Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Viktor Vörös x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az öngyilkossági rizikó becslése a klinikai gyakorlatban.

A jelen kihívásai és a jövő perspektívái

Suicide risk management in clinical practice.

Current challenges and future perspectives
Orvosi Hetilap
Authors:
János Szabó
,
Viktor Vörös
,
Csilla Molnár
,
Sándor Fekete
,
Tamás Tényi
, and
Péter Osváth

A szuicid cselekmény hátterében álló lélektani folyamatok vonatkozásában továbbra is kevés megbízható információval rendelkezünk, továbbá a szuicidrizikó-becslő skálák is csak korlátozott prediktív értékkel bírnak. A nemrégiben leírt, úgynevezett szuicidspecifikus szindrómák – mint az akut szuicid affektív zavar és a szuicidkrízis-szindróma – azonban új lehetőségeket nyitnak a szuicid viselkedés komplex értelmezéséhez és az öngyilkossági rizikó becsléséhez. Írásunkban összefoglaljuk a szuicid viselkedés kialakulását magyarázó korszerű elméleti megközelítéseket és a szuicid viselkedés előrejelzésének lehetőségeit, valamint a praeszuicidális pszichopatológiai tünetek pontos felmérését célzó modern értékelő eljárásokat, kiemelve a szuicidspecifikus szindrómákat és az azok mérőeszközeit használó empirikus kutatások eredményeit. A fenti szindrómákra vonatkozó PubMed adatbázis szisztematikus irodalmi áttekintése alapján mind a szuicid affektív zavarra, mind a szuicidkrízis-szindrómára vonatkozó eredmények pozitívak a szuicid kísérletek megjósolhatósága szempontjából, illetve korrelálnak más, hasonló kérdőívekkel. A szuicidspecifikus szindrómák és mérőeszközeik hatékonynak bizonyulnak az elméleti kutatásokban és a klinikai alkalmazhatóság terén a szuicid kísérletek megjóslása vonatkozásában is, így hazai adaptálásuk és alkalmazásuk javasolható. Orv Hetil. 2022; 163(22): 863–870.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Osváth
,
Viktor Vörös
,
Júlia Simon
,
Edina Hamvas
,
Tamás Tényi
, and
Nasri Alotti

Az online romantikus csalás a kiberbűnözés egyik formája, amely a közösségi média és a társkereső alkalmazások megjelenésével terjedt el. A bűnelkövetés e sajátos formájában az elkövetők szerelmi kapcsolatot imitálva csapják be az áldozatot. Feltételezhetjük, hogy a mentális zavarban szenvedő páciensek kiszolgáltatottabbak a kiberbűnözés e formájával szemben is, eddig azonban alig történtek ez irányú vizsgálatok, illetve esetközlések. Egy idős nőbeteg esetének bemutatása során összefoglaljuk az online romantikus csalás jellemzőit, valamint az áldozattá válás felismerésének és a következmények enyhítésének lehetőségeit. A 70 éves nőbeteg gyógyszeres öngyilkossági kísérletet követően került pszichiátriai kezelésbe, mivel férjével való konfliktust követően nagyobb mennyiségben vett be benzodiazepineket. Az öngyilkossági kísérlet hátterében online romantikus csalás és annak negatív következményei körvonalazódtak. A depresszióban és enyhe kognitív zavarban szenvedő páciens esetében az online romantikus csalás erotomán deluzív zavart és szuicid kísérletet indukált. A szakirodalomban elsőként mutatjuk be egy olyan, mentális zavarban szenvedő páciens esetét, akinél az online romantikus csalás elszenvedése erotomán típusú paranoid zavar kialakulásához vezetett. Következtetésünk, hogy mentális zavarral élő pácienseink kezelése során figyelmet kell fordítanunk online aktivitásukra is, hiszen fokozottan veszélyeztetettek arra, hogy online – romantikus – csalás áldozatává váljanak, különösen akkor, ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak. Orv Hetil. 2024; 165(5): 192–196.

Open access

Közleményükben a szerzők analgetikum nefropátiában (ANP) szenvedő páciensek pszichés jellemzőit vizsgálták. Az ANP egy olyan gyógyszer (leginkább fájdalomcsillapítók) indukálta, kétoldali, krónikus tubulointersticiális vesebetegség, mely gyakran vezet veseelégtelenséghez. Mivel a kialakulásának hátterében szerepet játszó pszichés tényezők vonatkozásában ma még alig állnak rendelkezésre megbízható adatok, a szerzők a Hungarian Analgesic Nephropathy Study multicentrikus kutatás keretében 91 analgetikum nefropátiás páciens körében vizsgálták a különböző pszichológiai problémák és személyiségjellemzők előfordulását. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy az analgetikum nefropátiában szenvedők között jelentős gyakorisággal szerepelnek pszichés problémák, különösen a depressziós tünetek és bizonyos személyiségjellemzők (szorongás, illetve érzelemkezelési problémák, önérvényesítési zavarok). Az analgetikum nefropátiások életük során lényegesen nagyobb arányban szedtek tartósan pszichofarmakonokat. A depresszió magas gyakorisága ellenére a gyógyszerek között legnagyobb arányban az altató- és nyugtatószerek szerepeltek, ez a tény pedig a depresszió fel nem ismerésének, illetve alulkezelésének lehetőségére hívja fel a figyelmet. Eredményeik alapján a szerzők kísérletet tesznek a kapott eredmények értelmezésére, és hangsúlyozzák, hogy az analgetikum nefropátia megelőzésében és kezelésében elengedhetetlennek tűnik a pszichiáterek, pszichológusok bevonása, hiszen csak a multidiszciplináris megközelítés teszi lehetővé, hogy a páciensek tüneteinek enyhítésén túl életminőségük is javuljon.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Péter Osváth
,
Attila Kovács
,
Adrienn Boda-Jörg
,
Tamás Tényi
,
Sándor Fekete
, and
Viktor Vörös

Absztrakt:

A modern információs és kommunikációs eszközök egyre inkább a mindennapok nélkülözhetetlen részeivé válnak. Kutatási adatok bizonyítják, hogy az egészség megőrzése és helyreállítása érdekében is eredményesen alkalmazhatók, nemcsak a fiatalok, de az idősebbek körében is, hiszen mára az idősek között is jelentősen elterjedt az internet használata, az egészségügyi alkalmazások azonban kevésbé ismertek. Ez projektünk jelentőségét támasztja alá, hiszen kiemelt fontossággal bír a betegségspecifikus egészségügyi alkalmazások kialakítása és megismertetése. Előzetes felméréseink arra is utaltak, hogy a férfiak erre kevésbé nyitottak, így az ő esetükben specifikus módszerek szükségesek az elektronikus eszközök alkalmazásának elősegítése érdekében. A nagy arányú internetes aktivitás és az információs és kommunikációs érdeklődés megbízható alapot nyújt ezeknek az új technológiáknak az idősek körében való alkalmazására. Így kutatásunk segítségével olyan – a biopszichoszociális alapelveken nyugvó – komplex ellátási modellt tudunk kidolgozni, mely jelentős előrelépést jelenthet az időskori mentális zavarok megelőzésében és korai felismerésében, valamint a dementiával élők és családjuk testi és lelki terheinek enyhítésében. Orv Hetil. 2018; 159(24): 965–973.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Róbert Pilisi
,
Tamás Tényi
,
András Büki
,
Norbert Kovács
,
Antal Zemplényi
,
Gabriella Sebestyén
,
Péter Osváth
,
Sándor Fekete
, and
Viktor Vörös

Absztrakt:

A repetitív transcranialis mágneses stimulációs eljárás egy olyan neuromodulációs technika, melynek gyorsan fejlődő területe jelentheti az egyik biztonságos, alternatív megközelítési módot bizonyos mentális zavarok, elsősorban a terápiarezisztens major depresszív zavar kezelésében. Célunk a transcranialis mágneses stimulációs kezelés jelenlegi kutatási és klinikai alkalmazási lehetőségeinek bemutatása a szakirodalmi adatok és a klinikai gyakorlat áttekintése alapján. Mióta ismertté vált, hogy külső mágneses forrással neuronok depolarizálhatók, mind a neurológia, mind a pszichiátria az eljárás lehetséges klinikai használatát kutatja. Napjainkig a módszer a pszichiátria területén belül a major depresszív zavar és a kényszeres zavar kezelésében engedélyezett, de egyéb betegségek (például szkizofrénia, bipoláris zavar) kezelésében is kutatják lehetséges alkalmazását. A transcranialis mágneses stimulációs rendszerek fejlesztésének következő lépcsőjét jelenti a mágnesesrezonancia-felvétel alapján, helymeghatározó algoritmusok segítségével, valós időben navigált mágneses stimulációs készülékek kidolgozása. Az úgynevezett neuronavigációs rendszerek lehetővé teszik a depresszió kialakulásáért felelős idegi hálózatok pontos célzását, így a dorsolateralis praefrontalis kéreg excitabilitásának fokozását a bal féltekén és csökkentését a jobb féltekén. Az eljárás kevés kontraindikációval bír, és a megfelelő körültekintéssel választott indikáció és betegpopuláció esetén mellékhatások is alacsony számban jelentkeznek. A transcranialis mágneses stimulációs kezelés mára bizonyítottan hatékony módszerré vált bizonyos mentális zavarok, elsősorban a terápiarezisztens major depresszív zavar kezelésében. A jövőben a neuronavigációs neuromodulációs kezelések, azon belül is a repetitív transcranialis mágneses stimulációs kezelés térhódítása várható a pszichiátria és a neurológia területén. Jelenleg Magyarországon több centrumban is végeznek különböző indikációkban mágneses stimulációs kezeléseket, ám az eljárás mentális zavarokban történő alkalmazásának finanszírozási befogadása és beépítése a mindennapi klinikai gyakorlatba még várat magára. Orv Hetil. 2020; 161(1): 3–10.

Open access