Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Viktor Dombrádi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetőségei az egészségügyben.

Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján

Aggregate causes of adverse events and possible methods to mitigate them within healthcare.

Results and lessons learned based on the reports sent to the Hungarian NEVES reporting and learning system
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Belicza
,
Viktor Dombrádi
,
Gergely Mikesy
, and
Erika Sinka Lászlóné Adamik

Összefoglaló. Bevezetés: Hazánkban 2007-ben indult el a NEVES (NEm Várt ESemények) rendszer, amelybe az eltelt időszakban több mint 26,5 ezer nemkívánatos eseményre vonatkozó jelentés érkezett. A jelentések feldolgozásával hét témakörben készültek oki kutatások és ajánlások a feltárt okok megelőzésére. Célkitűzés: Az oki kutatások eredményei alapján a hazai ellátási gyakorlatban meglévő legfontosabb, nemkívánatos eseményhez vezető általános okok azonosítása és ajánlások megfogalmazása a kezelésükre. Módszerek: Témakörönként végeztünk szakirodalmi kutatást a lehetséges okok és kezelési lehetőségek feltárására. Leíró statisztikai elemzéseket alkalmaztunk a jelentések adatai alapján az összefüggések megállapítására, majd Ishikawa-diagrammal kerestük az alapvető okokat. Fókuszcsoportos megbeszélések alapján gyűjtöttünk lehetséges megoldásokat. A munkacsoportok eredményeiből összefoglaló táblázatokat készítettünk. Eredmények: Kilenc fő oki csoport volt meghatározható: a szabályozás, szabálykövetés, a végzett tevékenységek hiányosságai; az eseményekből való tanulás hiánya; az oktatás, a humánerőforrás, a kommunikáció és dokumentálás, illetve az eszközhasználat, infrastruktúra problémái. A megoldási javaslatok hat csoportba sorolhatók: a szabályozások kialakításával és a gyakorlati alkalmazás elérésével kapcsolatos teendők; az oktatások megszervezése és lebonyolítása; beszerzés a szükségletek alapján; a kommunikáció fejlesztése; tanulás a hibákból, nemkívánatos eseményekből; motivációs eszközök alkalmazása. Következtetés: Az előforduló nemkívánatos események oki szerkezete hasonló mintázatú, ezért az eseményekről szóló információk gyűjtése, elemzése alapján megállapíthatók a legfontosabb kezelendő okok. Az országos szintű elemzések kiinduló pontot jelenthetnek a helyi sajátosságok és fejlesztési irányok azonosítására. A kutatások alapján feltárt működési gyengeségek kiküszöbölésével, kezelésével nemcsak a kutatásba bevont témakörökben, hanem általánosságban is javulhat a betegellátás biztonsága. Ehhez elkötelezett vezetés, a változtatások meghatározáshoz betegbiztonsági ismeretek és szemlélet, illetve változtatási hajlandóság szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Summary. Introduction: In 2007, the NEVES system started its operation in Hungary. Ever since, more than 26.5 thousand adverse events reports arrived. By analysing these reports, causal research was conducted and recommendations were made to prevent these causes. Objective: Based on the results of the causal research, the identification of the most important causes of adverse events within the Hungarian healthcare settings, and the creation of recommendations on how to tackle these causes. Methods: To identify possible causes and actions that can be made, a literature survey was conducted for each area. Descriptive statistics was conducted to identify possible associations, after which Ishikawa chart was used to search for possible root-causes. Possible solutions were gathered via focus groups discussions. Summary tables were created based on the results of these focus groups. Results: Nine main groups of causes were identified: regulation; following regulations; shortcomings of activities that should be carried out; not learning from previous events; education; human resources; communication and documentation; the usage of devices; problems with the infrastructure. The recommended solutions can be grouped into six areas: actions regarding the creation and everyday usage of regulations; organising and conducting educations; procurement based on needs; improving communications; learning from mistakes and adverse events; using motivation tools. Conclusion: The analysis made at the national level can be the basis to identify local circumstances and areas of improvement. This requires dedicated leadership, adequate patient safety knowledge and perspective to achieve changes and willingness to make changes. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Irina Ugrin
,
Viktor Dombrádi
,
Tamás Joó
,
László Nagyjánosi
,
Tamás Palicz
,
Gergely Varga
,
Botond Lakatos
,
Viktória Szerencsés
, and
Judit Lám

Összefoglaló. Különböző tényezők következtében az új és újra felbukkanó fertőző betegségek megjelenésére a 21. században egyre nagyobb az esély, ezzel párhuzamosan a pandémiák kialakulása is nagyobb valószínűségű. A 2019-ben felbukkant COVID–19-járvány azt is közvetíti számunkra, hogy egyes új és újra jelentkező fertőző betegségek – az eredményes intézkedések elmaradása, késlekedése esetén – gyorsan terjedhetnek. A fertőző betegségek elleni harc egyik fő eszköze a védőoltás segítségével történő immunizáció. A jelen tanulmány célja bemutatni a védőoltások előnyeit, fókuszba helyezve az elöregedő társadalomban az élethosszan tartó immunizációs stratégiának a személyes egészségre ható, közegészségügyi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeit. Az oltás előnyeinek minél nagyobb fokú kihasználásához egy élethosszan tartó immunizációs stratégia felállítása javasolható, amelynek aspektusait és gyakorlatba ültetésének lehetséges lépéseit foglaltuk össze közleményünkben. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535–543.

Summary. Due to various factors, the chances of infectious disease emergence or re-emergence have increased in the 21st century, thus, the likelihood of new emerging pandemics has also increased. The COVID–19 pandemic, which appeared in 2019, has highlighted that certain new and re-emerging infectious diseases – in the case of lack or delay in effective measures – can spread very rapidly. The main tool for the fight against infectious diseases is immunization through vaccination. While focusing on the personal health, public health, economic and societal benefits of a lifelong immunization strategy, especially in light of the aging society, the goal of this paper is to present the benefits of vaccines. In order to increase the added value of vaccinations it is recommended to create a lifelong immunization strategy. Our paper summarizes the relevant aspects of such a strategy, highlighting potential practical steps towards implementation. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535–543.

Open access