Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Vincze Gábor x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az információrobbanás korában több modern kommunikációs technológia terjedt el. Ezek alapvetően befolyásolják az emberi kapcsolatokat, így a pszichoterápiás kapcsolatot is. A telemedicina az utóbbi egy-két évtizedben vált elfogadott és mind gyakrabban alkalmazott gyógyászati ágazattá. Ennek különböző formái vannak a mobil- és videotelefontól az elektronikus levelezésig, vagy az internetes önsegítő kalauzokig és a virtuális valóság felhasználásáig. A dolgozat a konzultációs-kapcsolati pszichiátria szemszögéből vizsgálja az új kommunikációs formák értékét. A vizsgálatok szerint a telemedicinának a pszichiátriában is egyre növekvő szerepe van, s ezt a konzultációs-kapcsolati pszichiátria gyakorlatában is jól fel lehet használni.

Restricted access

Torquálódott méhfüggelék laparoszkópos ellátása a 32. terhességi héten

Laparoscopic management of adnexal torsion at 32th week of gestation

Orvosi Hetilap
Authors: Márió Attila Vincze, Gábor Németh, and Tibor Novák

Összefoglaló. Terhességben az élettani és anatómiai változások miatt bizonyos patológiás szervi eltérések nem specifikus tünettannal járhatnak. A várandósság alatt fellépő hasi panaszok esetén lényeges felállítani a gyors és pontos diagnózist, a minél korábbi adekvát terápia érdekében. A klinikai tünetek hátterében többek között állhatnak szülészeti betegségek, illetve appendicitis, megnagyobbodott ovariumcysta, nephrolithiasis vagy diverticulitis is. Esetismertetésünkben egy 32 hetes gravida ellátását prezentáljuk, aki jobb alhasi panaszok miatt jelentkezett a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A magzati paraméterek megfelelőek voltak. A klinikai vizsgálatok appendicitis gyanúját vetették fel, mely miatt laparoszkópia történt. Torquálódott jobb oldali tuba uterina miatt jobb oldali salpingectomiát végeztünk, az appendix kóros elváltozása nem igazolódott. Magzati, illetve anyai szövődmény a posztoperatív szakban nem volt. A további terhesgondozás során szövődményt nem észleltünk, majd a betöltött 40. terhességi héten hüvelyi úton egészséges újszülött született. A méhfüggelék megcsavarodásának operatív megoldása laparoszkópos úton alkalmazható módszernek tekinthető terhességben is. Az adnexcsavarodás ritka sürgősségi nőgyógyászati kórképnek számít, bár szakirodalmi adatok alapján az adnexum torsiójának rizikója fokozott lehet a terhesség korai szakaszában, kiváltképp asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása esetén. Várandósság alatt hirtelen jelentkező alhasi panaszok esetén az anamnesztikus adatok tükrében, a klinikai vizsgálatok során szükséges az adnextorsio lehetőségére is gondolni. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.

Summary. Due to physiological and anatomical changes in pregnancy, certain pathological organ abnormalities may be associated with non-specific symptoms. In the case of abdominal complaints during pregnancy, it is important to make a quick and accurate diagnosis to apply an early adequate therapy. The cause of the clinical symptoms can be obstetrical diseases, appendicitis, large ovarial cyst, rarely nephrolithiasis or diverticulitis. Through our case study, we present the treatment of a 32-week gravida. Examination of the pregnant patient occured at the Department of Obstetrics and Gynecology of the University of Szeged due to right lower abdominal pain. The fetal parameters were satisfactory. We assumed appendicitis, so after proper preparation laparoscopy was performed. Salpingectomy was performed because of torqued right fallopian tube and no pathological changes were detected on the appendix. In the postoperative period, there were no fetal or maternal complications. During further care of pregnancy, there were no complications and a healthy newborn was born by vaginal delivery at the 40th week of gestation. The operative procedure of adnexal rotation by laparoscopy can be considered as an applicable method even in pregnancy. Adnexal torsion is a rare emergency gynecological disease, although literature data suggest an increased risk in early pregnancy, especially in the case of assisted reproductive technology. In the case of sudden abdominal pain during pregnancy, in the light of anamnestic data, it is recommended to consider the possibility of adnexal torsion, too. Orv Hetil. 2021; 162(35): 1418–1421.

Open access

Elméleti háttér

A téri tájékozódással kapcsolatos korai vizsgálatok eredményei szerint a szabadban zajló játék során megszerzett képességek, gyermek és felnőtt korban egyaránt csökkentik az idegen helyekre vonatkozó félénkséget. A gyermekkori játéktevékenység és a felnőttkori félelmek összehasonlító vizsgálatát azonban nehezíti a játéktevékenység kulturális sokszínűsége és a hosszmetszeti vizsgálatok lebonyolításának nehézségei.

Módszer

A jelen vizsgálatban a gyermekkori játékhelyzetekre való visszaemlékezés alapján feltárt játéktípus és helyszínpreferencia adatokat a személyek felnőttkori félemeinek típusával és mértékével vetettük össze. A vizsgálatában 365 nő és férfi egyetemi hallgató vett részt. Egy korábbi hazai vizsgálat keretében azonosított, zárt helyen és szabadban zajló 21 játékaktivitás típus elemzése során statisztikai eszközökkel, a játék helyszíne alapján jól elkülöníthető csoportokat képeztünk.

Eredmények

Megállapítottuk, hogy a szabadban zajló játék, fizikai megmérettetést igénylő test-test elleni küzdelem és közösségteremtő játéktípusokra osztható. A zárt térben pedig a szerepjátékok, a szociális és kognitív konstrukciós típusú játékok a jellemzők. Fiúk a test-test elleni, a lányok a közösségépítő szabadban zajló játékokat kedvelik. A zárt térben folytatott játékok esetében fiúk a szerep, lányok inkább a konstrukciós típusú játékokat preferálják. Megállapítottuk, hogy nemtől függetlenül, a zárt helyen zajló szerepjáték preferenciák az állatokkal, szociális, és szexuális jelenetekkel kapcsolatos félelmek alacsony értékeivel mutatnak összefüggést. A szabadban zajló fizikai és társas kapcsolati kihívások preferenciája pedig alacsony agorafóbiás értékekkel jár együtt.

Következtetések

a gyermekkori játék színhelye és játéktípus preferencia mértéke, valamint a felnőttkori félelmeket kiváltó helyzetekre vonatkozó érzékenység összefügg egymással.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Károly Vincze, Gábor Balogh, Győző Bátor, László Kecskés, Krisztina Patak, and Judit Muskát

Absztrakt

Szerzők 2 hazai mellkassebészeti osztályon malignus betegség miatt végzett pneumonectomiákat követő pulmonalis metastasectomiás gyakorlatukat ismertetik.

Hat beteget operáltak pneumonectomiát követően a residualis tüdőfélen észlelhető egy vagy több áttét miatt. A betegek átlagéletkora 52,5 év volt, köztük 3 férfi és 3 nő szerepelt. Ismertetik az alkalmazott diagnosztikai módszereket (mellkas-rtg, CT, MR, PET-CT, perfúziós tüdőscintigraphia, bronchologiai, terheléses légzésfunkciós és EKG-vizsgálat, szív-UH-, vérgáz- és laborvizsgálat). A műtétre történő kiválogatás érdemi onkológiai és cardiorespiratoricus kritériumainak felhasználásával döntöttek a műtétek elvégezhetőségéről. Ismertetik az alkalmazott műtéttechnikát (atípusos gépi resectio).

A műtétek után az intenzív ápolás tartama 3–7 nap volt (átlag 5 nap). A kórházi ápolás ideje 13–18 nap (átlag 15,2 nap). Egy beteg szorult átmeneti – 5 napig tartó – mesterséges gépi lélegeztetésre. Két elveszített betegük 18, illetve 25 hónappal élte túl a tüdőáttétel eltávolítását. A 4 jelenleg is élő beteg átlag túlélése 33,5 hónap. Onkológiai ellenőrzés, illetve kezelés alatt állnak, állapotuk, életvitelük megfelelőnek mondható.

A ritkán, nagyfokú szelekciót követő metastasectomiák sikerének titka a betegek teherbíró képességének gondos, egyénre szabott megtélése, melyben a betegek “thoracotomiaképes” állapota, stabil cardiopulmonalis funkciói, a residualis tüdőfél épsége meghatározó jelentőségű. A gyors, kíméletes atípusos gépi resectio, valamint az anaesthesiologiai és intenzív terápiás szakemberek összehangolt munkája vezethet sikerre, s adhat reményt a megoperáltak számára elfogadható életminőségű és időtartamú túlélésre.

Restricted access

A Mágikus Fogalomképzés Skála hazai változatának kialakítása

Psychometric properties of the Hungarian version of the Magical Ideation Scale (MIS)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Rózsa Sándor, Vincze Gábor, Török Imre András, Hupuczi Ernő, Hargitai Rita, Martin László, Hartung István, Tiringer István, Simon Mária, and Kállai János

Háttér: A pszichózisra való sérülékenység feltárása és a korai intervenció a klinikai gyakorlat és a kutatások fontos részét képezik. A Mágikus Fogalomképzés Skála az egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kérdőív, amelyet a pszichózisra való hajlam feltárására dolgoztak ki. Meglepő azonban, hogy a Mágikus Fogalomképzés Skála pszicho­ metriai jellemzőit klinikai mintán szinte alig vizsgálták. Célkitűzés: A tanulmány fő célja a Mágikus Fogalomképzés Skála faktorszerkezetének feltárása nagy elemszámú egyetemi hallgatói mintán (n = 1730) és pszichiátriai betegek (n = 319) körében. Módszerek: A kérdőív faktorszerkezetét megerősítő (egydimenziós, többdimenziós szerkezet, bifaktoros elrendezés) és feltáró faktorelemzések, valamint parallel­elemzések segítségével vizsgáltuk. A skálák megbízhatóságát a hagyományos módszerek mellett (pl. Cronbach­α) modellalapú megbízhatósági becslésekkel (hierarchikus ómega) is jellemeztük. A faktorszerkezet elemzését követően a valószínűségi tesztelméleti alapokon nyugvó Tétel­válasz elmélet (Item Response Theory, IRT) segítségével az item­paraméterek becslését (nehézség és diszkrimináció) és az eltérő tételműködést is megvizsgáltuk, majd egy rövid, 15 tételes változatot alakítottunk ki, amelynek a kritériumvaliditását más mérőeszközök felhaszná- lásával teszteltük (pl. Szkizotípia Személyiség Kérdőív rövid változat; Davis­féle Empátia Kérdőív). Eredmények: A parallel­elemzés a hallgatói mintán 3 faktort, míg a klinikai mintán 2 dimenziót valószínűsített. Mindkét minta esetében a negatív tételek önálló dimen ziót alkottak, amit járulékos faktornak tekintetve a későbbiekben nem elemeztünk. A megerősítő faktorelemzés a normatív hallgatói mintán a bifaktoros struktúrát támasztotta alá, ahol az általános faktor mellett két speciális dimenzió jelent meg: paranormális hiedelmek és mágikus okság/spiritualitás (RMSEA = 0,052; CFI = 0,993; TLI = 0,990). A klinikai mintán az egydimenziós szerkezet adta a legjobb illeszkedési mutatókat (RMSEA = 0,032; CFI = 0,970; TLI = 0,965). A 15 tételre rövidített skála jó pszichometriai jellemzőkkel rendelkezett, bár az IRT elemzés rávilágított arra, hogy néhány tétel eltérő jelentést hordoz a nemek (nők vs. férfiak) vagy a vizsgálati minta típusa (normatív vs. klinikai) szerinti összevetéskor. Következtetések: Eredményeink megerősítik, hogy a mágikus fogalomalkotás a klinikai mintán egydimenziós modellel ragadható meg leginkább, ezzel szemben a normatív hallgatói mintán már inkább egy bifaktoros struktúra valószínűsíthető, amelynek két speciális dimenziója az adaptív (mágikus okság/spiritulaitás) és maladaptív (paranormális hiedelmek) sajátosságok mentén különül el.

Background: Study of vulnerability to psychosis and early intervention is an area of great clinical impact and research. The Magical Ideation Scale (MIS) is among the most widely used instruments for the assessment of psychosis proneness. However, there has been little research on the psychometric properties of the MIS in clinical sample. Aims: The main goal of the present work was to study the dimensional structure underlying the MIS in a large sample of students (n = 1.730) and clinical subjects (n = 319). Methods: The structures of the MIS were examined by confirmatory (e.g., single-factor model, model with second-order factor, bifactor model) and exploratory factor analysis and parallel-analysis. The internal consistencies were calculated not only in the conventional way (e.g. Cronbach’s α) but also in the controlling of the general factor (hierarchical omega, explained common variance). After initial testing, we used Item Response Theory (IRT) to shorten and further refine the instrument, and criterion validity was evaluated by other questionnaires (e.g. Schizotypy Personality Questionnaire – Brief Revised; Interpersonal Reactivity Index). Results: To determine the number of factors that can be applied, parallel-analysis provided a good estimation of the three dimensional structure of MIS in student sample and two dimensions in clinical subjects. However, the reversed worded items caused a method factor that does not appear to be substantively meaningful. Confirmatory factor analysis identified a bifactor solution (general scale and two specific scales: paranormal beliefs and magical reasoning/spirituality) for the MIS in student sample (RMSEA = 0.052, CFI = 0.993, TLI = 0.990), and a unidimensional factor structure in clinical sample (RMSEA = 0.032, CFI = 0.970, TLI = 0.965). The shortened 15-item version of the MIS has good psychometric properties, but few of the items displayed DIF across gender or type of sample (normative or clinical). Conclusions: Our results confirm that magical ideation can be considered as a single latent psychological variable on clinical sample, and a bifactorial structure in normative sample where the adaptive (magical reasoning/spirituality) and maladaptive (paranormal beliefs) functions separated.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Géza Fontos, Zsolt Piróth, Sándor Szőke, Gábor Tóth, Dóra Vincze, Margit Szegedi, Krisztina Szüts, András Temesvári, Gabriella Hódi, László Székely, Luha Olev, and Péter Andréka

Panaszos aortabillentyű-szűkületben szenvedő betegek számára a billentyűcsere felbecsülhetetlen prognosztikai előnyt jelent. A thoracotomia, az aortotomia és a szívmotor alkalmazásából adódó morbiditás és mortalitás alternatív megoldások kereséséhez vezetett. A transzkatéteres endovascularis aortabillentyű-beültetéssel szerzett kezdeti tapasztalatok igazolták az eljárás megvalósíthatóságát és hatékonyságát, az akkori eszközökkel azonban a beavatkozás meglehetősen nehézkes volt. Időközben az eszközök és a beültetés technikája látványos fejlődésnek indultak, az operatőrök is egyre gyakorlottabbakká váltak. Megjelentek a ballonnal kinyitható és az önmaguktól kinyíló endoprotézisek, a perkután transfemoralis és a transapicalis megközelítés is megtalálni látszik a helyét előnyös és kedvezőtlen tulajdonságaiknak köszönhetően. A beavatkozás sikeraránya és klinikai kimenete folyamatosan javul. A közelmúltban zárult tanulmányok azt mutatják, hogy a magas kockázatú, idős betegeknél, a perkután módszer morbiditása és mortalitása a hagyományos sebészi technikáénál lényegesen kedvezőbb. Több mint egy év alapos előkészületeit követően, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2008. november 11-én, Kelet-Közép-Európában először sikeres perkután aortabillentyű-beültetést végeztünk két idős, kritikus aortabillentyű-szűkületes betegnél. A betegek hétnapos kezelés után, nagyon jó általános állapotban hagyták el az intézetet.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mariann Rutka, Anita Bálint, Klaudia Farkas, Károly Palatka, Lilla Lakner, Pál Miheller, István Rácz, Gábor Hegede, Áron Vincze, Gábor Horváth, Andrea Szabó, Ferenc Nagy, Zoltán Szepes, Zoltán Gábor, Ferenc Zsigmond, Ágnes Zsóri, Márk Juhász, Ágnes Csontos, Mónika Szűcs, Renáta Bor, Ágnes Milassin, and Tamás Molnár

Absztrakt

Bevezetés: Európában 2012 óta engedélyezett adalimumab alkalmazása terápiarefrakter colitis ulcerosa kezelésére. Célkitűzés: A szerzők célja volt, hogy colitis ulcerosás betegek körében országos szinten felmérjék az adalimumab hatásosságát és biztonságosságát. Módszer: Prospektív tanulmányban felmérték a tartós klinikai válasz, a teljes remisszió, illetve elsődleges vagy másodlagos hatásvesztés arányát a kezelés 12., 30. és 52. hetében. Értékelték az 52. héten a nyálkahártya-gyógyulás megoszlását. Eredmények: A vizsgálatba 73 aktív colitis ulcerosás beteget vontak be. Rövid távú klinikai válasz a betegek 75,3%-ában alakult ki a 12. hétre. Az adalimumabkezelés fenntarthatóságának valószínűsége az 52. hétig 48,6% volt, amelyet tartós klinikai válasz kísért a betegek 92%-ánál. Nyálkahártya-gyógyulás a betegek 48,1%-ában volt kimutatható az 52. héten. A betegek 17,6%-ánál terápiamódosításra, 5,4%-ánál colectomia elvégzésére került sor az egyéves időszak alatt. Következtetések: A colitis ulcerosa a kezdetektől hatékony kezelést igényel, ezzel megelőzve a szövődményeket. Az eredmények alapján az adalimumab kedvező rövid és hosszú távú hatást mutat colitis ulcerosás betegeknél. Orv. Hetil., 2016, 157(18), 706–711.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lajos Sándor Kiss, Tamás Szamosi, Tamás Molnár, Pál Miheller, László Lakatos, Áron Vincze, Károly Palatka, Zsolt Bartha, Beáta Gasztonyi, Ágnes Salamon, Gábor Horváth, Gábor Tamás Tóth, Klaudia Farkas, János Banai, Zsolt Tulassay, Ferenc Nagy, Mária Szenes, Gábor Veres, Barbara Dorottya Lovász, Zsuzsanna Végh, Petra Anna Golovics, Miklós Szathmári, Mária Papp, and Péter László Lakatos

Az adalimumab a tumornekrózis-faktor-alfát célzó, teljesen humán monoklonális antitest, amely randomizált klinikai vizsgálatokban hatékonynak bizonyult a Crohn-betegség kezelésében. A jelen tanulmányban a szerzők célja a középtávú klinikai hatásosság és a nyálkahártya-gyógyulás prediktorainak meghatározása volt a magyarországi speciális gasztroenterológiai centrumokban adalimumabkezelésben részesülő Crohn-betegekben. Módszer: A tanulmányba 201 Crohn-beteget vontak be. A klinikai adatok prospektíven kerültek rögzítésre, majd később feldogozásra (férfi/nő arány: 112/89; median életkor: 24 év; időtartam: nyolc év). Korábbi infliximabterápiában 97 (48,3%) beteg részesült, párhuzamosan kortikoszteroidot kapott a betegek 41,3%-a és azathioprint a betegek 69,2%-a (mindkettőt: 26,4%). Eredmények: A klinikai javulás és remisszió aránya a 24. héten 78% és 52%, illetve az 52. héten 69,4% és 44,4% volt. Az endoszkópos kép javulása, illetve a nyálkahártya-gyógyulás a betegek 43,1 és 23,6%-ában volt kimutatható. Logisztikus regressziós modellben a 12 hónapos klinikai kimenetel független prediktorai a klinikai válasz és normális C-reaktív fehérje a kezelés 12. hetében, a kombinált immunszuppresszió szükségessége az indukciós kezelés során, a rövidebb betegségtartam és a dohányzás voltak. A kezelés 12. hetében mért normális C-reaktív fehérje, a 24. héten tapasztalt klinikai remisszió, a korábbi relapsusok gyakorisága és a dohányzás állt összefüggésben a nyálkahártya-gyógyulás mértékével. A dózis emelésére a betegek 16,4%-ának volt szüksége. A párhuzamos azathioprinkezelés és a 12. héten tapasztalt klinikai remisszió csökkentette a dózisemelés esélyét. Következtetés: Az adalimumabkezelés során a középtávú klinikai hatékonyság és a nyálkahártya-gyógyulás előrejelzésében meghatározó tényezők a 12. héten tapasztalt klinikai hatékonyság és normális C-reaktív fehérje, a kombinált immunszuppresszió szükségessége, a luminalis betegség és a dohányzás voltak. A párhuzamos azathioprinkezelés csökkentheti a dózisemelés valószínűségét. Orv. Hetil., 2011, 152, 1433–1442.

Open access