Search Results
You are looking at 1 - 10 of 15 items for
- Author or Editor: Viola Sallay x
- Refine by Access: All Content x
„Érezd magad otthon!”
Az otthonhoz fűződő viszony projektív, környezetpszichológiai szempontú vizsgálata
A helyidentitás és a helykötodés eredeti fogalmának sokat vitatott jellemzoje az egyértelmuen pozitív érzelmi töltés. A kilencvenes években a kutatások ebben a szellemben zajlottak, ami fokozódó feszültséget teremtett az otthon környezetpszichológiai elméletei és ezek gyakorlati alkalmazása között. Az utóbbi idokben egyre több vizsgálat foglalkozik azokkal a helyzetekkel, amelyekben az otthoni helyidentitásnak eredetileg tulajdonított pozitív töltés valamilyen okból nem lelheto fel, illetve eros negatív színezetet kap. Ezek mögött a helyzetek mögött a családi élet zavarai, traumái, normatív és paranormatív krízisei állnak. Az újabb kutatások kimutatják, hogy azok az otthonok, amelyekhez negatív élmények kapcsolódnak, pszichológiailag ugyanannyira jelentoségteljesek, mint azok, amelyek pozitív módon a szükségletek kielégítését szolgálják. Az otthonhoz fuzodo érzelmi viszony így lényegét tekintve összetett, adott esetben ambivalens. A jelen tanulmányban az otthonhoz fuzodo viszony feltáró jellegu, projektív vizsgálatának általunk kidolgozott módszerét, a módszer kialakítása keretében zajlott résztvevo fotózás eljárását és a kvalitatív adatok (fényképek) feldolgozásának eredményeit mutatjuk be.
Elméleti háttér: Az otthon szociofizikai tere a személy szubjektív jólléte és elégedettsége szempontjából kiemelt életterület. Az otthonnal való elégedettség mint területspecifikus jellemző összefüggéseinek vizsgálata az élettel való elégedettségről alkotott képet árnyalja. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a Diener-féle Élettel való Elégedettség Skála mintájára megalkotott Otthonnal való Elégedettség Skála (SWHS) elméleti hétterét és pszichometriai elemzését. Módszer: Házas-, illetve együtt élő párok kérdőíves keresztmetszeti vizsgálata során (N = 270 pár; életkor: 39,8 ± 10,5 év a férfiaknál, 37,6 ± 9,9 év a nőknél) az otthonnal való elégedettség mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, az önértékelést és a párkapcsolattal való elégedettséget is. Eredmények: Az otthonnal való elégedettség az élettel való elégedettséggel összefüggő (r = 0,610 és 0,552 a férfiaknál és a nőknél), de attól konfirmatív faktorelemzésben jól elkülönülő konstruktum. A szociodemográfiai háttértényezők közül lineáris regresszióelemzésben egyedül a szubjektív anyagi helyzet jelezte előre az otthonnal való elégedettséget (béta = 0,419 és 0,557). Az otthonnal való elégedettség szignifikánsan összefügg továbbá az élet értelmességének megélésével (r = 0,197 és 0,128), az önértékeléssel (r = 0,267 és 0,268) és a párkapcsolati elégedettséggel is (r = 0,369 és 0,202). Következtetések: Az Otthonnal való Elégedettség Skála megbízhatóan és érvényesen ragadja meg az elégedettség önálló magyarázó erővel bíró jellemzőjét, az otthonnal való elégedettséget, ezért a pozitív lelki egészség általános mutatói mellett is jól alkalmazható az elégedettség egy területspecifikus jellemzőjének mérésére és segítheti az ezen a területen végzett kutatásokat.
A Grounded Theory (GT) módszertana
Grounded Theory
Háttér és célok: A tanulmányban bemutatjuk a Grounded Theory (GT) módszertanának történeti és tudományfi lozófi ai alapjait, valamint ismertetjük a megközelítésen belül kialakult különböző irányzatok legfontosabb jellemzőit. A GT-módszertanon alapuló empirikus kutatások szemlézésével és értékelésével illusztráljuk a felhasználás lehetséges módjait. Kitérünk a módszer alkalmazása során a magyar nyelvű szakirodalomban fellépő szóhasználati problémákra is, és javaslatot teszünk ezek feloldására.
Módszer: A módszertani szempontok ismertetése során áttekintjük a GT-módszerek alapjait és jellemző dilemmáit a kutatási kérdés megfogalmazásától és a mintaválasztástól a szövegek elemzésének lépésein át az elméletképzésig és az eredmények ismertetésének módjáig.
Eredmények: A GT-módszerek egy lehetséges alkalmazását saját kutatásunk összefoglalásával demonstráljuk. Krónikus betegek és családtagjaik otthoni tapasztalatait feltáró interjús kutatásunk során egy háromszintű kódrendszert dolgoztunk ki a környezeti érzelmi önszabályozás folyamatainak leírására, majd ebből egyedi megalapozott elméletet (substantive theory) fejlesztettünk. Az elemzési folyamatot néhány fontos kutatói döntés bemutatásán keresztül tekintjük át.
Következtetések: A GT-módszertan sokféle kutatási kérdésre alkalmazható, rugalmas kvalitatív eljárás. Az összefoglalásban kísérletet teszünk arra, hogy megfogalmazzunk néhány egyszerűen alkalmazható szempontot, melyek segítenek a módszer alkalmazásának indikációjával kapcsolatos kutatói döntésekben és más kvalitatív módszerekkel való összevetésben.
Munkával kapcsolatos motivációk és elégedettség – Személyorientált elemzés
Work motivation and satisfaction – A person-centered approach
A legtöbb felnőtt ember életének jelentős részét képezi a munkavégzés, így az, hogy mi motiválja őket ebben, nagy szerepet játszik a mindennapjaikban. Kutatásunkban 1662 magyar munkavállaló munkahelyi motivációs mintázatait vizsgáltuk az öndetermináció elméletének tükrében. A Többdimenziós Munkamotiváció Skála (Gagné és mtsai, 2015) alskáláinak klaszterelemzése során öt munkahelyi motivációs profil különült el, melyek a következők: (1) „belsőleg motiváltak”, (2) „kiegyensúlyozottak”, (3) „rendkívül motiváltak”, (4) „alulmotiváltak” és (5) „külsőleg motiváltak”. A további elemzések arra utalnak, hogy a klaszterek által reprezentált munkavállalói csoportok jelentősen különböznek a munkahelyen megélt három pszichológiai alapszükséglet, az autonómia-, kompetencia- és kapcsolódásélmény megtapasztalásának gyakoriságában. Ezen felül eltérően ítélik meg elégedettségüket az életükkel és a munkájukkal, eltérő mértékű stresszt tapasztalnak munkahelyükön, továbbá munkahelyváltási szándékuk is jelentősen különbözik. A munkavégzésre irányuló motiváció tehát kihatással van az emberek jóllétére, és ezáltal mindennapi életükre is.
Elméleti háttér: A Hendrick (1988) által kidolgozott Kapcsolati Elégedettség Skálát (Relationship Assessment Scale, RAS) gyakran, változatos kutatási területeken alkalmazzák a párkapcsolati elégedettség mérésére. Cél: A tanulmányban bemutatjuk a kérdőív magyar változatát (RAS-H) és értékeljük annak pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzés 270 házas-, illetve együtt élő pár (átlagéletkor férfiaknál 39,8 ± 10,5, nőknél 37,6 ± 9,9 év) keresztmetszeti, kérdőíves adatfelvételén alapul. A részletes szociodemográfiai adatok és a RAS-H felvétele mellett a válaszadó párok kitöltötték az Élettel való Elégedettség Skálát (SWLS-H), a Rosenberg Önértékelés Skálát (RSES-H), az Élet Értelme Kérdőívet (MLQ-H) és mértük a szubjektív egészségi állapotot is. Eredmények: A mérőeszköz hét tétele a konfirmatív faktorelemzés alapján mindkét nemnél egy faktorba tartozik, az így képzett skála belső konzisztenciája (Cronbach-alfa férfiaknál = 0,843, nőknél = 0,897) és teszt—reteszt megbízhatósága (r = 0,90) kiváló. A kapcsolati elégedettség mértéke nagyrészt független volt a szociodemográfiai jellemzőktől, viszont mindkét nemnél pozitívan függött össze a szexuális elégedettséggel (r = 0,425 és 0,492), illetve a lelki egészség más mutatóival, így az élettel való elégedettséggel, az élet értelmességével és az önértékeléssel (r = 0,207 és 0,470 között), nőknél pedig az élettel való elégedettség többi jellemzőktől — így az élet értelmességétől és az önértékeléstől — független prediktorának is bizonyult (béta = 0,294). Következtetések: A RAS-H az elemzések alapján a párkapcsolati elégedettség megbízható és érvényes mérőeszköze.
Elméleti háttér: A Rosenberg (1965) által kidolgozott Önértékelés Skálát világszerte számos kutatásban alkalmazzák az önértékelés konstruktumának mérésére. A kérdőív különböző változatainak faktorstruktúráját hazai mintákon Urbán, Szigeti, Kökönyei és Demetrovics (2014), illetve Rózsa és V. Komlósi (2014) vizsgálták. Cél: A tanulmányban ellenőrizzük a Rosenberg Önértékelés Skála (RSES-H) egy alternatív fordítási változatának faktorstruktúráját, a kérdőív strukturális invarianciáját, valamint bemutatjuk pszichometriai jellemzőit. Módszer: Négy, felnőtt válaszadókkal folytatott kérdőíves keresztmetszeti vizsgálat (N = 1702, 674 férfi, 1025 nő) adatait elemezzük. Az RSES-H mellett mértük az élettel való elégedettséget, az élet értelmességét, illetve a társas kívánatosság irányába való torzítást is. Eredmények: Az RSES-H faktorstruktúrája megfelelt a korábban közölt bifaktoriális modellnek (egy általános önértékelés faktor, illetve két „módszertani faktor” a pozitív és negatív szövegezésű tételekre), továbbá invariánsnak mutatkozott az egyes alminták között. A skála belső konzisztenciája valamennyi mintában jónak bizonyult (Cronbach-alfa ≥ 0,857). Az önértékelés szintje jelentős mértékben függetlennek bizonyult a szociodemográfiai változóktól (kor, nem, iskolai végzettség), illetve a társas kívánatosságtól, és megfelelő konvergens validitást mutatott más pozitív pszichológiai mérőeszközökkel, így az élettel való elégedettséggel (r = 0,440; p < 0,001) és az élet értelmességének megtapasztalásával (r = 0,415; p < 0,001). Következtetések: A Rosenberg Önértékelés Skála általunk alkalmazott változata megbízható és érvényes mérőeszköz, mely jól alkalmazható az általános önértékelés szintjének felmérésére.
Elméleti háttér: A Diener, Emmons, Larsen és Griffin (1985) által megalkotott Élettel való Elégedettség Skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) a szubjektív jólléttel kapcsolatos kutatások egyik leggyakrabban alkalmazott eszköze. Cél: A tanulmányban bemutatjuk az Élettel való Elégedettség Skála módosított magyar fordítását (SWLS-H), az azzal szerzett eredményeket, valamint elemezzük pszichometriai jellemzőit. Módszer: Az elemzéshez összesen nyolc keresztmetszeti adatfelvétel adatait használtuk fel (összesen N = 3805, férfi: 1547, nő: 2253). Az SWLS-H mellett szerepeltek a kérdőívcsomagokban a Rosenberg Önértékelés Skála, az Életcél Kérdőív (PIL) és az Élet Értelme Kérdőív (MLQ) magyar változatai is. A társas kívánatosság hatásának ellenőrzésére egy almintán felvettük az EPQ Hazugság Skáláját (EPQ-L), valamint több esetben rákérdeztünk a szubjektív egészségi állapotra és a szubjektív anyagi helyzetre is. Eredmények: Az SWLS-H konfirmatív faktorelemzése igazolta a kérdőív egydimenziós szerkezetét, ami a faktorsúlyok tekintetében invariánsnak bizonyult az egyes alminták között is. A kérdőív belső konzisztenciája (Cronbach-alfa stabilan 0,84 felett) és időbeli stabilitása is kiváló. A magasabb életkorú csoportoknál valamivel alacsonyabb elégedettséget találtunk, de a legerősebb pozitív előrejelzőnek a szubjektív anyagi helyzet bizonyult (béta = 0,304). Az SWLS-H értéke csekély mértékben korrelált az EPQ-L-pontszámmal, viszont összefüggött az élet értelmességének megélésével (PIL: r = 0,549, MLQ: r = 0,395), valamint az önértékeléssel (r = 0,429), továbbá pozitívan jelezte előre a szubjektív egészségi állapotot (béta = 0,219), függetlenül az élet értelmessége megélésének és az önértékelésnek a szintjétől. Következtetések: A bemutatott eredmények alapján az Élettel való Elégedettség Skála magyar változata megbízható és érvényes mérőeszköz, amely jól alkalmazható az élettel való elégedettség szubjektív tapasztalatának mérésére.
Diádikus stressz és megküzdés – elméleti modellek és alkalmazások
Dyadic Stress and Dyadic Coping – Theoretical Models and Applications
A stresszel való egyéni megküzdés modelljei mellett mind elméleti, mind gyakorlati szempontból egyre inkább előtérbe kerülnek a megküzdés társas folyamatai. Elméleti összefoglalónkban ezért bemutatjuk a párkapcsolati stressz és megküzdés leírására létrejött különböző modelleket, ezek között a Kapcsolatfókuszú Megküzdési Modellt; a Rendszer- Tranzakciós Modellt; a Fejlődési-Kontextuális Megküzdési Modellt; valamint a Kapcsolati Intimitás Modellt. Az egyes elméleteket annak alapján hasonlítjuk össze, hogy milyen típusú kapcsolati stresszfajtákat integrálnak a modellben, illetve összevetjük az elméletek által leírt különböző megküzdési stratégiákat. Ismertetjük továbbá a diádikus megküzdés empirikus vizsgálatára létrehozott kérdőíves mérőeszközöket és kutatási elrendezéseket, valamint bemutatjuk az egyes elméletek alapján létrehozott gyakorlati, terápiás lehetőségeket is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a páros stressz és megküzdés bemutatott modelljei egyrészt jól értelmezhetők a kapcsolati tudomány (relationship science) tágabb elméleti keretében, másrészt megfelelő alapot adnak a gyakorlati alkalmazás számára is.
Fiatal felnőttek egészségcéljainak vizsgálata: A cél megközelítő-elkerülő orientációjának személyes kontextusa és a célokhoz társuló szubjektív tapasztalatok
Health goals in emerging adulthood: the personal context of approach-avoidance goal orientation and subjective experiences accompanying these goals
Háttér és célkitűzések
Egészséggel kapcsolatos céljaink szoros összefüggést mutatnak egészség-magatartásunkkal, így ennek vizsgálata fiatal felnőtteknél kiemelten fontos, mivel a fiatal ekkor alakítja ki saját életstílusát. A megközelítő célok egy kívánt állapot elérésére, az elkerülő célok valamilyen kellemetlen állapottól való megszabadulásra vonatkoznak. Kutatásunk két fő irányát egyrészt a megközelítő egészségcélok személyes kontextusa, másrészt a céllal kapcsolatos kedvező tapasztalatot övező kontextuális tényezők azonosítása határozta meg.
Módszer
Keresztmetszeti és kérdőíves vizsgálatunk mintáját 191 fiatal felnőtt alkotta. A célok mérésére a Személyes tervek (Little, 1993; Sheldon és Elliot, 1998; Martos, 2009b) kérdőívet alkalmaztuk. Ennek során a résztvevők maguk sorolták fel három egészséggel kapcsolatos személyes céljukat, majd ezek közül kellett egyet kiválasztaniuk és előre megadott szempontok (pozitív és negatív érzelmek, énkonkordancia, énhatékonyság) szerint értékelniük. Ezt követően történt a célok megközelítő/elkerülő kategóriákba sorolása. A megközelítő célorientáció előrejelzőinek vizsgálatára bináris regresszióelemzést, a célértékeléseket előrejelző kontextuális tényezők meghatározásához pedig három hierarchikus regressziós modellt építettünk fel. Eredmények: A cél személyes kontextusát képező tényezők közül a BMI kategória (túlsúlyos és elhízott) és a dohányzás (ritkán dohányzó és dohányzó) jelzik előre fordítottan a megközelítő egészségcél választásának nagyobb valószínűségét. A céllal együtt járó kedvező tapasztalatokkal (pozitív érzelmek magasabb és negatív érzelmek alacsonyabb gyakorisága, cél magasabb énkonkordanciája, énhatékonyság) a cél megközelítő jellege következetesen együtt jár az egyéb tényezők hatásának kontrollálása mellett is.
Következtetések
Az eredmények afelé mutatnak, hogy a megközelítő orientáció alacsonyabb testtömegindexszel és kevesebb dohányzással jár együtt. Mindezek mellett a célokkal kapcsolatos szubjektív tapasztalatok egyedi összefüggéseket mutatnak a kontextuális tényezőkkel. Eredményeink különféle egészséggel kapcsolatos, fiatal felnőttek számára kialakított intervencióknak is alapjául szolgálhatnak.
Background and aims
As our health goals show significant correspondence to our health behaviour investigation into these goals in emerging adulthood has unique importance as young adults establish their own lifestyle at that age. Approach goals refer to accomplishing a desired state, while avoidance goals refer to disposing an unpleasant state. Our research was built upon two main research questions: exploring the personal context of approach health goals and identifying possible contextual factors predicting advantageous experiences concerning the goal.
Methods
The sample of our questionnaire study consisted of 191 emerging adults. For capturing the goals the Personal Projects Questionnaire (Little, 1993, Sheldon & Elliot, 1998, Martos, 2009b) was used. In the course of assessment, participants formulated their three goals concerning their health, then they had to choose one of these and rate it along some predefined aspects (positive and negative emotions, self-concordance and self-efficacy). Sequentially these goals were categorised into approach/avoidance categories. For predicting approach goal orientation binary logistic regression analysis was used and then three hierarchical regression analyses were built for identifying contextual factors which can be possible predictors of goal evaluations.
Results
Among factors framing the personal context of the goal BMI category (overweight and obese) and smoking (rarely and regular) predicted the odds of chosing an approach goal. Favourable experiences (higher levels of positive and lower levels of negative emotions, higher self-concordance, self-efficacy) accompanying these goals are associated with the approach nature of the goal consistently besides controlling for other factors.
Conclusions
Results indicate that approach orientation is accompanied by lower BMI index and less frequent smoking. Besides these subjective experiences concerning the goals show unique associations with contextual factors. Our findings can serve as starting-points of health-promoting interventions for young adults.
A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív pszichometriai mutatóinak és validitásának vizsgálata
Psychometric indicators of the Basic Psychological Needs at Work Scale
Háttér és célkitűzések
Az Öndetermináció Elmélete egyre több munka- és szervezetpszichológiával kapcsolatos pozitív pszichológiai megközelítésű kutatás alapját képezi. Az elmélet szerint a pszichológiai alapszükségletek (autonómia, kompetencia és kapcsolódás) kielégítettsége vitális szerepet tölt be a munkahelyi jóllétben. Az eddigi hazai és nemzetközi kutatások alapján a konstruktumok pozitív összefüggést mutattak a jólléttel, valamint a munkával való elégedettséggel, és alacsonyabb munkahelyelhagyási szándékkal jártak. Jelen kutatás célja a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív magyar nyelvre való adaptálásának közlése, a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak feltárása.
Módszer
A kutatás mintáját magyar munkavállalók adták (N = 681, 66% nő, átlagéletkor = 38,6 év, SD = 11,39 év). Az online kérdőíves adatfelvétel során a Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív mellett a Munkával Való Elégedettség Kérdőív, valamint a Munka Értelmessége Kérdőív is szerepelt. A kérdőív faktorstruktúráját megerősítő faktoranalízissel ellenőriztük.
Eredmények
A megerősítő faktoranalízis során a háromdimenziós faktorstruktúra jó illeszkedést mutatott, valamint a kérdőív megbízhatósága és érvényessége is megfelelő volt, pozitív együttjárást találtunk mindhárom pszichológiai alapszükséglet kielégítettsége és a munkával való elégedettség, illetve a munka értelmességének megélése között, valamint negatív együttjárást a munkahelyelhagyás szándékával.
Következtetések
A Pszichológiai Alapszükségletek a Munkában Kérdőív a gyakorlatban is jól alkalmazható mérőeszköz, mellyel kvantifikálható az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás alapszükségletének a munkavállaló által megélt kielégítettsége. Kutatásunk megerősíti, hogy ezek a tapasztalatok alapvetőek az optimális munkahelyi működéshez.
