Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Zita Morvay x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Bevezetés: A hazai mellkassebészetek jó részében érvényben lévő aranyszabály szerint napi rutinmellkasröntgen- (RTG-) vizsgálat elvégzése javasolt tüdőlobectomia után mindaddig, amíg a betegeknek mellkasi csövük van. Más itthoni centrumokban viszont nem ragaszkodnak ehhez a gyakorlathoz. A szerzők e két szemlélet eredményeit hasonlítják össze osztályuk anyagában. Anyag és módszer: 148 olyan beteget értékeltek, akiknél problémamentes lobectomia és egy mellkasi cső behelyezése történt. A rutinmellkas-RTG-csoportba (R-RTG) 50 beteg tartozik, akiknél közvetlenül a műtét után, valamint a szívás idején naponta rutinszerűen és a cső eltávolítását követő napon szintén mellkas-RTG-felvétel készült. 98 betegnél csak tünetek és/vagy panasz esetén (láz, hypoxia, subcutan emphysema, tartós levegőkilépés) és/vagy a mellkasi drain eltávolítását követő napon készült RTG (T-RTG). A következő műtét utáni adatokat értékelték: láz, kóros RTG kép/lelet (pneumothorax [PTX], folyadék, atelectasia, subcutan emphysema, haematoma), RTG-felvételek száma, drainage-tartam és esetleges új cső behelyezése. Eredmények: Az átlagos drainage-idő 3,7 és 3,8 nap volt az R-RTG- és a T-RTG-csoportokban. A mellkasi cső eltávolítását követően kóros RTG-leletet az R-RTG-csoport betegeinek 50%-ában (25/50) és a T-RTG-csoport 46,9%-ában (46/98) (p = 0,724) kaptak, de új cső behelyezésére az R-RTG-csoportban csak 12%-ban (3/25), illetve a T-RTG-csoportban csak 15,2%-ban (7/46) volt szükség. Az elkészített RTG-felvételek száma az R-RTG-csoportban 5,0, míg a T-RTG-csoportban 2,3 volt (p = 0,0001). Következtetés: Nem volt több műtét utáni szövődmény és csőeltávolítás utáni kóros RTG-lelet, ha az RTG-felvétel csak a betegek tünetei/panaszai alapján készült a rutinszerű napi RTG-vizsgálatok helyett. A kóros RTG-leleteken jelzett szövődményeknek csak 12–15%-a igényelt új csőbehelyezést. A tünetek alapján kért RTG-felvételek száma megközelítőleg 50%-kal csökkenthető.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsuzsanna Fejes, Norbert Pásztor, Lilla Karczagi, Ádám Brzózka, István Király, Zita Morvay, and András Palkó

Absztrakt:

Az önkéntelen gyermektelenség a reproduktív korban lévő párok nagyjából 9–15%-át érinti. Ismert, hogy a gyermektelenség jelentős részének hátterében a férfi reprodukciós működési zavara áll. A férfimeddőség kivizsgálásának elengedhetetlen részét képezik a képalkotó módszerek, melyek közül is a gyakorlatban az ultrahangvizsgálatok bírnak kiemelt jelentőséggel. A jelen tanulmányban az elsődleges célunk, hogy összefoglaljuk az ultrahang-diagnosztika szerepét a gyermektelenség okának tisztázásában. Technikai és metodikai szempontok szerint csoportosítva bemutatjuk azokat a vizsgálati eredményeket, melyek a páciens további kivizsgálását és kezelését alapvetően befolyásolhatják. A here vizsgálatában új, ígéretes módszernek tekinthető a szonoelasztográfia. A strain elasztográfia a szövet rugalmasságát jeleníti meg, melynek alapján a vizsgált terület szöveti szerkezetéről additív információ nyerhető. A módszer a hagyományos ultrahangvizsgálat kiegészítéseként egyre több helyen elérhető, de szerepe a férfimeddőség kivizsgálásának menetében még nem meghatározott. Orv Hetil. 2018; 159(21): 815–822.

Restricted access

„Rés a pajzson” – a pajzsmirigy modern képalkotó vizsgálata multidiszciplináris szemszögből

“Gap in the shield” – imaging of the thyroid gland from the multidisciplinary perspective

Orvosi Hetilap
Authors: Péter Palásti, Tamás Zombori, László Kaiser, Sándor Magony, Flóra Kakuja, András Vörös, Zita Morvay, Zsigmond Tamás Kincses, András Palkó, and Zsuzsanna Fejes

Összefoglaló. A pajzsmirigy az első szervek közé tartozik, melyek megjelenítésében, betegségeinek felfedezésében az ultrahang-diagnosztikának fontos szerepe van. A pajzsmirigybetegségek a lakosság jelentős részét érintik, és a technika fejlődésével egyre több pajzsmirigyeltérés, göb kerül felfedezésre. A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatainak nincs egy bizonyos specifikus jele, viszont az ultrahangkép alapján meghatározhatók a malignitásra gyanús eltérések. Erre az elmúlt években több összefoglaló rendszer is született. Jelen összefoglaló tanulmányunknak az a célja, hogy bemutassuk a pajzsmirigy ultrahangdiagnosztikájának fejlődését; összehasonlítsuk az egyes leletezési rendszereket, úgymint TIRADS, EU-TIRADS, K-TIRADS, melyek célja a feltehetőleg rosszindulatú göbök kiszűrése, azonosítása a mindennapi rutinmunka során; vizsgáljuk a különböző rendszerek kapcsolatát a patológia által használt Bethesda-pontrendszerrel. Az ultrahangvizsgálat megfelelő értékelése, a pontrendszerek ismerete segíthet a pajzsmirigygöb differenciáldiagnózisában, a követési frekvencia meghatározásában, csökkentheti az aspirációs citológiák számát, ezzel támogatva a klinikai döntéshozatalt. Orv Hetil. 2021; 162(14): 530–541.

Summary. The thyroid gland was one of the first organs, the ultrasound (US) examination of which has played an important role. The thyroid diseases affect a large part of the population, and with the development of imaging technology, more and more thyroid abnormalities, nodules and malignant lesions are being discovered. There are no specific signs of thyroid cancer, but the suspicious signs could be determined by US. In recent years, several systems have been developed. The aim of our review is to demonstrate the development of US diagnostics of the thyroid gland; to compare the different reporting systems, such as TIRADS, EU-TIRADS, K-TIRADS, which should help to identify the questionable lesions in the daily routine work. We examine the relationship between the different US systems and the Bethesda point score used by pathologists. The literature review shows that the US examination supports the clinical decisions, helps to select, who should have a fine-needle biopsy, and allows to determine the frequency of follow-up. The number of unnecessary fine-needle biopsies could be reduced, too. Our paper is part of a bigger research, the ethical license number is 23/2020, University of Szeged. Orv Hetil. 2021; 162(14): 530–541.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Ákos Szücs, and László Czakó

Az autoimmun pancreatitis ritka megbetegedés, amely megjelenésében akár hasnyálmirigy-daganatot utánozhat, azonban ez utóbbival ellentétben nem műtéti, hanem gyógyszeres kezelést igényel. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az autoimmun pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 4 témakörben (Alapok, Diagnózis, Differenciáldiagnosztika, Terápia) 29 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést csaknem teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült autoimmun pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat az autoimmun pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 292–307.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Richárd Szmola, Gyula Farkas, Péter Hegyi, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Andrea Párniczky, Gábor Rubovszky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Ákos Pap

A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Hritz, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Ákos Szücs, Tamás Takács, László Tiszlavicz, and Péter Hegyi

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás, mint az egyik leggyakoribb akut emésztőszervi kórkép, amelyet szignifikáns morbiditás és mortalitás jellemez, korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve az akut pancreatitis konzervatív és sebészi kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben (Diagnózis és etiológia, Prognózis, Képalkotók, Folyadékterápia, Intenzív kezelés, Fertőzéses szövődmények megelőzése, Táplálás, Epeúti beavatkozások, Endoszkópos retrográd cholangiopancreatographiát követő pancreatitis, Intervenció indikációi, időzítése és stratégiája nekrotizáló pancreatitisben, Cholecystectomia [vagy endoszkópos sphincterotomia] időzítése) 42 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 25 kérdést csaknem teljes egyetértéssel (95% felett), míg 17 kérdést erős egyetértéssel (70% felett) fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport jelen kezelési irányelve az első, bizonyítékon alapuló akut pancreatitiskezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújt az akut pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként szolgálnak majd majd Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 244–261.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Takács, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Natália Lásztity, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Andrea Párniczky, Árpád Patai, Miklós Sahin-Tóth, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, László Tiszlavicz, and Ákos Szücs

A krónikus pancreatitis a hasnyálmirigy idült gyulladásos megbetegedése, amely a hasnyálmirigy strukturális és funkcionális károsodásával jár. Az esetek jelentős részében fájdalom, emésztési zavarok, testsúlyvesztés áll a tünetek középpontjában, amely jelentősen rontja az életminőséget. A betegség korrekt diagnózisa, differenciáldiagnosztikája és a betegek megfelelő kezelése korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a krónikus pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 11 témakörben 123 releváns megállapítás került összeállításra. Az evidencia osztályozása az UpToDate® rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes, illetve erős egyetértéssel fogadtak el. A jelen irányelv hazánkban az első, bizonyítékalapú útmutató a krónikus pancreatitis kezeléséhez. Az irányelv komoly segítséget nyújt a krónikus pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(7), 262–288.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Párniczky, László Czakó, Zsolt Dubravcsik, Gyula Farkas, Péter Hegyi, István Hritz, Dezső Kelemen, Zita Morvay, Attila Oláh, Ákos Pap, Miklós Sahin-Tóth, Flóra Szabó, Zsolt Szentkereszti, Richárd Szmola, Tamás Takács, László Tiszlavicz, Gábor Veres, Ákos Szücs, and Natália Lásztity

A hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése gyermekkorban ritka és etiológiája változatos. Az utóbbi 10–15 évben a gyermekkori pancreatitisek gyakorisága növekedést mutatott világszerte. A betegség korszerű és bizonyítékokon alapuló kezelési útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a gyermekkori pancreatitis kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyítékalapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 8 témakörben (Diagnózis, Etiológia, Prognózis, Képalkotók, Kezelés, Epeúti beavatkozás, Szövődmények, Krónikus pancreatitis) 50 releváns kérdést állított össze. Az evidencia osztályozását az UpToDate® rendszere alapján határozta meg. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők minden kérdést teljes (95% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült gyermekkori pancreatitis kezelési útmutató hazánkban. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport gyermekkori pancreatitis kezelési irányelvei komoly segítséget nyújtanak a gyermekkori pancreatitis oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához, ezért bízunk benne, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 308–325.

Open access