszer: A kétfázisú elrendezés első részében az adaptációhoz ötlépéses protokollt állítottunk össze a nemzetközi irányelvek alapján, amelyet a második fázisban validáltunk. A vizsgált betegektől (n = 31) nyert adatokat a száloptikás nyelésvizsgálat (FEES) referenciaértékeihez hasonlítottuk, mind dysphagia-, mind aspiratiokockázat szempontjából. A belső validitást két független megítélőtől kapott adatok (n = 20) összehasonlításával nyertük. Eredmények: Mintánkban a dysphagia előfordulásának gyakorisága a FEES alapján 45%, míg az aspiratióé 32% volt. A megítélők közötti egyetértés erős volt, a GUSS-H-nyerspontok és a dysphagia súlyosságát tekintve egyaránt (κ = 0,899, p<0,001; κ = 0,801, p<0,001). A felmérőlap diagnosztikus érzékenysége jó eredményt mutatott mind a dysphagia, mind az aspiratio kockázatára (szenzitivitás: 93%, 90%; specificitás: 65%, 57%; pozitív prediktív érték: 68%, 50%; negatív prediktív érték: 92%, 92%). Megbeszélés: A GUSS eredeti változatával és más, betegágy melletti felmérésekkel összehasonlítva a GUSS-H a szenzitivitás és a negatív prediktív érték tekintetében az átlagosnál jobb eredményt mutatott. A felmérőlap a dysphagia és az aspiratio kockázatát előre jelzi, a műszeres vizsgálat szükségességére és a dysphagiaétrendre ajánlást tesz. Következtetés: Az akut stroke-betegek táplálásterápiája csak interdiszciplináris ellátás keretében valósulhat meg, amelynek egyik első eleme a nyelészavar szűrése. A jelen tanulmánnyal elérhetővé tettük a GUSS-H-t a magyar szakemberek számára. Orv Hetil. 2022; 163(36): 1431–1439.

Open access
Magyar Sebészet
Authors:
Zsuzsa Nagy
,
Zoltán Oláh
,
Judit Kókai
,
Anna Barbara Molnár
,
Ágnes Laczkó
,
Gábor Viktor Szabó
,
Viktória Juhász
,
Dávid Garbaisz
,
Márton Berczeli
,
Zsófia Sztupinszky
, and
Zoltán Szeberin

Absztrakt

Bevezetés: Az érhomograftokat korábbi érrekonstrukció után kialakult graftinfekció vagy saját véna hiányában, végtagmentő érműtétek esetén alkalmazzuk. Többszervi donáció során a thoracalis aortaszegmens, aortabifurcatio, arteria iliaca, arteria femoralis és poplitea, illetve vena saphena magna és a vena femoralis kerülhet eltávolításra. Célunk, hogy az elvégzett beavatkozások eredményeit elemezve optimalizáljuk a homograftok alkalmazását. Módszerek: A betegek anyagát retrospektíven dolgoztuk fel a kórházi számítógépes nyilvántartás segítségével. 2007 és 2014 között 162, homografttal végzett műtét történt 144 betegen. A rövid és hosszú távú nyitva maradási időt, a vascularis szövődmény gyakoriságát, az amputációs arányt és mortalitást vizsgáltuk. Értékeléseink kapcsán figyelembe vettük a graft felhasználási lokalizációját, a graft típusát és a mélyhűtött tárolás időtartamát. Aorta iliofemoralis, femoropoplitealis régióba ültetett artériás és vénás homograftokat vizsgáltunk. Eredmények: Az átlagéletkor 63,6 ± 10,7 év, a betegek átlagos utánkövetési ideje 36 ± 28 hónap. A graftok primer nyitva maradási aránya egy, három és hat hónappal a műtét után 83,7%, 75,0% és 63,4% volt. Saját anyagunkban a felhasznált erek közül az artériák/mélyvénák nyitva maradási aránya jobb volt a vénás graftokkal összehasonlítva: artériás felhasználás esetén egy, három, hat hónappal a műtét után 85,6%, 78,6%, 74,3% a primer nyitva maradás, míg vena saphena magna felhasználásával 81,4%, 70,4%, 47,7% ugyanezen intervallumokban. Összefoglalás: A szeptikus környezetben végzett érsebészeti beavatkozások komoly kihívást jelentenek az érsebész számára. Az AB0 vércsoport-kompatibilis graftok beültetése hosszú távon nem járt jobb eredménnyel, mint a nem AB0 vércsoport-kompatibilis graftoké. Az ideális homológ érpótlásnak, vizsgálataink alapján, a fél évnél rövidebb ideig tárolt artériás homograft bizonyult.

Restricted access

Agyi myeloma képét utánzó toxoplasmosis

Toxoplasmosis masquerading as cerebral myeloma

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Eszter Nagy
,
Andrea Ceglédi
,
Bálint Gergely Szabó
,
Botond Lakatos
,
Viktória Kiss Anita
,
András Kozma
,
Attila Balogh
,
Hajnalka Rajnai
,
Péter Reményi
, and
Gábor Mikala

Bevezetés

Myeloma multiplexben és társuló plazmasejtes leukémiában szenvedő 63 éves nőbetegünk másodvonalbeli carfilzomib-lenalidomid-dexamethason mentőkezeléssel komplett remissziót ért el, melyet autológ őssejt-átültetéssel konszolidáltunk. A transzplantációt követően gyors relapszusa alakult ki, melyre harmadvonalbeli daratumumab-lenalidomid-dexamethason kezelést indítottunk.

A kezelések szövődményeként Clostridioides difficile okozta pseudomembranosus colitis jelentkezett, mely során intenzív osztályra került, így a kúrát felfüggesztettük. Osztályunkra visszavéve szótalálási nehézséget, jobb oldali felső végtagi túlsúlyú hemiparesist, ködös tudatállapotot észleltünk. Az elvégzett koponya MRI-vizsgálat a capsula interna-thalamus határán 28 × 25 mm-es térfoglalást igazolt, perifokális ödémával, bal oldali oldalkamra kompresszióval és középvonali áttolással. A kép myeloma multiplex agyi relapszusának alapos gyanúját keltette, de felmerült gyulladásos folyamat lehetősége is. Idegsebészeti javaslatra sztereotaxiás biopsziás mintavétel történt, melynek szövettana toxoplasmosist igazolt. Infektológiai megbeszélés alapján pyrimethamin, sulfadiazin és folinsav kombinációt kezdtünk, melyre a beteg jól reagált, az ágyból kikelt, sétált, tudata feltisztult. A klinikai javulást képalkotó vizsgálat is megerősítette. Közben a myeloma multiplex betegség progressziója alakult ki, ezért a daratumumab adását újrakezdtük. Sajnos a beteg klinikai állapota hanyatlott, újból ágyhoz kötötté vált, Klebsiella pneumoniae véráram-infekció miatt ismételten intenzív osztályos ellátást igényelt. A kontroll koponya-MRI újabb agyi góc megjelenését igazolta.

A beteget progresszív myeloma multiplex és agyi toxoplasmosis együttes fennállásában elveszítettük. Esetünk legfontosabb tanulsága, hogy agyi toxoplasmosis lehetőségére immunszupprimált, myelomás betegeink agyi plasmocytomának megfelelő képe esetén is gondolnunk kell.

Restricted access