Search Results
You are looking at 1 - 6 of 6 items for
- Author or Editor: Viktor Lakatos x
- Refine by Access: All Content x
Hogyan szabályozza az erythropoesis igénye a vasháztartást?
Regulation of iron homeostasis by the need of erythropoesis
A 6q deléció prognosztikai jelentősége krónikus limfoid leukémiában
Prognosis and relevance of 6q- in chronic lymphocytic leukemia
Absztrakt:
A krónikus limfoid leukémia (CLL) patofiziológiájának és genetikai hátterének feltárása az utóbbi években nagy léptékkel fejlődött csakúgy, mint a betegség kezelése. A CLL egyik legerősebb prognosztikai markere a kóros klón genetikai mintázata, melynek jellemzése a rutin klinikai gyakorlatban fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) citogenetikai elemzéssel történik. Az ezen alapuló Döhner-féle osztályozás a CLL eseteket igen különböző kimenetelű alcsoportokra osztja. A leggyakoribb eltérések (13q-, 12+, 11q-, 17p-) mellett az esetek 5–7%-a 6q deléciót hordoz. Ezen esetek klinikai és prognosztikai irodalma szórványos, eredményei ellentmondásosak. Összefoglalónkban az irodalom áttekintését követően saját eredményeink felhasználásával is dokumentáljuk, hogy a 6q delécióval járó esetekre korai progresszivitás, kedvezőtlen prognosztikai mintázat és rövid túlélés jellemző. Miután biológiai viselkedésében és kimenetelében közel áll a 17p deletált szubtípushoz, további vizsgálatok tárgya, hogy e betegek optimális terápiája is az első vonalbeli jelátvitelgátlás lesz-e.
A nem szteroid gyulladásgátló készítmények jótékony hatásaik mellett számos, az alkalmazott gyógyszer típusától és dózisától is függő mellékhatással rendelkeznek. A leggyakoribb gastrointestinalis mellékhatások a terápia megkezdését követően már rövid időn belül jelentkezhetnek, de más nem kívánt hatások, mint a cardiovascularis események kockázatának fokozódása (amelyek a gastrointestinalis mellékhatásokhoz képest lényegesen ritkábbak) is előfordulhatnak a gyógyszerek alkalmazásának megkezdését követően, latenciaperiódus nélkül. Fontos megemlíteni, hogy fájdalomcsillapítás céljából nem szteroid gyulladásgátló kezelést leggyakrabban az idősebb, cardiovascularis szempontból fokozott kockázatú populáción alkalmazzák hosszabb ideig, ahol más gyógyszerek – például a kis dózisú acetilszalicilsav – kölcsönhatásba léphetnek az alkalmazott fájdalomcsillapító készítményekkel; ebben a tekintetben a diclofenac alkalmazása kevesebb kockázatot rejthet magában. Összefoglaló közleményükben a szerzők a nem szteroid gyulladásgátlók cardiovascularis mellékhatásainak előfordulását, azok kialakulását befolyásoló tényezőket és terápiás konzekvenciáit, valamint e készítmények acetilszalicilsavval történő interakcióit elemzik. Orv. Hetil., 2015, 156(13), 516–520.
Élethosszan át tartó oltási stratégia mint eszköz a pandémiák elleni védekezésben Magyarországon
Lifelong vaccination strategy as a tool against pandemics in Hungary
Összefoglaló. Különböző tényezők következtében az új és újra felbukkanó fertőző betegségek megjelenésére a 21. században egyre nagyobb az esély, ezzel párhuzamosan a pandémiák kialakulása is nagyobb valószínűségű. A 2019-ben felbukkant COVID–19-járvány azt is közvetíti számunkra, hogy egyes új és újra jelentkező fertőző betegségek – az eredményes intézkedések elmaradása, késlekedése esetén – gyorsan terjedhetnek. A fertőző betegségek elleni harc egyik fő eszköze a védőoltás segítségével történő immunizáció. A jelen tanulmány célja bemutatni a védőoltások előnyeit, fókuszba helyezve az elöregedő társadalomban az élethosszan tartó immunizációs stratégiának a személyes egészségre ható, közegészségügyi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeit. Az oltás előnyeinek minél nagyobb fokú kihasználásához egy élethosszan tartó immunizációs stratégia felállítása javasolható, amelynek aspektusait és gyakorlatba ültetésének lehetséges lépéseit foglaltuk össze közleményünkben. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535–543.
Summary. Due to various factors, the chances of infectious disease emergence or re-emergence have increased in the 21st century, thus, the likelihood of new emerging pandemics has also increased. The COVID–19 pandemic, which appeared in 2019, has highlighted that certain new and re-emerging infectious diseases – in the case of lack or delay in effective measures – can spread very rapidly. The main tool for the fight against infectious diseases is immunization through vaccination. While focusing on the personal health, public health, economic and societal benefits of a lifelong immunization strategy, especially in light of the aging society, the goal of this paper is to present the benefits of vaccines. In order to increase the added value of vaccinations it is recommended to create a lifelong immunization strategy. Our paper summarizes the relevant aspects of such a strategy, highlighting potential practical steps towards implementation. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535–543.
Új terápiás célpont akut myeloid leukémiában: izocitrát dehidrogenáz 1 és 2 mutációk
Novel therapeutic target in acute myeloid leukemia: isocitrate dehydrogenase 1 and 2 mutations
Absztrakt:
Az izocitrát dehidrogenáz 1 és 2 szomatikus mutációk az akut myeloid leukémia visszatérő genetikai eltérései, tágabb értelemben vett epigenetikus hatásmóddal. Az irodalomban ellentmondó adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy e szerzett genetikai eltérések pre-leukémiás, leukémia alapító vagy domináns klónban alakulnak ki.
Tanulmányunk célja az izocitrát dehidrogenáz 1 és 2 mutációk gyakoriságának, egyéb genetikai eltérésekkel való társulásának, illetve a diagnózis és relapszusminta párokban észlelt stabilitásának vizsgálata akut myeloid leukémiában.
A vizsgálatba 2001–2018 között Intézményünkben konszekutívan diagnosztizált és kezelt 748 akut myeloid leukémiában szenvedő beteget vontunk be. A mutációk vizsgálata komplex algoritmus szerint történt, olvadásigörbe-analízissel, allélspecifikus polimeráz-láncreakcióval és Sanger-szekvenálással.
A betegek 8,6%-a (64/748) rendelkezett izocitrát dehidrogenáz 1 mutációval és 11%-a (82/748) izocitrát dehidrogenáz 2 mutációval. Mindkét mutáció főként normál kariotípussal társult (58,3%, p = 0,0135; 58,1% p = 0,006) a mutációnegatívakhoz (39,3%) képest. Az izocitrát dehidrogenáz 1 mutációk 52,4%-a (p < 0,001), az izocitrát dehidrogenáz 2 mutációk 39%-a (p < 0,001) nucleophosminmutációval együtt fordult elő (a mutációnegatív betegekhez képest: 24.3%). Az izocitrát dehidrogenáz 1 mutáció 96,2%-ban (102/106), az izocitrát dehidrogenáz 2 97,4% (111/114) stabilan jelen volt a diagnózisos és relapszusos mintapárokban.
Vizsgálataink megerősítették, hogy az izocitrát dehidrogenáz mutációk az akut myeloid leukémia leggyakoribb genetikai eltérései közé tartoznak (19,5%). A mutációk stabil jelenléte a diagnózis és relapszusminta párokban a mutáció korai kialakulását sugallja (pre-leukémiás vagy leukémiaalapító). Ezek a megfigyelések hangsúlyozzák az izocitrát dehidrogenáz mutációk vizsgálatának szerepét a célzott terápia kiválasztásában és a mérhető reziduális betegség követésében akut myeloid leukémiában.
