Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Virág Havasi x
  • All content x
Clear All Modify Search

A tanulmány tárgya a magyar nők munkapiaci és családi helyzetének egymással összefüggésben történő, értékszempontú elemzése. Először elhelyezzük Magyarországot a világ értéktérképén, majd a munka és a családi élet történeti változásait követjük nyomon. A jelenlegi helyzet elemzéséhez elsősorban statisztikai adatokat használunk, valamint a világérték-kutatások adatbázisát, és idézünk számos magyar kutatási eredményt. A nők munkapiaci részvétele féloldalas emancipáció jegyeit viseli magán. Egyrészt a munkapiacon még mindig meglévő negatív diszkrimináció, másrészt a nőkkel szembeni ellentmondásos elvárások miatt. Bár a nők munkaattitűdjei szinte teljességgel azonosak a férfiakéval, és az általuk betöltött állások más felelősségi szintet, más rangot, más fizetést hoznak számukra, mégis a férfiakkal azonos szintű elégedettséget fejeznek ki munkájukkal kapcsolatban. Szintén ellentmondásos helyzetet tapasztalhatunk a családi élet kapcsán: a kinyilvánított tradicionális értékek és a tapasztalt tényadatok – házasságkötések, válások, vállalt gyermekek száma – között feszülő ellentétet.

Restricted access

A társadalom- és humántudományokban jelenleg egy transzdiszciplinaritás, újraegyesülés zajlik. A racionalitás kérdése tipikus példája e folyamatnak, hiszen a pszichológia, szociológia és közgazdaságtan érdeklődésére is számot tart, e tudományágak felhasználják egymás kutatási területeit, inspirálják egymást. A főáramlati közgazdaságtanban a gazdasági aktor racionalitása megnyilvánul a teljes informáltságban, a kalkuláció képességében, abban, hogy rangsorolásra képes a különböző javak között és preferenciarendezése teljes, tranzitív, reflexív. A preferenciái ezen kívül konzisztensek, időben stabilak. Az információhiányból és bőségből előálló problémákra, az időtényező kérdésére, a kalkulációs képesség fogyatékosságaiból eredő jelenségek magyarázatára kínál megoldást a korlátozott racionalitás elmélete. Az érzelmek és a társadalmi normák által vezérelt cselekvések felvetik, hogy ilyen esetekben a racionalitás sérüléséről van-e szó, vagy épp ellenkezőleg, annak megnyilvánulásáról. A preferenciarendezés axiómáinak sérüléseit magyarázó új elméleti törekvések a bizonytalanság körülményei között hozott döntések elemzése kapcsán jelennek meg.

Restricted access